Tolnai Népújság, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-31 / 21. szám, Vasárnapi Tolnai Népújság
2009. MÁJUS 31., VASÁRNAP á TOLNÁBAN, KÖZELRŐL Az az igazi, ha fütyül a golyó som Londonba ment, mert háborús tudósító szeretne lenni a paksi srác Szűk egy esztendeje, hogy Londonba ment Polgár Tamás szerencsét próbálni. Ő azonban, mint mondja, nem a pénz miatt, hanem azért, hogy közelebb kerüljön álma megvalósulásához. Háborús tudósító szeretne lenni. Vida Tünde Az, hogy Tamás kamerát fogott a kezébe, nem véletlen, hiszen édesapja operatőr, nagyapja pedig fényképészmester volt. A gyerekkora egy részét a Tele- Paks stúdióiban bóklászva töltötte. Később mint szerkesztő és operatőr tért vissza. Szeptemberben azonban búcsút mondott a stábnak és barátnőjével, Melivel Londonba költözött. Akik Tomit ismerik, nem lepődtek meg, kalandvágya ismert. Élt egy ideig Ausztráliában, és nyaralni sem kimondottan a horvát tengerparton szeret, 2006-ban például egyedül nekivágott Kambodzsának, Thaiföldnek. Annak, hogy Angliába mentek, főként nem a pénz volt az oka. Volt jó munkája, lakása, motorja. - Régebb óta terveztük, hogy körülnézünk a világban. De én azt mondtam, hogy csak akkor, ha a szakmámban tudok dolgozni - árulja el. Az is távozásra ösztökélte, hogy kútba esett a Pannónia Expedícióról tervezett dokumentumfilm elkészítése, így hát kigyűjtötte az interneten fellelhető összes londoni produkciós irodát, két-háromszáz helyre elküldte önéletrajzát. Hat helyről érkezett válasz. Ezekkel az ajánlatokkal a zsebében indult el Angliába, ahol az eltelt kilenc hónap alatt valóban sikerült megtennie néhány biztató lépést. Eleinte úgy gondolta, egy évet ad magának, aztán tovább állnak. De lehűtötték türelmetlenségét, mondván, Londonnak több idő kell. London... Mint barátnőjével egyetértve mondja, válság ide, válság oda, ott pozitívabb a légkör, sokkal kevesebb a szomorú ember. Van előrejutási lehetőség. Ha jól dolgozol, lehetőséget kapsz. A megélhetéshez elég, ha valaki részmunkaidőben vállal munkát. Tomit csupán az zavarja, hogy a kelet-európai bevándorlókat lekezelik. - Rabszolga. Úgy is kezelik, ki is használják őket. Nem olyan szembetűnő, nem mondják, hogy köcsög nigger, nem verik ostorral, de nem egyenlő partnerként kezelik őket - fogalmaz. - Én nem is tudnám ezt csinálni - teszi hozzá. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem voltak nehéz pillanatok, amikor honvágya volt, amikor kalandvágya ellenére a biztonságot „sírta” vissza, amikor kevés volt a munka, vagy nem éppen olyan, amit elképzelt. Nem az volt az álma, hogy kávét főzzön a stábnak, meg az operatőrnek, de ezen is túl van, s legalább elmondhatja, hogy együtt dolgozott a híres tévéssel, Philip Bloommal, ami mellesleg nem is rossz referencia. Az eltelt idő hozott ennél izgalmasabb munkákat is. Az egyik egy fiatal színészeket tömörítő stúdióhoz fűződik. Velük járt a Szaharában, menekülttáborokban. Az anyag még dobozban van, de Tamás elképzelései szerint két film készül belőle, egyik a megrendelésnek megfelelően a színészekről szól, a másik a táborokról, ahol a fiatal magyar operatőr elemében érezte magát. Elsősorban azért, mert mindig is a dokumentumfilmek vonzották. Az is sokat nyomott a latban, hogy öreg arabokkal beszélgetve megtudta, hogy előtte legutóbb a ’70-es években járt ott magyar tévés. Mégpedig Chrudinák Alajos. Az ő személye azért is érdekes Tamás számára, mert hozzá hasonlóan haditudósító szeretne lenni. Hogy miért? Az izgalom miatt. Az igaz, teszi hozzá, hogy vannak még izgalmas feladatok, de az az igazi, ha fütyül a golyó a füled mellett. Próbálták lebeszélni róla, de nem lehet, így - miután sok mást nem is tehet - családja támogatja ebben. Hogy eléri-e célját, azt még nem tudni, de az már bizonyos, hogy vár rá néhány izgalmas feladat a közeljövőben is. Megismerkedett egy portugál tévéssel, aki az arab hírtelevíziónál, az Aljazeeránál dolgozik, és itt gyakorlati helyhez segítette. Szeptemberben egy másik stábbal Kamerunban fog forgatni. Eközben továbbra is ad fel hirdetéseket, hogy híradós munkához, vagy dokumentumfilmkészítési lehetőséghez jusson Keresték már mindennel a pornófilmtől a lakodalmas videóig. Ő azonban tartja magát ahhoz, hogy akármit nem vállal el. Ha igény van rá, magyar tévéknek is forgat. Volt már rá példa, a Duna Tv kért tőle anyagot, meg a kinti magyar iskolák egy reklámfilmet. Ez utóbbi pénzt nem hozott, de Tamás kötelességének érezte, hogy segítsen. - Társadalmi munka - mondta. És ha letelik az újabb egy év, és London nem nyújtja azt, amit várt, továbbállnak. Egy lehetőség már körvonalazódik: megismerkedtek két bangladesi szenátor fiaival. Ott jó szívvel várnák, s akkor már nem a keleteurópai fiú lenne Angliában, hanem a Londonból jött operatőr az ázsiai