Tolnai Népújság, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-02 / 1. szám

www.tolnainepujsag.hu e-mail: tolnai.nepujsag@axels.hu 2003. január 2., csütörtök Ára 76 Ft. Előfizetve 51 Ft. www.tolnainepujsag.hu Figyelem! Villám­----- vom XIV. évfolyam, 1. szám Mától minden hétkönap lapunk hátsó oldalán találja egy-egy jelentkező beküldött fotóját. Több képet láthat és szavazhat is a szép hölgyekre az interneten: NETt Minden nap szavazhat Lapozzon az 5. oldalra! MEGYEI TÜKÖR A kardkovács kiállítása a könyvtárban 5. oldal SPORT Megyénk is kivette részét a sikerekből 7. oldal Mai számunkban: JÖVŐ HETI •XÜVEJOX Hírek TOLNANÉMEDI: Négyezerről­­ évi ötezer forintra emelte a kommunális adót január 1-től a község önkormányzata. A szol­gálati lakások bérleti díja har­minc, az önkormányzati földek bérleti díja ötven százalékkal nő, a gépjárművek súlyadója változatlan marad. DOMBÓVÁR: Csütörtök este hat órától a művelődési házban dr. Reisinger János irodalomtör­­­­ténész tart ismeretterjesztő elő­adást „Merre halad a világunk?” címmel. 1 BONYHÁD: Távirányítású kisautók bemutatójára várják az érdeklődőket a Sportcsar­nokba január 3-án 9 óra 30 perctől. A rendezők várják a modelljüket bemutatni szándé­kozókat. DOMBÓVÁR: A Városi Kórház munkatársai csütörtök reggel fél nyolctól délután két óráig véradásra várják azokat, akik segíteni szeretnének embertár­saikon. ■ Ismét gazdagodott Bonyhád Ismeretterjesztő könyvtártörténet Nem a szakmának, hanem a bonyhádiaknak, ismeretterjesz­tő szándékkal írtam a helyi könyvtár történetéről szóló dol­gozatomat - mondja dr. Kolta László A bonyhádi Solymár Im­re Járási-Városi Könyvtár 1953-2002 című kiadvány szerzője. Bonyhád Fél évszázaddal ezelőtt kezdte meg működését a bonyhádi könyvtár. Tör­ténetét dr. Kolta László - az intézmény jelenlegi vezetőjének, Antal Mári­ának felkérésére - írta meg. Eddig is számos publikáció­ja jelent meg a Völgyég oktatásá­ról, kultúrájáról. Ennek egyik ele­me - közművelődési könyvtár - a szerző központi témáihoz tarto­zik. Mint mondta, ehhez a mun­kájához elegendő forrás állt ren­delkezésére, melyet nem szakem­bereknek szóló, tudomá­nyos dolgozatnak, ha­nem ismeretterjesztő ol­vasmánynak szánt. A ma megjelenő füzetben az általános könyvtártörté­neti áttekintés mellett ké­pet ad a 19. század végé­nek, a 20. század elejé­nek kisvárosi bibliotékájáról, fenntartó egyesületeiről. Megis­merteti az olvasót a szocializmus évtizedeinek könyvtárhálózatával, az olvasóvá nevelés mozgalmaival. Részletesen bemutatja a Bonyhádi Járási Könyvtár 1953 és 1976 kö­zötti állapotát, méltatva a könyvtá­rosok erőfeszítéseit, melyekkel az olvasás népszerűsítésére töreked­tek. A dolgozat második részében a megfelelő elhelyezést -1968 - kö­vető változásokat mutatja be, épü­let- és parktörténeti környezetbe ágyazva. Külön alfejezetet szentel a gyermekkönyvtár, a stúdió, a helyismereti szoba kialakításának. A dolgozat érdekessége Solymár Imre munkásságának leírása. Az értékes művelődés- és helytörténe­ti kiadvány a szerző mindenre ki­terjedő alapossága mellett a Völgy­­ségi Nyomda munkáját is dicséri, mely a Solymár Imre Városi Könyvtár kiadásában, a Biblio­­caritas­, a Colonia Alapítvány, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Tolna Megyei Önkormányzat se­gítségével, Máté Réka és Matisz Nóra fotóival jelent meg. » SZOLGÁLTATÁS Két