Tolnai Népújság, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-10 / 135. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Balesetek a megye útjain DOMBÓVÁR VÁRDOMB Egy kis­teherautó és egy személyau­tó ütközött tegnap kora dél­után Dombóváron, a Kórház utcában. A személyautó fejte­tőre állt, és csöpögött belőle az üzemanyag. A járművet a dombóvári hivatásos tűzoltók áramtalanították és állították kerekeire. A balesetben egy ember sérült meg. Szintén tű­zoltói beavatkozást igényelt egy várdombi baleset, ahol kerítésnek hajtott és az olda­lára borult egy furgon. A sofőrt a szekszárdi hivatásos tűzol­tók vágták ki az autóból. H. E. Három hamis húszezres GERJEN Három hamis húsz­ezressel fizettek szombaton 20.30 és 21 óra között a Rá­kóczi majorban megrendezett fesztivál területén. A később hamisnak bizonyult pénzt há­rom különböző helyen vál­tották fel sikerrel ismeretlen tettesek. Az ügyben a Paksi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya indított nyomozást pénzhamisítás bűntett elköve­tésének gyanúja miatt. 1.1. Bozótvágó késsel ütötte a kerítést BÖLCSRE Vádemelési javaslat­tal zárta le a nyomozást a Du­­naföldvári Rendőrőrs a bozót­vágó késsel fenyegetőző ga­rázda bölcskei gyanúsított el­len, aki a bűncselekmény el­követését beismerte. A 47 éves férfi még április 21-én délben egy bölcskei ház előtt hangosan kiabálni kezdett az udvarban lévő férfival, amiért az illető korábban slaggal lo­csolta le a gyanúsított élettár­sát. Kiabálás közben bozótvá­gó késsel többször is ráütött a kerítésre és a kapura, ame­lyek megrongálódtak. 1.1. Színházi délután a művházban HŐGYÉSZ Igazi színházi él­ményben lehetett részük az érdeklődőknek szerdán a Művelődési Házban. A regö­­lyi amatőr színjátszó csoport adta elő Lázár Ervin A grófnő című történetét. Június 22-én szintén a regölyi társaság tol­mácsolásában Tasnádi Ist­ván Finito című munkája lesz megtekinthető. K. B. Öregszik a társadalom, kevesebb juthat nyugdíjra M l ■ /■ / mm** ■ Alom a békés időskor Aktív napok, utazás, pihenés, játék az unokákkal. A legtöb­ben ilyen nyugdíjasévekről álmodnak. De úgy tűnik, ez álom marad, az állami nyug­díjból aligha fogunk megélni. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE Még mosolyog­nak a most harmincas éveik­ben lévő fiatalok, amikor azt hallják, lehet, hogy nekik már nem is lesz nyugdíjuk. Ez képte­lenség, mondta egyikük, hiszen jelentős összeget vonnak le a fi­zetésünkből nyugdíjjárulék cí­men. Az ifjú hölgy hozzátette, nyolc éve dolgozik, mióta meg­szerezte a diplomáját. A fizeté­sük messze nem elég arra, hogy saját lakást vásároljanak a férjé­vel, albérletben élnek. Öt éven belül legalább két gyereket sze­retnének. Igaz, ez újabb kiadás lenne, hiszen csak a pelenka horribilis összeg, nem beszélve arról, hogy a fizetés is vissza­esik, ha az anya gyesre megy. Mi a fenéből tenne félre havon­ta ilyen helyzetben akár tízezer forintot is a majdani nyugdíjas­éveire? - tette fel a kérdést. A KSH Népességtudományi Kutatóintézete által a 2011-es népszámlálás adatai alapján készített adatsor szerint roha­mosan öregszik a társadalom: míg most körülbelül minden ötödik magyar nyugdíjas, ez az arány 2060-ra eléri a 30 szá­zalékot, azaz két befizető tart majd el egy nyugdíjast, ami el­képesztő teher. Külön gondot je­lent, hogy az arányok elsősor­ban nem a nyugdíjasok számá­nak emelkedése, hanem az ak­tív dolgozók számának csökke­nése miatt tolódnak el ennyi­re. Jelenleg durván 6,4 millió munkaképes korú ember van Magyarországon, 5 év múlva már nem lesz 6 millió, 2060-ra pedig ötmillió sem.