Ördög Ferenc - Végh József (szerk.): Tolna megye földrajzi nevei (Budapest, 1981)
Mutató
MUTATÓ Hajdú Mihály irányításával és közreműködésével összeállította H. Gulyás Zsuzsa A földrajzi neveket közreadó kötetek mutatóinak jelentőségére legutóbb Sebestyén Árpád (MNyj. XX. 150) hívta föl a figyelmet. Ennek ismeretében és az eddig megjelentetett megyei helynévtárak (Zala megye földrajzi nevei. Zalaegerszeg, 1964.; Somogy megye földrajzi nevei. Bp., 1974.) mutatóinak mintájára — nyugodtan mondhatjuk: a lassan hagyománnyá váló gyakorlat szerint — állítottuk össze ennek a kötetnek a mutatóját. Azt talán fölösleges hangoztatni, hogy bármennyire is törekedtünk a pontosságra és a névalakok minél hívebb közlésére itt is, a mutató önmagában nem forrás; a kutatónak föl kell lapoznia az adattárban szereplő nevet, s csak annak alapján dolgozhat. A mutató eredményes használatához szükségesnek tartjuk még az alábbiakat figyelembe venni. 1. Az adattárnak minden egyes nevét fölvettük teljes terjedelmében, akár szóbeli, akár írásbeli, akár magyar, akár német, akár egyelemű, akár láthatóan alkalmi körülírással alakult név is volt az. Pl. Akol és mozsolya szőllőhegyi 20/281, Báttaszéki határnál hosszú dűlő 106/134. 2. A nyelvjárási alakokat a köznyelvi névhasználat szerint, az érvényben levő helyesírási szabályoknak megfelelően tettük meg címszónak. Pl.: Belsőrév (Beső-ré helyett) 108/15, Hosszú-páskum (Bosszi-páksom helyett) 19/197, Víg-völgy (Vig-vögy helyett) 61/58. 3. Nem írtuk át köznyelvi formára azokat a neveket, amelyekben csak a nyelvészetileg képzett olvasó számára (vagy még annak sem) világos az eredeti alak. Pl.: Árnyékmű 80/130, Bihalitó 64/82, Akota 105/93, Bagazsony 8/19. 4. Az írásbeli neveknek az adattárban rövidítve szereplő, de a névtesthez tartozó földrajzi közneveit (d., L. u. stb.) a mutatóban kiegészítettük (dűlő, legelő, utca stb.), de ezek természetesen csak a mai helyesírás szerint szerepelhetnek. Pl.: Híd úti dűlő (P. Eid uti d helyett) 37/213. Horhy legelő (K. Horhy helyett) 17/20, Petőfi Sándor utca (Hiv. Petőfi Sándor u helyett) 57/65. Amennyiben az írásbeli névalakoknak olyan élő változata is szerepel az adattárban bárhol, amely lényegesen nem különbözik tőle, akkor — helykímélés céljából — annak a címszavaihoz kerültek az esetleg helyesírásilag eltérő történeti nevekre utaló számok. Pl. Felső-Cseringát (népnyelvi Feső-Cseringát és Hn. Felsőcseringát helyett) 14/225. 6. Amikor az írásbeli névnek sehol sem fordul elő szóbeli népi változata, akkor meghagytuk eredeti helyesírását, még ha csak apró részleteiben is tér el a mai szabályoktól. Egyrészt erre való utalásként, másrészt a csupán írott forrásokban szereplő nevekre való figyelem fölhívása céljából ezeket a címszavakat egy betűhellyel (quirttel) beljebb kezdve találja meg a kutató. Pl. Dár mellett fettyül 105/43, Déczeg déllő 102/289. Kivételt képeznek ezek közül a hi-