kutya hozta össze őket 13. oldal „Jó ebben a városban élni” Újévköszöntő szekszárdi örömü­nnep, tűzijátékkal Fáklyás felvonulásnak is beillett az a menet, amely az óév tasza fogadta az új esztendő kéz­­utolsó napjának éjszakáján haladt Szekszárd központi része detét. A Himnusz akkordjai után felé, a Béla királyról elnevezett térre. A több helyszínről - az Kocsis Imre Antal, Szekszárd evangélikus, illetve református templomoktól, a művelődési polgármestere lépett a mikrofon­háztól, a Német Színháztól - érkezők búcsúztatni jöttek, de hát, igyekezve túlharsogni az mégis a lehető legvidámabban viselkedtek, öröm kiváltotta hangorkánt.­­ Ez a város azért lett, mert lakói mind szöntő áldása ugyanakkor már azt jelezte: csak pár perc van hátra éjfélig, a temp­­ólig széppé akarták tenni közvetlen környezetü­­lemi harang megkondulásáig. A tömeg egy em­ két. Érezzük mindannyian, most, itt, hogy jó em­­berként számolt vissza tíztől zéróig, a számsor­bb­­ben a városban élni. Legyen ez így 2003-ban is! - fejezésekor ováció és üdvrivalgás, hangos trombi- fogalmazott boldog új évet kívánó, ünnepi beszé­dében a polgármester. Módos Ernő, az Alisca Bor­rend nagymestere bejelentette: a 2002-es év cso­dálatos év volt a szekszárdi borosgazdák számára, hiszen megszületett a régóta várt áttörés. A szek­szárdi bor idén végre visszanyerheti egykori hír­nevét. - Hirdessék, hogy a mi borunk a legjobb a világon! - kérte az ünneplőket a nagymester. Az újév első tűzijátéka kétségkívül lenyűgöző látvá­nyosságként marad meg a téren gyülekezők emlé­kezetében, hiszen tíz percen át vakító, a szivár­vány minden színében pompázó szikrák lobban­tak fel az égen, s hulltak alá perzselő csóvát húz­va maguk után. Aki pedig a csípőssé vált hideg el­lenére továbbra is a téren maradt, az a Boldog új A mikrofonnál Kocsis Imre Antal, mögötte az Alisca Borrend ével Szekszárd! című zenés műsornak lehetett a vezetői fotó: Kakó Jenő vendége. -szá- SZEKSZÁRD Ez persze nem is meglepő, hi­szen a sokaság az ilyenkor szo­kásos megannyi tetszésnyilvání­tás közepette nem mástól, mint a 2002. esztendőtől köszönt el, illetve fogadta, már éjfél után az újév első pillanatait. A rengeteg jelenlévő a római katolikus templom előtti helyszínen zenés műsorral múlathatta a vánszor­­gó időt: a jó hangulatot Hauser Beáta, Fekete Györgyi, Egri Lász­ló, Lányi Péter, Pecze István és Csepregi Péter egy-egy énekszá­ma, avagy hangszeres szólója alapozta meg. A történelmi egy­­ házak képviselőinek újévkö­ Unokáktól a nagyszülőkig számos korosztály zarándokolt el az örömünnepre Vetélkedőt szervez az iskola Nem csak a nyelvet, a kultúrát is ismerni kell Szekszárd és környéke A szekszárdi Garay János Ének-Zenei Általános Iskola városi és városkörnyéki ver­senyt szervez, angol nyelvből. A verseny témája Amerika és az indiánok, a szervezők szándéka szerint az angol nyelv mellett en­nek a távoli és hatalmas ország­nak a kultúráját is megismerhe­tik, mondhatni felfedezhetik a di­ákok. Nem egyéni, hanem csapat­­versenyről van szó, tehát nem csak azoknak a gyerekeknek szól, akik kiemelkedőek angol nyelvből, hanem mindenkinek, aki érdeklődik a téma iránt. A szekszárdi iskolák mellett a vá­roskörnyéki települések általá­nos iskoláiból is jelentkezhetnek a többfordulós, levelezős jellegű vetélkedőre, amely szóbeli dön­tővel zárul. Gaálné Vörös Judit, az iskola angol