Tolnai Hírlap, 1999 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1999-01-01 / 1. szám
1999. JANUÁR 13. Tolnai Hírlap TESTÜLETI ÜLÉS Felgyorsult decemberi tempó Az előző hónapban „év végi hajráról” írtunk a képviselő-testület november 30-i ülésével kapcsolatban. Ha lehet, a tempó decemberben tovább gyorsult, hiszen abban a hónapban a városatyák két alkalommal is tanácskoztak. December 14-én rendkívüli ülést hívott össze a polgármester. Ennek alapvető oka az volt, hogy a gépjárműadó 99. évi mértéke megállapításának határideje december 15., és a novemberi ülésen a képviselők megfelelő információk híján érdemben nem tudták megvitatni a kérdést. A rendkívüli ülésen a városvezetők 700 Ft/100 kg mértékű gépjárműadót állapítottak meg. Ebből az önkormányzatot 400 forint illeti meg. A motorkerékpár, a lakókocsi, a lakóautó és a sátras utánfutó adója 4000 Ft/év. A törvény szerint egyébként a gépjárműadó minimuma 600, maximuma 1000 forint 100 kilogrammonként. 98-ban 400 forint volt a minimum. Tolnán 500 forintot kellett fizetni, amiből az önkormányzatnál 300 forint maradt. * A rendkívüli ülésen döntöttek a Családsegítő Központ létrehozásáról is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a korábbi Gyermekjóléti Szolgálat - tevékenységének és létszámának bővítésével - immár Családsegítő Központként működik. A képviselők döntöttek a közmeghallgatás időpontjáról is, amelyet december 21-én tartottak meg. a A december 21-i - közmeghallgatással egybekötött - rendes testületi ülésen jóval több téma várta a képviselőket. Elfogadták a költségvetési rendelet módosítását, aminek következtében a bevételi és kiadási főösszegek 758,227 millió forintra növekedtek. Ugyancsak elfogadták a 99-es költségvetési koncepciót és a 2001-ig szóló főbb irányelveket. Dönteni kellett a mözsi művelődési ház új vezetőjéről, mivel az eddigi vezetőt mözsi településrészi alpolgármesterré választották, így összeférhetetlenség miatt le kellett mondania előbbi tisztségéről. A feladat ellátásával az előterjesztés szerint 99. március 31-ig férjét, Rikker Józsefet kívánták megbízni, egyben a polgármester felhatalmazást kapott volna a mözsi művelődési ház átszervezésével kapcsolatos tárgyalások megkezdésére. A mözsi településrészi önkormányzat - amelynek e kérdésben egyetértési joga van - viszont korábban arra szavazott, hogy a mözsi művelődési ház maradjon önálló egység, a vezetői állás betöltésére pedig írjanak ki pályázatot. A városi képviselő-testület rövid vita után egyetértett a mözsiek döntésével és pályázatot írt ki az állásra. Ennek elbírálásáig Rikker József lesz a vezető. A testület elfogadta a 99. évi étkezési rezsiköltségre az Alimentál Kft. által benyújtott ajánlatot. Ez az óvodáknál 125 Ft, az iskoláknál 129 Ft, az idősek napközije és a korrekciós tanulók esetében 129 Ft. Sor került a vízdíjak megállapítására is. A pénzügyi bizottság kérésére a Tolna Vízmű Kft. részletes gazdasági számításokat küldött az emelés mértékéről. A képviselők vita nélkül elfogadták a 99-es árakat. A lakossági vízdíj köbméterenként 108 Ft+áfába kerül. A lakossági szennyvíz 86 Ft+áfa. A közületi ivóvíz 170 (napi 300 köbméter felett 123 Ft), a közületi szennyvíz 177 Ft+áfa köbméterenként (napi 300 köbméter felett 139 Ft). Az intézményi ivó- és szennyvíz ára nem emelkedik, marad 127, illetve 132 Ft köbméterenként. A szippantott szennyvíz 230 Ft köbméterenként. jk Döntöttek a gimnázium mű▼ködtetésének 2002. december 31-ig történő átadásáról a megyei önkormányzatnak. A gimnáziumot 95 óta üzemelteti a megye. Akkoriban elsősorban pénzügyi megfontolások miatt adta át az intézmény fenntartását az akkori képviselő-testület. A város anyagi helyzete azóta sem rózsás, a