Tolnai Népújság, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-08 / 6. szám

6. OLDAL Hírek MADOCSA: Tóth Ferenc or­szággyűlési képviselő fogadó­órát tart január 9-én délután 3 órakor Madocsán a polgármes­teri hivatalban. DÖBRÖKÖZ. A képviselőtes­tület legutóbbi ülésén a Kapos- Koppányvölgyi Vízitársulatot bízta meg a Rákóczi utcai be­tonút megépítésével. A cég áp­rilisban kezdi meg a munkát, melyhez a Tolna Megyei Terü­letfejlesztési Tanács 3,9 millió forint vissza nem térítendő tá­mogatást nyújt az önkormány­zatnak, az ott lakók pedig ös­­­szesen 1,7 millió forintot vállal­tak magukra. TOLNA: A Nagycsaládosok Tolnai Egyesülete holnap, csü­törtökön 18 órától tartja első idei összejövetelét a Szekszárdi utcai klubhelyiségében. A program: megemlékezés az egyesület hat éves születésnap­ja alkalmából, az éves munka­terv összeállítása, illetve hasz­náltruha-börze. DOMBÓVÁR: A város és né­metországi testvértelepülése, Kem­en közötti kapcsolatokat ápoló baráti kör idei első össze­jövetele holnap 18 órakor kez­dődik a kultúrotthonban, ahol a civil szervezet tavalyi tevé­kenységéről és 2003. évi prog­ramjáról lesz szó. TOLNA: A tolnai Nyugdíjas Szabadidő Klub tegnap dél­utántól tartotta hagyományos pótszilveszteri mulatságát a helyi művelődési házban. Horgász jegyek Tolna körzete Emelkedtek a tolnai halászati szövetkezet által kiadott hor­gász területi jegyek árai. A Du­nára szóló felnőtt éves enge­dély idén 6000, az ifjúsági 4000, a gyermek 1500 forintba kerül. A heti jegy 3 ezer, a napi engedély ezer forint. A Sióra 5500 forintért lehet éves felnőtt engedélyt váltani, az ifiknek ez 3 ezer, a gyermekeknek ezer fo­rintba kerül. A heti jegy 2500 Ft, a napi ezer forint. A Sárvíz­re 3 ezer forint a felnőtt éves jegy, az ifi 2 ezer, a gyermek ezer forintba kerül. A heti enge­dély ezer, a napi ötszáz forintot kóstál. A tolnai holtágra (Rév­­hakony) 8 ezerért lehet éves engedélyt váltani. A 70 év alatti nyugdíjasoknak ugyanez 5 ezer, a 70 év felettieknek 4500 forintjukba kerül, csakúgy, mint az ifjúsági korúaknak. A gyerekek 1500 forintért hor­gászhatnak egész évben. A na­pijegy erre a vízre 800 Ft. -ES­ Főhajtás az áldozatokért Az elhurcoltak nagyobb része nem tért haza A málenkij robotként emle­getett kényszermunkára a bonyhádi német származású lakosság soraiból 217 fiút és lányt, férfit és asszonyt hur­coltak el a második világhá­ború után az akkor hatal­mon lévők. Bonyhád A málenkij robotra hurcol­tak emlékére néhány éve a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium falán márvány­táblát helyeztek el. E helyen tegnap fejet hajtottak a kényszermunkáról szeren­csésen hazatért sorstársak, a gimnázium nevelői és di­ákjai, az ott elhunytak irán­ti kegyeletüket lerovó bony­hádiak. A megjelenteket Ónodi Szabolcs, a gimnázi­um igazgatója köszöntötte, majd Krahling Dániel evan­gélikus esperes, a gimnázi­um igazgatótanácsának el­nöke, az elhurcoltak és vis­­­szatértek lelkipásztora em­lékezett a szomorú eseményekre.­­ A német lakosság színe-virágát 1944 karácsonyának másnapján kezdték ös­­­szegyűjteni, majd 1945. január 7-én gyalog indították őket útnak Bátaszéken át Bajáig, ahonnan útjuk a Donyec-me­­dencébe vezetett. E vidékről több mint kétszáz embernek jutott e sanyarú sors, akiknek több mint fele sohasem térhe­tett haza - mondta. Megszólította a je­lenlévő diákokat is, akik előtt mint hangsúlyozta, szerencsére ma perspek­tíva és nem a meghurcolás, a megalázta­tás félelme áll. Felidézte a málenkij ro­botról visszatértekkel való