nyelvi munkakö­zösségének vezetője elmondta, azért fontosak az ilyen jellegű versenyek, mert a jelenben a multikulturális elv érvényesül, azaz mindegyik kultúra azonos rangú a többivel. Azzal, hogy megismerkednek egy másik kul­túrával, nem csak a diákok isme­reteit bővíti, hanem nyelvhaszná­latukat is magabiztosabbá teszi, nem csak az angol nyelvét, ha­nem az anyanyelvét is. Mint azt dr. Babina Ferencné, az iskola igazgatója elmondta, két okból vállalják fel a vetélkedő szervezésének nem kis feladatát. Az egyik a megmérettetés az is­kola diákjai számára, a másik pe­dig újabb esély teremtése a váro­si és városkörnyéki iskolák diák­jainak arra, hogy semmilyen té­ren ne maradjanak le a többiek­től. A vetélkedőre január 15-ig je­lentkezhetnek az általános iskola 7-8. osztályos tanulóiból álló 4-6 fős csapatok a Garay iskolában. VEM AZ ÉV ELSŐ BABÁJA. Tolna megye első újszülöttje 2003-ban Ba­ranya megyei illetőségű... A Dombóvári kórház szülészeti osztályán született az év első babája. Az édesanya Elter Zoltánná, húsz éves oroszlói lakos újév napján reggel 6 óra 38 perckor egészséges fiú­gyermeknek adott életet. Elter Dánielnek hívják, 3730 grammos és 52 centiméter hosszú. A szüléskor végig ott volt az édesapa is. FOTÓ: BAKÓ JENŐ Pénz a gyermek-onkológiára További segítségre számítanak Pécsett Egész Dél-Dunántúlról fogadja a 18 év alatti daganatos beteg­ségben szenvedőket a PTE Gyermekklinika onkológiai osztá­lya, amely kiváló szakmai munkát végez, de már-már áldat­lan körülmények között. Minisztériumi pályázaton nyert pénz segítségével 2003-ban elvégezhetik a felújítást, ám to­vábbi társadalmi segítségre lenne szükség. Dél-Dunántúl Dr. Kajtár Pál, az onkológiai osz­tály vezetője elmondta, hogy jelen­leg tíz gyermek­ onkológiai, azaz daganatos megbetegedésekkel fog­lalkozó központ működik az or­szágban, öt Budapesten, egy-egy az egyetemi városokban, a gyerek­klinikák mellett, illetve Miskolcon és Szombathelyen. Pécsett ennél fogva a Dél-Dunántúli megyékből érkező 18 év alatti páciensekkel foglalkoznak. A klinika soha nem erre a célra tervezett - eredetileg tanoncintézetnek készült - épület­ben működik, és meglehetősen el­avult helyiségekben folyik a kivizs­gálás, a kezelés, és az utókezelés. Évente átlag 35-37 új betegük van, és úgy tűnik, a megbetegedések aránya enyhén nő, hiszen a foly­ton csökkenő gyerekszám mellett sem ritkább a daganatos betegsé­gek előfordulása. A gyógyulási esé­lyek viszont szerencsére évről évre javulnak. Ám hogy ez az arány még jobb legyen, fontos lenne egy kényelmes és funkciójában is mo­dern osztály kialakítása. A külön­böző felajánlásokból összejött annyi pénz, hogy már számottevő önerővel tudtak indulni az Egész­ségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium - a betegellátás kö­rülményeinek javítására kiírt - pá­lyázatán, ahol a maximális 10 mil­lió forintból 8 milliót nyertek el. A meglévő és az elnyert forrásból ér­kező pénz bizonyosan elég lesz ar­ra, hogy a jövő év első 4 hónapjá­ban elvégezzék az onkológiai osz­tály átalakítását, bár ahhoz, hogy minden a tervek szerint készüljön el, még néhány millió kellene. A munkálatok idejére az osztály köl­tözni fog, de abban lehet bízni, hogy néhány hónap múlva euró­pai körülmények közé térhetnek vissza az egyik legsúlyosabb be­tegségben szenvedő gyerekek és gyógyítóik,___________ m.k.

Next