­­ A magyar nyugdíjrendszer még 15 évig eldöcög, de 2030 után már nem nagyon lesz fi­nanszírozható, ha addig nem hajt végre az aktuális kormány komoly reformot. Márpedig a komoly reform korhatáreme­lést és/vagy nyugdíjcsökken­tést jelent. Egyik sem az a forga­tókönyv, amiért az ember őszin­tén lelkesedni tudna - mondta egy megkérdezett szakember. A nyugdíjválságot elemzők is azt mondták, az átlagnyug­díj 2050-re a jelenlegi 79 szá­zalékára csökken, így a jövő nyugdíjasai egyre kisebb há­nyadát lesznek képesek kifizet­ni azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak, amelyeket ma még megengedhetnek ma­TÖRÖK JÓZSEF, 56 ÉVES VÁL­LALKOZÓ: - Nem számítok a nyugdíjra. Ha elérem a korha­tárt, azt követően is dolgozni fo­gok, amíg csak tehetem. Fiata­labb éveimben mindig volt mire félretenni. Házat építettünk, fel­neveltünk három gyereket, és közben havi rendszerességgel fizettem az államnak a külön­böző járulékokat, mint vállal­kozó. Kötöttem egy hosszú le­járatú életbiztosítást, ha az le­jár, akkor annak az összegét te­szem félre öregebb éveimre.­guknak. A felmérések szerint a társadalom elöregedése miatt egyre kevesebb aktív korú lesz kénytelen finanszírozni egy­re több nyugdíjast. Ma sem jó a helyzet, 2050-re azonban két keresőre jut majd egy nyugdí­jaskorú, a 65 év feletti lakosság aránya pedig 26 százalék lesz. TÖRÖK TÍMEA, 24 ÉVES ALKAL­MAZOTT: - A szüleimmel élek, így legalább nem kell albérlet­re költeni, és az étkezés is meg­oldva. Vannak terveim, melyeket szeretnék megvalósítani, példá­ul öt éven belül szeretnék már a családalapítással foglalkozni, ah­hoz pedig pénz kell. Addig igyek­szem kihasználni a szülő-gyerek ideális kapcsolatát, megenged­hetem magamnak, hogy amit keresek, magamra költsem, szó­rakozni járjak. A nyugdíjra egye­lőre nem gondolok. Ma a várható élettartam a KSH 2011-es adatai szerint a férfiak­nál 71, a nőknél 78 év. Mindez azt jelenti, hogy míg 80 éve a költségvetésre nem rótt akkora terhet a nyugdíjak kifizetése, addig ma gyakorlatilag minden nyugdíjas évekig igénybe veszi a rendszert. MOLNÁR CSABA, 30 ÉVES FEL­SZOLGÁLÓ: - Albérletben la­kom, párkapcsolatban élek, a két fizetést próbáljuk meg úgy beosztani, hogy mindenre jus­son, és még félre is tudjunk ten­ni belőle. De megmondom őszin­tén, nem a nyugdíjra gyűjtünk, hanem előbb legyen saját laká­sunk, aztán majd gyerekeink. Ez mind újabb és újabb feladatot je­lent, melyeket most kell megol­dani. Hol van még a nyugdíj?! Ha arra tennék most félre, akkor mi­ből lenne lakásom?! MEGKÉRDEZTÜK: ÖN SPÓROL-E A NYUGDÍJAS ÉVEIRE GONDOLVA? 2016. JÚNIUS 10., PÉNTEK Pedagógusok munkáját ismerte el a miniszter BUDAPEST Négy tolna megyei pe­dagógusnak is díjat adott át Ba­log Zoltán, az emberi erőforrá­sok minisztere és dr. Palkovics László oktatásért felelős állam­titkár a pedagógusnap alkalmá­ból Budapesten. Oktatási, neve­lési, gyógypedagógiai munká­ja, valamint tudományos tevé­kenysége elismeréseként Apá­czai Csere János-díjat vehetett át Matókné Misóczki Mária, a Szekszárdi Garay János Általá­nos Iskola és AMI intézményve­zetője. Óvodapedagógiai és óvo­dapedagógus képzésben vég­zett tevékenységével Brunszvik Teréz-díjat érdemelt ki