Tolnai Népújság, 2019. augusztus (30. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-01 / 177. szám

2019. AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK____________________________________________________________________________ A szekszárdi termelők bizakodva várják a szüretet Kevesebb bor fogy, tele vannak a pincék Országos szinten nagyjából egymillió hektoliter bor vár még vevőre, a Hegyközsé­gek Nemzeti Tanácsa ada­tai szerint. A megyei hely­zet ennél kedvezőbb, ezért a termelők bizakodva várják a szüretet. Mauthner Ilona ilona,mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a borlepár­lási lehetőség mellett a zöld­szüret engedélyezését is kér­te már ez év elején a szaktár­cától, mert a rendelkezésre ál­ló adatok alapján a szőlősgaz­dák hatalmas értékesítési ne­hézségek elé néznek a tavaly­ról bennmaradt borkészletek miatt. Schmidt Győző, a bonyhá­di székhelyű Danubiana Kft. ügyvezető igazgatója, a Tolnai Hegyközség elnöke, a Hegy­községek Nemzeti Tanácsá­nak elnökségi tagja kérdé­sünkre elmondta, a hegybírók adatai alapján az előző évhez képest országosan valóban legalább nyolcszázezer hekto­liternyi bortöbblet van a pin­cészeteknél. Tolna megyében az országos helyzetnél valami­vel jobb a helyzet, de itt is gon­dot jelenthet, hogy hamarosan kezdődik a szüret, ám egyes pincékben nincs elég üres tá­rolóhely, hordó és tartály az új borok fogadására. Módos Erdő szekszárdi borász, az Alisca Borrend Nagymestere hozzá­tette, Szekszárdon és környé­kén érdekes módon nemcsak a fehér, hanem a vörösborok közül is nagyobb tétel maradt eladatlanul. Ez mindenkép­pen befolyásolhatja a borsző­lő árát. Dr. Bodri István, a Szek­szárdi Hegyközség elnöke szerint azonban akkora bor­felesleg nincs a megyében, amely gondot okozna. A zöld­szüretre is minimális volt az igény (12 hektár), és a lepár­lás is segíthet annak, akinek feleslege van. A szekszárdi termelők összességében biza­kodva várják a szüretet - tet­te hozzá. Schmidt Győző szerint azok­nak a termelőknek sincs okuk aggodalomra, akikkel a Danu­biana Kft. évek óta kapcsolat­ban áll. Idén is számíthatnak rá, hogy megveszik tőlük a szőlőt, legfeljebb némi fajta­korrekcióval. A vállalkozás ugyanis részben külföldi tu­lajdonban van, ez a boraik ér­tékesítését is megkönnyíti. A célpiac ráadásul nem az, ahol az olcsóbb olasz borok nyertek nagyobb teret, mint például a cseh vagy a szlovák. A kérdésre, hogy mi az oka annak, hogy idén nagyob­bak a borkészletek a vártnál, Schmidt Győző elmondta, vi­lágszerte csökkent a borfo­gyasztás a sörök javára. El kellene gondolkodni a borá­szatoknak azon, érdemes-e esetleg csökkentett alkohol­­tartalmú, ízesített borokat is forgalmazni. A másik ok pe­dig az, hogy az utóbbi évek­ben támogatással nagyon sok szőlőt telepítettek a termelők, és ezek most kezdenek beér­ni. Az összterülete a borvidék­nek nem változott, de a termés mennyisége nőtt. A kiutat az jelenthetné, ha lenne orszá­gos bormarketing, emellett az egyes borvidékek még többet költenének arra, hogy kedvet csináljanak az embereknek a kulturált borfogyasztáshoz. Az egyik szekszárdi bevásárlóközpont polcain csalogatják a vevőt a szekszárdi borok Fotó: Mártonfai D. MEGY A jó orvos Venter Mariann mariann.venter@mediaworks.hu C­érnavékony, beteges kisgyerek voltam. A három évnyi óvodából jó, ha nyolc hónapot jártam, mert annyit be­tegeskedtem. A megyei kórházat is jól ismertem, saj­nos. Krónikus légzőszervi problémáim voltak, és alig lábal­tam ki az egyik hörghurutból, már ott is volt a másik. Nem telt el összefüggően egy hónap, hogy ne dőltem volna ágynak lázzal, fulladással, olykor komoly szövődményekkel. S mellé krónikus étvágytalansággal. Az allergológia akkor még saj­nos gyerekcipőben járt, így aztán nem sikerült kideríteni, mi lehet az, ami makacsul irritálja a tüdőmet. A körzeti orvosunk, Görömbei Gyula bácsi egyszer aztán, a sokadik vizitje során azt mondta a szüleimnek, hogy több olyan gyerek is van a vá­rosban, mint én, és azt gyanít­ja, az itteni párás időjáráshoz és növényzethez kapcsolható valami okozhatja ezt az állapo­tot, és azt javasolja, ha megte­hetjük, költözzünk