Tolnai Népújság, 2016. október (27. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-14 / 242. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP Borús kilátások Iharosi Ibolya ibolya.iharosi@partner.mediaworks.hu A pai nagyapámék tizennégyen voltak testvérek. Föl is nőt­tek valamennyien a XIX. század végén és a múlt század első évtizedeiben. Nagyanyámék kilencen voltak testvé­rek. Ő maga nyolc gyermeket szült, de csak hárman érték meg a felnőtt kort. Másik nagymamámnak négy gyermeke született, mind felnőtt. Tíz unokatestvérem van. Mi négyen vagyunk test­vérek, de a nyolc szülőnek már csak hat gyermeke lett. Valamen­­­nyien diplomások, és két házaspár külföldre, Németországba il­letve az USA-ba települt. Magyarország lakossága két mérnökkel, egy közgazdásszal és egy fogorvossal lett kevesebb. Ugyancsak szomorú, hogy ebben a nemzedékben eddig még csak két gyer­mek született, ráadásul az egyik már nem magyar földön. Az emberiség létszáma 2016-ra elérte a 7,4 milliárdot, a becs­lések szerint 2030-ra megközelíti a kilencet. Míg a világ fejlődő országaiban robbanásszerű a növekedés, addig a fejlett or­szágokban csökken a születé­sek száma, elöregszik a társa­dalom. A fejlődő államokban egy asszonynak átlagosan 5-6 gyermeke születik, az USA-ban 2,0, Kanadában 1,5, míg hazánk­ban 1,3. Az Európai Unió 27 tagállamának lakossága 2050-re to­vább csökken, a kontinens demográfiai súlya a jelenlegi 12 szá­zalékról hétre esik vissza. Magyarország népessége a KSH előre­jelzése szerint 2060-ig várhatóan 8,538 millióra csökken. Várha­tóan a következő négy évtizedben is Ázsia, Afrika, Dél-Amerika és a Karibi térség országaiban adják a növekedés 97 százalékát. A fenti tényeken és tendenciákon nem segítenek sem a népszava­zások, sem kerítések, pedig fontos lenne a megoldás. Hazánk népessége 2060-ig 8,5 millió­ra csökkenhet. Tehetséggondozó program indul SZEKSZÁRD Október 12-én tar­tották a Babits Mihály Kultu­rális Központban az „Alattad a föld, fölötted az ég, Benned a létra” című pályázat nyitó ren­dezvényét, amelyen Réger Ba­lázs, a Lakható Szekszárdért Közhasznú Egyesület elnöke köszöntötte a jelenlévőket, köz­tük az Epszi Kft. munkatársa­it, akik szakmai tartalommal töltik meg a projektet. Géró­­né Törzsök Enikő mentálhigié­nés szakember, a személyiség­­fejlesztő program vezetője el­mondta, a programokba első­sorban azon települések intéz­ményeit vonják be, amelyek­ben magas a hátrányos helyze­tű gyerekek aránya. A cél, hogy minél több tehetséges fiatalt fe­dezzenek fel és segítsenek. Király Gabriella, a megyei pe­dagógiai szakszolgálat főigaz­gatója előadásában megemlítet­te, hogy az intézményi tehetség­­gondozásban kiemelkedő szere­pet vállalnak a szakszolgálatok. A tehetség kibontakozásában fontos szerepe van a gyermek helyes önismeretének és szoci­ális készségének. 1.1. PROMÓCIÓ emberi Erőforrások Minisztériuma TOLNA MEGYEI CSALÁD. ESÉLYTEREMTÉSI ÉS ÖNKÉNTES HÁZ Még ősszel módosíthatnak a tavaly szeptemberben be­vezetett reformmenza-ren­­deleten. ízesebb ételek ké­szülhetnek a konyhákon. Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Az egy éve beve­zetett közétkeztetési rendelet egymillió gyereket érint. Most puhítanak a szabályozáson, en­nek legfőbb oka, hogy a Nemze­ti Élelmiszerlánc-biztonsági Hi­vatal (Nébih) ellenőrei egy éve járják a menzákat, kóstolják az ételeket, amelyek sok kívánni­valót hagytak maguk után. Túl­ságosan sótlanná tette a men­zai kosztot a bevezetett reform. A megszokott ízvilág vis­­­szatérhet, ha nem is örökre. A menzarendelet 13 ponton mó­dosul. Több lesz a tejtermék, az édesítőszereket pedig szám­űzik. A sót például a korábbi­aktól eltérően nem drasztiku­san, hanem fokozatosan csök­kentik majd az ételekben 2021- ig, a gyerekek pedig több tej­terméket kapnak majd. A mó­dosítás az adagnagyságokra, az adagolási előírásokra is fi­nomító szabályokat tartalmaz. Az étrend-változatossági köve­telmények és speciális diéta esetén bizonyos feltételek eny­hülnek, a friss tej nagyobb sú­lya és a kényelmi termékek ki­vezetése a következő generáció szempontjából fontos. - Többször elmondtam, nem változik a véleményem. Sok mindent meg lehet változtat­ni egy törvénnyel, de a társa­dalmi szokásokat, a magyar gasztronómiai kultúrát nem le­het egyetlen tollvonással negli­gálni - nyilatkozta lapunknak Hámori Attila, a tolnai Alimen­­tál Kft. tanácsadója. - Úgy gon­dolom, fordítva ülünk a lovon. Az egészséges táplálkozást pre­feráló szemlélet jó. A céllal - az egészséges életmódra nevelés, a gyerekkori elhízás leküzdése - mindenki egyetért, de komp­lexebb megoldás kell­­ a kivite­lezés sántít. Azt kellene elérni - adócsökkentéssel -, hogy az egészséges étkezést biztosító alapanyagok megvásárlásával már a családban találkozzanak új ízekkel a gyerekek. Vagy említhetném a cukorbetegeket, hisz nekik is érdekük, hogy minél egészségesebb alapanya­gokból készült ételeket fogyas­­­szanak, ehhez meg tudják ven­ni a hozzávalót. Ha drága az ár, maradnak a zsírosabb falatok­nál. Köztudott, hogy a közét­keztetés nagy volumen, ugyan­akkor nekünk, közétkeztetés­sel foglalkozó cégeknek vala­mihez csatlakoznunk kell. Az nem működik, hogy rögtön a dolgok közepébe vágunk. Örü­lök, hogy lesz változás, a rende­letalkotó a nagy ellenkezést ki­váltó reform kapcsán nem vé­letlenül biztosította a hosszabb átfutási időt. Az auditorok szerint a 2300 minősített konyha 4 százalé­ka nem felel meg, egyes mi­nősítést kapott, 7 százalék je­les értékelést kapott egy 140- 150 kérdést tartalmazó csekk­lista alapján összeállt minősíté­sen. A Nébih folyamatosan vég­zi a szakmai auditokat, melyek­nek - a legsúlyosabb esetektől eltekintve - nincs hatósági kö­vetkezménye, csak pozitív lis­tájuk van. A szervezet szerint fontos, hogy a pontozás ne meg­szégyenítő, hanem fejlesztésre ösztönző legyen. Ezáltal min­den konyha rálépjen a fejlődés, változtatás útjára, és ízletesebb ételek kerüljenek a gyerekek, idősek elé. A minisztérium szerint is rossz a koszt Egy titkos májusi próbafőzé­sen meggyőzték arról a közét­keztetésben részt vevők a kor­mány illetékeseit, hogy nagyon nehéz ehető ételt előállítani a menzareform rendeletét be­tartva. A szakmai szervezetek ezért állítólag ígéretet kaptak az Emberi Erőforrások Minisz­tériumától, hogy módosítják a rendeletet, és lazítanak egyes szabályokon. A szakmai szer­vezetek valójában azt akarták elérni, hogy csak a hozzáadott só mértékét szabályozzák, mi­vel szerintük sok alapanyag­ban már eleve van só, így pe­dig könnyen túllépik a szabály­ban foglalt mennyiséget, ezt azonban az Emmi elutasította. 