találkozásait, beszélgetéseit, akik közül sokaknak ő adta meg a végtisztességet. Az ünnepség további részében Rittinger Antal alpolgármester, a Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke mond­ta el gondolatait. Felvillantotta azokat a kíméletlen körülményeket, melyek kö­zött több száz német származású em­bertársunknak kellett hosszú éveken át tengetnie életét. Külön felhívta a figyel­met arra a sokak szemébe könnyeket csaló dalra, melyet a közreműködő Né­met Kulturális Egyesület kórusa énekelt, s amely ott, a kényszermunka alatt szü­letett. A visszatekintéseket követően a Pető­fi Sándor Evangélikus Gimnázium diák­jai elhelyezték a kegyelet koszorúit az intézmény homlokzatán lévő emléktáb­lánál. Koszorúzó diákok a málenkij robotra hurcoltak emléktáblájánál Pécs-Kaposvár-Szekszárd Száz év múlva mostani anya­könyvi adatok már legföljebb a családfakutató számára mon­danak valamit, s talán némi gyönge vigasz, hogy 1625 óta - amikor Pázmány Péter elren­delte a kötelező anyakönyvve­zetést - mindannyiunkról apró nyomként legalább három adat megmarad. A születés ténye, a házasságkötésé - már akinél - és a halál bekövetkezése. A számok száraz nyelvén szólva az elmúlt esztendőben a régiónk három megyeszékhe­lyén összesen 5114 gyermek született, többségük fiú (!). MEGYEI TÜK­Ö­R Egyre több gyermek születik házasságon kívül Napjainkban a gyermekek nagy része - majdnem minden har­madik-negyedik- házasságon kívüli, élettársi kapcsolatból­­ születik. Ez nem feltétlenül az erkölcsök lazulására, sokkal inkább mélyebb társadalmi átalakulásokra utal. Az anyakönyvezéshez az ilyen esetekben persze mindig mellékelni kell az apasági elismerési nyilatkozatot is, ami azonb­an néha „elkallódik”. Kaposvárott és Pécsett úgy hírlik, hogy a házasulandók között elég sokan vannak az idősebbek, akik már másodjára vagy har­madjára fogadnak valakinek örök hűséget, Szekszárdon viszont feltűnően sok a fiatal, először házasodó. Egybekelésre a május és az augusztus a legnépszerűbb hónap, a legtöbben­ szeptemberben és októberben születnek, s a legfeketébb évszak a tél, abban is a november és a decem­ber. & w RENAULT MÉGANE Élvezze a lendületet! Renault Randevú január 11-12! [IlMfc, MEGANE1 "lmr^*! Az új Renault Mégane-ről az első pillantásra látszik, hogy vezetés közben tökéletesen eggyé válik az úttal. Az energikus vonalvezetésen és az erősebb motorok alkalmazásán túl, az új Mégane kategóriájában egyetlen autóként ötcsillagos minősítést szerzett az Euro NCAP törésteszten. Ráadásul megkapta a legnagyobb elismerésnek számító Év Autója 2003 díjat! Új Renault Mégane. Vezetésre született Várjuk márkakereskedésünkben! Új Mégane tesztvonal: Off 40 200 000 7100 Szekszárd, Pásztor u. 8. Telefon: 74/419-772 2003. január 8., szerda Rendkívüli intézkedések a paksi iskolákban Az Energetikai Szakközépiskolá­ban hó­szünetet rendeltek el teg­nap, ma nem lesz tanítás. A továb­biakról később döntenek. Paks má­sik két középiskolájában nincs rendkívüli szünet. Paks Elterjedt a híre tegnap délelőtt az Ener­getikai Szakközépiskolában és a biritói I. István Szakképző Iskolában, hogy a buszjáratok csak délig közlekednek, ezért az intézményekben hó­szünet lesz. Az I. István igazgatója, Czethoffer Gyuláné a Volán területi vezetőjétől kért információt, s bár Nemeskéri Zsolt úgy tájékoztatta, hogy a menetrendszerinti járatok közlekednek, mégis úgy dön­tött, hogy 12 óra előtt befejezik a taní­tást és hazaengedik a diákokat. A tanu­lók szállításáról különjárattal gondos­kodtak. Mindezek