el. A szüleim átgondolták a dolgot, és nagy lépésre szánták el magukat. Összepakoltunk, és az ország má­sik végébe költöztünk, ahol nem számíthattunk a tágabb csa­lád és a rokonság segítségére, mint eredeti lakhelyünkön. A döntés nagyon jónak bizonyult, mert egyre ritkábbak lettek a betegségek, jó két év alatt teljesen megszűntek, és tizenéves ko­romra már régi otthonunkban is csak ritkán fordult elő. Máig hálás vagyok Görömbei doktor bácsinak a tanácsá­ért, ám mire felfogtam, hogy milyen sokat jelentett ez, már nem tudtam megköszönni neki, amit a mai napig sajnálok. Felnőtt fejjel már tudom, milyen sokat köszönhetek neki Keresik a nemzet háziorvosát TOLNA MEGYE-MAGYARORSZÁG Száznál is több érvényes aján­lás érkezett eddig az EMMI Egészségügyért Felelős Ál­lamtitkárságának égisze alatt meghirdetett A nemzet házi­orvosa elnevezésű pályázat­ra, amelyre szeptember 14- ig még bárki jelölheti ked­venc gyógyítóját. A hazai és határon túli háziorvosok és nővérek presztízsét, megbe­csülését erősítő pályázatban ugyanis a páciensek ajánl­hatják orvosaikat. A magyar­­országi mellett folyamatosan érkeznek a határon túli aján­lások is, Kárpátaljáról és Er­délyből. Van olyan nagydob­­ronyi (Kárpátalja) orvos, akit több betege is javasolt egy-egy történet keretében a díjra. Az eddigi ajánlásokból ki­derül, hogy a páciensek azt a háziorvost szeretik, abban bíznak, akit a hivatástudat mellett szociális érzékeny­ség is jellemez. A beküldött történetek között volt olyan, amely arról szólt, hogy a há­ziorvos karácsonykor a vá­róban kifüggesztett egy do­bozt, amelybe ajánlásokat, ja­vaslatokat várt a körzetében élő szegény sorsú, hátrányos helyzetű emberekről, akik szégyenérzetük miatt nem je­lentkeznének segélyért. Egy másik történetben a házior­vos rákos betegének oxigén­palackja kiürült, ő azonnal kocsiba ült, elment a palackel­osztóba, és napi bérleti díj el­lenében a saját költségére vit­te a palackot a betegének. A szervezők szeptember 14-ig várják a további törté­neteket. Idén is, hasonlóan mint az elmúlt évben, a ha­zai mellett határon túli törté­netekre is számítanak a szer­vezők. További információ és az ajánlott háziorvosról szó­ló történet beküldése: www. evpraxisa.hu. TN Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Elkezdtek egy mesét, mindenki hozzátette a maga gondolatait, így jött létre a történet Meséltek, táncoltak, főztek, élményt szereztek SZEDRES Valódi élményt kínált a résztvevőknek az a tábor, melyet az Iphygénia kúriában szerveztek az idén Mesepa­rázs címmel. Tusa Zsuzsa tá­borvezető elmondta, tizenhá­rom különböző korú gyermek jelentkezett az ötnapos, bent­lakásos táborra. A legkisebb 4,5 éves, a legnagyobb 12 éves. A három legkisebb csemetével az egyik szülő is eljött, hiszen a kicsiknek ez volt az első tá­boruk, és eddig még nem vol­tak távol a családtól. Persze a szülők egyébként is bármikor meglátogathatták a gyerkő­cöket, mondta a táborvezető. Hozzátette, azért választották ezt a helyszínt, mert a kúria népi jellege passzolt a prog­ramhoz, ugyanakkor minden kényelemmel, technikai fel­szereltséggel rendelkezik. Az ifjak az elmúlt napok­ban megismerkedtek a faze­kasmesterséggel, a korongo­zással, közösen készítettek háromféle lekvárt és kétféle szörpöt is, melyekből minden­ki vihet haza is. Tegnap Ko­vács János mesterszakács se­gítségével készítettek ebédet. Ezt megelőzően elbeszélget­tek a népi ételekről, az azok­hoz kapcsolódó szokásokról. Megtanulták a csuhékészítést és a kecskesajtkészítést is. Fájd Flóra néptáncoktató pe­dagógus irányításával feldol­goztak egy mesét is, a Csillag­szemű juhászt. Az ismert tör­ténetben a juhászt rendszerint a furulyája húzta ki a bajból. Nemcsak ismert meséket dol­goztak fel, hanem maguk is ki­próbálták a meseszövést. Hét­főn elkezdtek egy mesét, majd mindenki hozzátette a maga gondolatait, és végül kedd esté­re összeállt a történet. Ma a sárpilisi Kolbert Mar­gó a gyöngyfűzést taníti meg, este pedig tábortűz népzenével, tánccal bú­­­nak az idei Meseparáz... táborlakók. Élménydús napokat töltöttek együtt a gyerekek az idei Meseparázs táborban. Galéria: TEOL.hu Fotó: M. K.

Next