Dölles­­né Nagy Anikó, az Ozorai Mese­vár Óvoda intézményvezető-he­lyettese. A gyermekek harmo­nikus személyiségformálásá­ban végzett munkája elismeré­seként Németh László-díjat ve­hetett át Hága Lászlóné, a tolnai Wosinsky Mór Általános Iskola és AMI intézményvezetője, va­lamint Kovácsné Kaszás Beat­rix, a Tolna Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szekszárdi Tagin­tézményének vezetője. H. É. Jelentős forrásra pályázhatnak PAKS Közösségfejlesztő akció­­csoport alakult Pakson azzal a céllal, hogy eredményes uni­ós pályázat esetén helyi progra­mok megvalósítását és a kultu­rális és a közösségi infrastruk­túrafejlesztést segítse. A pályá­zat alapfeltétele a civilek, a köz­­igazgatás és az üzleti szféra együttműködése, az akciócso­portnak el kell készítenie egy fejlesztési stratégiát. A program megvalósítására igényelhető maximális forrás Paks eseté­ben 800 millió forint. A keretre sikeres pályázat esetén bármi­lyen olyan programmal pályáz­hat majd minden paksi szék­helyű vállalkozás, civilszerve­zet vagy önkormányzati intéz­mény, amely a helyi közösséget, a város lakosságát szólítja meg. Paksnak május 31-ig kellett re­gisztrációval jeleznie részvéte­li szándékát. A tervek szerint a stratégia nyáron elkészül, s szeptemberben eljuttatják a ki­író szervhez. V. T. Schanda Tamás János helyettes államtitkár elmondta: jók a foglalkozással kapcsolatos visszajelzések Esélyórát tartottak a katolikus iskolában SZEKSZÁRD Érzékenyítő, úgyne­vezett esélyórákat tartottak csü­törtökön a Szent József Katoli­kus Általános Iskola 5., 6., illet­ve 8. osztályos diákjainak a Tol­na Megyei Család, Esélyterem­tési és Önkéntes Ház szervezé­sében. A gyerekeknek a Tolna Megyei Siket és Nagyothallók Egyesületének képviseletében Kertész Sándor beszélt a nem halló emberek mindennapjai­ról, a kommunikációs nehézsé­gek megoldásáról. Kovács Lász­lóné, a Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesületének el­nöke a látássérültek életét kön­­­nyítő eszközöket mutatott be, de beszélt arról is, hogy segítség­­nyújtásnál úgy szabályos, ha a vak ember kapaszkodik a veze­tőjébe, és nem a segítő fogja meg az ő karját. Lakatos Lajosnak köszönhetően pedig a cigány­ság történetébe és kultúrájába nyertek betekintést a diákok. Nem ez volt az első ilyen al­kalom az iskolában, ám ezúttal Schanda Tamás János, az Embe­ri Erőforrások Minisztériumá­nak ifjúságpolitikáért és esély­teremtésért felelős helyettes ál­lamtitkára is megtekintette az esélyórákat. Elmondta, hogy a Család, Esélyteremtési és Ön­kéntes Házak - 20 ilyen van or­szágszerte - minden megyében szerveznek esélyórákat, éven­te kilencvenhatot. A tapasztalat az, hogy az intézmények egyre inkább igénylik ezeket a foglal­kozásokat, hiszen ahol egyszer jártak, oda általában visszahív­ják őket. De fesztiválokon, és más olyan fórumokon is ren­deznek ilyen órákat, ahol meg tudják szólítani a fiatalokat. A visszajelzések alapján pedig nem hiábavalóak a foglalkozá­sok, a gyerekek elfogadóbbak és jobb segítők lesznek, kön­­­nyebben megy nekik a kapcso­latteremtés. Schanda Tamás János elmond­ta: az a terve, hogy idén vala­mennyi Család, Esélyteremtési és Önkéntes Házat végig látogat­ja az országban, hogy személye­sen is tapasztalatot szerezhes­sen az ott folyó munkáról. H. E. Kertész Sándor előadását Schanda Tamás János helyettes államtitkár (kis képünkön áll) is meghallgatta

Next