2016. OKTOBER 14., PENTEK Nem itták meg a napi mennyiséget A tej- és gyümölcspazarlás­nak is véget kell vetni - eb­ben is megállapodás szüle­tett, ugyanis gyakran előfor­dult, hogy a kirendelt adagok a kukában landoltak, ráadá­sul nem volt összehangolva a tejosztás az iskolatejprogram­­mal. Bár az ígéret elhangzott az Emmi részéről, a rendeletet nyáron nem módosították. A szakmai szervezetek szerint az Emmi illetékeseinek asztalára egy kidolgozott, a kodifikáció megkezdésére alkalmas anya­got tettek le, amely orvosol­ná a menzareform legnagyobb baklövéseit. A tárca szerint az észrevételek és a tapasztala­tok „feldolgozás alatt" vannak. A legfiatalabb korosztálynak szól „Az elveszett madártoll” című gyermekjogi mesekönyv Nem árulkodik az, aki szól, ha bántották SZEKSZÁRD „MesÉLJ jogosan” címmel óvodapedagógusoknak szóló hat órás, ingyenes gyer­mekjogi felkészítő napot tartott csütörtökön a szekszárdi Vár­­megyeházán az Országos Be­tegjogi, Ellátottjogi, Gyermek­jogi és Dokumentációs Köz­pont (OBDK). Ennek keretében a résztvevők megismerték Az elveszett madártoll című gyer­mekjogi mesekönyvet. Ribányi József, a Tolna megyei közgyű­lés alelnöke köszöntőjében el­mondta: nemcsak a megyei ön­­kormányzaté, a személyes véle­ménye is az, hogy a jót és a jo­gokat már egészen kicsi kor­ban meg kell ismerni. Úgy véli, a mai gyerekek esetében a sok infokommunikációs eszköz és a belőlük áradó információ­özön miatt még inkább szükséges meghatározni a zsinórmérté­ket. Herczeg Rita, a kötet szak­mai mentora, az OBDK munka­társa elmondta: az OBDK már korábban kiadta Az ég ottho­na, valamint a Mesék a cicáról, aki nem tudott nyávogni című mesekönyvet - ezek elsősorban gyermekotthonban és nevelő­szülőknél lévő gyermekeknek szólnak. Bár nem volt szándék és kitűzött cél, több visszajelzés is érkezett, mely szerint jó len­ne, ha a családban nevelkedő gyermekek is megismerhetnék ilyen formában a jogaikat és kötelességeiket. A központ és a szerző is örömmel vette a felké­rést, és Boldizsár Ildikó megír­ta azt a kötetet, mely tíz mesén keresztül tanítja meg, mit jelen­tenek a legfontosabb gyerme­ki jogok, így például az emberi méltóság, az egymás iránti tisz­telet, a tulajdonjog vagy a véle­ménynyilvánításhoz való jog. Herczeg Rita azt is elmondta, meg kell tanítani a gyerekek­nek, hogy ha bántják őket, és azt elmondják egy hozzájuk kö­zel álló felnőttnek, az nem árul­­kodás. A könyv az ország min­den óvodájába, így a 133 Tolna megyei intézménybe is eljut két példányban, novemberben pe­dig kereskedelmi forgalomba kerül. B. K. Tudatosítás Herczeg Rita és Ribányi József a felkészítő napon Az OBDK jogvédelmet lát el egészségügyi, szociális intéz­ményekben, a gyermekvédelmi rendszerben, de jogtudatosítá­­si tevékenységet is végez. Her­czeg Rita szerint volt egy olyan korosztály, akiknek nehézkes volt átadni azt, hogy mik a kö­telességeik és milyen jogok il­letik meg őket. Hogy ezen kön­­­nyítsenek, megszületett a mos­tani mellett még két korábbi mesekönyv is. Az óvópedagó­­gusoknak szóló képzés nem­csak a könyv használatáról, de a gyermekvédelmi rendszerről és az emberi jogokról is szólt.

Next