országban. Chrudinák Alajos nyomdokain járna, vannak ma is háborús övezetek a világban. Ezen a felvételen Polgár Tamás Nyugat-Szaharában, Polisario gerillák körében látható Ötven kiló lisztből készült palacsinta gyermeknap Mosoly Díjat kapott a polgármester a gyermekönkormányzattól harc Harcoltak az időjárással a harciak. Dél körül a nem éppen túlöltözött csacsacsás lányok menekültek le a színpadról a jéghideg zápor miatt. Ám a programok végül mégis rendben lezajlottak tegnap, a megye legnagyobb gyermeknapi kavalkádján. Bóni Zoltán polgármester Mosoly Díjat kapott a gyermekönkormányzattól, bár mosolyogni nem volt ideje, nyolcezer jégkrémet osztott szét. A falut hétezer jéggömb díszítette, a látogatók becsült száma hatezer volt. Elfogyott a palacsintakészítéshez vásárolt 50 kiló liszt és a 3,5 mázsa lángostészta is. A szabadtéri színpadon egymást követték a zenés-táncos produkciók, a gyerekek érdekes állatokat is láthattak: ormányos medvét, tevebébit, óriáskígyót, leguánt. A főzőversenyre 11 csapat nevezett, s közülük a Harci Nyugdíjasok Érdekszövetsége nyert. Harcon minden kutya harci kutya. De gazdáik nem nagyon menedzselik őket, mert mindössze négyet neveztek be a harci kutyák szépségversenyére. A zsűri bölcs döntése alapján egyformán részesültek az ajándék kutyaeledelből. A borongós nap a igazi fénypontja volt a tombola- sorsolás. Ezúttal 2,3 millió forint értékű nyeremény talált gazdára a Vörösmarty téren. A Wessely 1 Bóni Zoltán polgármester osztotta a jégkrémet, ezerszámra Névjegy I polgár tamás 1982. március 15-én született Dunaújvárosban Pakson, a Bezerédj Általános Iskolában és a Vak Bottyán Gimnáziumban tanult. Jelenleg is a Kodolányi főiskola kommunikáció szakos hallgatója. Korábban dolgozott a Tele- Paksnál, a Paksi Hírnöknél és a 45 Perc című ifjúsági magazinnál. Szeptemberből Londonban él és dolgozik operatőrként. 3 JEGYZET A legeslegjobb dolog az életben történjen az franciaágyon, szőnyegen, vagy sátorban, állítólag a nők már a kezdet kezdetén megérzik, hogy reménybeli anyákká váltak. Az se baj, ha a reménybeli apák azokban a percekben, a kezdet kezdetén, mondjuk simán csak elsőosztályú vidéki srácoknak szeretnék hinni magukat. Mert akkor még, a sejtjeikhez hasonlóan, semmit se sejtenek. Öntudatlanul legfeljebb azt érzik, a kezdet kezdetén, hogy ennél jobb dolog biztosan nem történhet velük. Ámde a reménybeli apák rettentő naivak, pár hónap múlva már azt hiszik, hogy nincs nagyobb gyönyörűség annál, amikor az immár Döbrögi becenévre hallgató szeretett nő hasára téve a kezüket kiderül: az a fura kis lény ott belül vagy focista lesz, vagy karatés. De ez a csoda is csak addig a három napig tart, amíg egyszer csak, életükben először, végig nem nézik, hogyan születik meg egy baba, 1/2 részben saját tulajdoni hányadban. a következő években folytatódik a tévedések sorozata: egy ideig a kicsi első mosolya vezeti a csoda toplistát, aztán az első lépés, az első szó, esetleg az első kaki a bilibe. És nincs megállás, mint valami sodródó magyar kormány, az apák is egyre-másra bírálják felül korábbi álláspontjukat, pedig a gyerek lassan már lenyomja őket szkanderben. Egy idő után meg minden kezdődhet elölről, a második, a harmadik, stb. kölyökkel, mindeközben az apákat már rég nem érdekli, hogy valamikor elsőosztályú vidéki srácok szerettek volna lenni. Csak azt tudják, hogy a legeslegjobb dolog, ami az életükben történhetett velük, hogy apák lettek. Persze azért a kezdet kezdete mindig ott motoszkál, például a fejükben. STEINBACH ZSOLT TOLNA MEGYEI ANEKDOTATAR Pünkösdi suhintások A Tolnamegyei Közlöny 1899. június 4-én névtelen olvasói levélként hozta Botrány a templomban című cikkét, de mivel cáfolat azóta sem érkezett, igaznak kell hinnünk a leírtakat. „Bátaszéken pünkösd vasárnapján a nagymise után a katolikus templom épületes eset színhelye volt. Eső lévén, a hívők esernyőiket a templom bejárata sarkában helyezték el. Istentisztelet után ki-ki az esernyője után látott, s egyik-másik azt találta mondani: az az én ernyőm. Azonnal ott termett Frey János káplán, hogy a hangos beszélgetésnek saját esernyőjével véget vessen. Az asszonyok közé suhintott, s Werner volt községi másodbíró férjes leányát fején úgy találta, hogy ott nagyobb báb támadt. Werner az elöljáróságnál panaszt emelt, a káplánt megidézte. Ő 10 forintnyi bírságot azon kijelentés kíséretében fogadott el, hogy ez eset jövőben sem fogja gátolni a testi fenyítés alkalmazásától. Gratulálnunk kell a verekedő lelkész úr kijelentéséhez. Talán a harmadik alkalommal akad olyan hívőre, ki egyenlő mértékkel fogja viszonozni humánus eljárását. Káplán úr úgy látszik, megfelejtkezett arról, hogy Krisztus urunk az apostolokat mint juhokat küldé a farkasok közé, de nem megfordítva.” Dr. Töttős Gábor