mostani döntés mintegy 7,5 millió forint kiadástól „menti meg” az önkormányzatot. (Ennyi pénzt kellene a normatíván felül biztosítani a mintegy 350 diákot oktató gimnáziumnak.) A fenntartásról szóló döntést négy év múlva, a következő helyhatósági választások után ismét megvizsgálják. Megalkották az iratkezelési szabályzatot. Határoztak a mezőőri szolgálat átmeneti fel nem állításáról. Ez a kérdés többek között azért problémás, mert az önkormányzatnak nincs pontos információja arról, ki venné igénybe a szolgáltatást, arról pedig még annyira sincs, ki fizetne is érte. A képviselők végül megegyeztek abban, hogy a hivatal ismét mérje fel az igényeket, és ha mutatkozik érdemi érdeklődés, később térjenek vissza a témára. A testület hozzájárult a Pécsi Egyházmegye által kezdeményezett szerződésmódosításhoz. Ez a dokumentum az egyház tulajdonában levő, jelenleg a Széchenyi iskola által használt emeletes épület, valamint az önkormányzati tulajdonú, az egyházi iskola által használt földszintes épület „cserebérletéről” szólt. A módosítás szerint az egyház már a következő tanévben visszakapja saját épületét. A képviselő-testület a módosításért cserébe viszont azt szeretné, ha az egyház engedne az épület jelenlegi bérleti díjából. Az ezzel kapcsolatos tárgyalásra felhatalmazták a polgármestert. Elfogadták a helyi adókról szóló rendeletet, amely a decemberi számunkban már közölt - a koncepció szerinti mértékű - adótételeket tartalmazza.A polgármester a két ülés közötti eseményekről szóló beszámolójából a legnagyobb érdeklődést a Karolina Kft. osztrák anyacégénél - a polgármester és néhány képviselő által tett tájékozódó látogatás váltotta ki. A polgármester írásos anyagában egyebek mellett szerepelt, hogy nem felelnek meg a valóságnak a leendő tolnai lenfonó üzemben várható munkakörülményekről szóló híresztelések. A helyszínen járt képviselők is megerősítették, hogy koránt sincs szó „gumicsizmás munkahelyről” és hogy a jelenleg Ausztriában betanuló tolnaiaknak is kedvezőek a tapasztalataik. A képviselők hozzájárultak ahhoz, hogy egy használaton kívüli fogorvosi berendezést az Egészségügyi Gondnokság értékesítsen és az ebből származó - százezer forint alatti - bevételt a gondnokság maga használhassa fel. Döntés született egy tolnai állampolgár részére történő háromszázezer forintnyi, egy összegű baleseti járadék kifizetéséről. Új tagokat delegált a testület az iskolaszékek önkormányzati oldalaiba. A Széchenyi iskola önkormányzati delegáltja Bali János, Guld Csaba és Dudor Mihályné. A Wosinsky delegáltjai Ezerné Huber Éva, Letenyei Róbert és dr Molnár Attila. A mözsi iskoláé Rikker Józsefné, Koncz Jánosné és Varga Emilné. A testület elfogadta I. félévi munkatervét. Az egyik legnagyobb vitát kiváltó téma a német kisebbségi önkormányzat által benyújtott kérelem volt. A képviselőknek azt kellett eldönteniük, hogy a Bajcsy-Zsilinszky utcában évek óta üresen álló egykori orvosi szolgálati lakásból a németség által létrehozni kívánt közösségi ház legyen vagy pedig a Családsegítő Központot helyezzék el itt. A vitázó felek kölcsönösen mindkét célt támogatandónak tartották, csupán abban tértek el a nézetek, hogy a kérdéses ingatlanba kit „szükségesebb” beköltöztetni A Családsegítő Központ mellett érvelő „koalíció” szerint ez a szolgáltatás szakmailag és térbelileg is kinőtte a jelenleg a városházán számára biztosított irodát, ezért szükséges egy új, tágasabb helyre való költözés. Véleményük szerint a rendelkezésre álló ingatlanok közül éppen a Bajcsy utcai ház a legalkalmasabb erre a célra Ez az oldal azt javasolta, hogy a közösségi ház céljára az üresen álló mözsi Bartók Béla utcai óvoda épületét adják át. (Folytatás a 7. oldalon.)