ellenére nem rendel­tek el rendkívüli szünetet, lesz tanítás, amennyiben az iskolába el tudnak jutni. Az Energetikai Szakközépiskolában szintén a buszjáratok kimaradásáról szóló hír után döntöttek úgy, hogy ko­rábban ér véget a tanítás és időben ha­zaindulhatnak a diákok. Itt ma nem lesz tanítás, a tantestület viszont összeül, hogy döntsön a továbbiakról és arról, hogy melyik szombaton pótolják az el­maradt órákat. Dr. Rosner Gyuláné, a Vak Bottyán Gimnázium igazgatója elmondta, hogy a vidéki diákok náluk is korábban me­hettek haza. Rendkívüli szünet nem lesz, mivel ez egy városi iskola, a tanu­lók többsége paksi. Arra viszont számí­tanak, hogy néhány diák késve, vagy egyáltalán nem fog ma iskolába menni. _______________________________________VT. Demográfiai hullámverések Jó hír, hogy napjainkban egyre több gyerek születik, s talán kevésbé, hogy a fiúk többsége a Renátó nevet kapja, a lányok között pedig szaporodóban a Zsanettek. Jó, hogy huszonöt év óta először Pécsett pozitív lett a demográ­fiai mérleg - azaz többen születtek, mint meghaltak - és nem jó, hogy Ka­posvárról és Szekszárdról ez egyelőre nem mondható el. Egy kissé a korhoz igazítva az adatokat, a 5114 gyermekből hozzávetőlegesen szá­zan lombikbébik voltak dr. Mánfai Zol­tán, a pécsi szülészeti klinika programve­zető főorvosa szerint. A születések utáni keresztelők különleges érdekessége, hogy mindhárom megyeszékhelyen mély nyo­mokat hagytak a tévés valóságshow-k az anyakönyvekben, s az utóbbi időben egy­re többen viselik a szappan­­operák hőseinek neveit is. Musics Erika, a szekszárdi anyakönyvi hivatal vezetője szerint ez így természetes, a divat divatot követ. Ő még arra is emlékszik, hogy vala­ki a rabszolgasorsok tévés számbavétele idején i o­a­r­i dl d szerette volna ke­resztelni elsőszülött lá­nyát. Mondják továbbá mindhárom megyeszék­helyen, hogy évről-évre növekedni látszik a há­zasodási kedv, de mes­­­sze nem érik el még el az adatok, a rendszer­­váltás előtti, nyolcvanas években tapasztalt mér­téket. Akkoriban majd­nem háromszor annyian mondtak egymásnak igent, mint mostanában. Ma inkább az élettársi viszony a divat. Végül egy különlege­sen üdvözölni való, bara­nyai jó hír. Amíg Kaposváron és Szekszár­don a 2002-es demográfiai mérleg sajnála­tosan negatív lett, addig Pécsett - huszon­öt év után először - tavaly többen szület­tek, mint amennyien meghaltak - tudtuk meg Hajnal Pálné pécsi anyakönyvi cso­portvezetőtől. Hogy mi az oka mindennek? A demog­ráfusok szerint nincs szó arról, hogy némi­leg elszigetelve, Baranyában - vagy bárhol másutt - ismét beköszöntene a Ratkó­­korszak. A születési hullám ugyanis ha­sonlatos a tengeri hullámhoz, minél mes­­­szibb kerül a sodor a kezdeti ponttól - a Ratkó Anna miniszterasszony születéssza­bályozása 1951-ben hatott először - annál laposabb. Végül pedig elhal. KOZMA FERENC Őszi táj, sajátos hangulattal Hucker Ferenc szekszárdi festőművész tárlata az R galériában - Szeretem a tájképeket, a csendéleteket, az azo­kon szereplő alakokat, arcokat, de főleg a mind­ebből összeálló hangula­tot. Ezt igyekszem érzé­keltetni, visszaadni mű­veim révén - nyilatkozta lapunknak Hucker Fe­renc szekszárdi festő­művész tegnapi tárlatá­nak megnyitója előtt. A Vállalkozók Házának R galériájában a közönség ezzel a megidézett lég­körrel találkozott, érzék­letes őszi színekkel, me­lyek­­ nem feltétlenül a múlandóságra, hanem az értékek megőrzésé­nek fontosságára hívják fel a figyelmet. ■ Hucker Ferenc, egyik tájképével fotó: Gottvald Károly

Next