Tolnai Hírlap, 1999 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1999-01-01 / 1. szám

1999. JANUÁR 13. Tolnai Hírlap TESTÜLETI ÜLÉS Felgyorsult decemberi tempó Az előző hónapban „év végi hajrá­ról” írtunk a képviselő-testület no­vember 30-i ülésével kapcsolatban. Ha lehet, a tempó decemberben to­vább gyorsult, hiszen abban a hó­napban a városatyák két alkalom­mal is tanácskoztak.­ ­ December 14-én rendkívüli­­ ülést hívott össze a polgár­­mester. Ennek alapvető oka az volt, hogy a gépjárműadó 99. évi mértéke megállapításának határ­ideje december 15., és a novem­beri ülésen a képviselők megfele­lő információk híján érdemben nem tudták megvitatni a kérdést. A rendkívüli ülésen a városve­zetők 700 Ft/100 kg mértékű gépjárműadót állapítottak meg. Ebből az önkormányzatot 400 fo­rint illeti meg. A motorkerékpár, a lakókocsi, a lakóautó és a sátras utánfutó adója 4000 Ft/év. A törvény szerint egyébként a gépjárműadó minimuma 600, maximuma 1000 forint 100 kilo­grammonként. 98-ban 400 forint volt a minimum. Tolnán 500 fo­rintot kellett fizetni, amiből az ön­­kormányzatnál 300 forint ma­radt. * A rendkívüli ülésen döntöttek a Családsegítő Központ létrehozá­sáról is. Ez a gyakorlatban azt je­lenti, hogy a korábbi Gyermekjó­léti Szolgálat - tevékenységének és létszámának bővítésével - im­már Családsegítő Központként működik. A képviselők döntöttek a köz­meghallgatás időpontjáról is, amelyet december 21-én tartottak meg. a A december 21-i - közmeg­­­­hallgatással egybekötött - rendes testületi ülésen jóval több téma várta a képviselőket. Elfogadták a költségvetési ren­delet módosítását, aminek követ­keztében a bevételi és kiadási fő­összegek 758,227 millió forintra növekedtek. Ugyancsak elfogad­ták a 99-es költségvetési koncep­ciót és a 2001-ig szóló főbb irány­elveket.­­ Dönteni kellett a mözsi műve­­­lődési ház új vezetőjéről, mi­vel az eddigi vezetőt mözsi tele­pülésrészi alpolgármesterré vá­lasztották, így összeférhetetlen­ség miatt le kellett mondania előbbi tisztségéről. A feladat ellá­tásával az előterjesztés szerint 99. március 31-ig férjét, Rikker Józse­fet kívánták megbízni, egyben a polgármester felhatalmazást ka­pott volna a mözsi művelődési ház átszervezésével kapcsolatos tárgyalások megkezdésére. A mözsi településrészi önkormány­zat - amelynek e kérdésben egyet­értési joga van - viszont korábban arra szavazott, hogy a mözsi mű­velődési ház maradjon önálló egység, a vezetői állás betöltésére pedig írjanak ki pályázatot. A vá­rosi képviselő-testület rövid vita után egyetértett a mözsiek dönté­sével és pályázatot írt ki az állás­ra. Ennek elbírálásáig Rikker Jó­zsef lesz a vezető.­­ A testület elfogadta a 99. évi­­ étkezési rezsiköltségre az Ali­­mentál Kft. által benyújtott aján­latot. Ez az óvodáknál 125 Ft, az iskoláknál 129 Ft, az idősek nap­közije és a korrekciós tanulók ese­tében 129 Ft. Sor került a vízdíjak megállapí­tására is. A pénzügyi bizottság ké­résére a Tolna Vízmű Kft. részle­tes gazdasági számításokat kül­dött az emelés mértékéről. A kép­viselők vita nélkül elfogadták a 99-es árakat. A lakossági vízdíj köbméterenként 108 Ft+áfába kerül. A lakossági szennyvíz 86 Ft+áfa. A közületi ivóvíz 170 (na­pi 300 köbméter felett 123 Ft), a közületi szennyvíz 177 Ft+áfa köbméterenként (napi 300 köb­méter felett 139 Ft). Az intézmé­nyi ivó- és szennyvíz ára nem emelkedik, marad 127, illetve 132 Ft köbméterenként. A szip­pantott szennyvíz 230 Ft köbmé­terenként. jk Döntöttek a gimnázium mű­▼­ködtetésének 2002. decem­ber 31-ig történő átadásáról a me­gyei önkormányzatnak. A gimná­ziumot 95 óta üzemelteti a megye. Akkoriban elsősorban pénzügyi megfontolások miatt adta át az in­tézmény fenntartását az akkori képviselő-testület. A város anyagi helyzete azóta sem rózsás, a mos­tani döntés mintegy 7,5 millió fo­rint kiadástól „menti meg” az ön­­kormányzatot. (Ennyi pénzt kel­lene a normatíván felül biztosíta­ni a mintegy 350 diákot oktató gimnáziumnak.) A fenntartásról szóló döntést négy év múlva, a kö­vetkező­ helyhatósági választások után ismét megvizsgálják. Megalkották az iratkezelési szabályzatot. Határoztak a mezőőri szolgálat átmeneti fel nem állításáról. Ez a kérdés töb­bek között azért problémás, mert az önkormányzatnak nincs pon­tos információja arról, ki venné igénybe a szolgáltatást, arról pe­dig még annyira sincs, ki fizetne is érte. A képviselők végül meg­egyeztek abban, hogy a hivatal is­mét mérje fel az igényeket, és ha mutatkozik érdemi érdeklődés, később térjenek vissza a témára.­­ A testület hozzájárult a Pécsi­­ Egyházmegye által kezdemé­nyezett szerződésmódosításhoz. Ez a dokumentum az egyház tu­lajdonában levő, jelenleg a Szé­chenyi iskola által használt eme­letes épület, valamint az önkor­mányzati tulajdonú, az egyházi is­kola által használt földszintes épület „cserebérletéről” szólt. A módosítás szerint az egyház már a következő tanévben visszakap­ja saját épületét. A képviselő-tes­tület a módosításért cserébe vi­szont azt szeretné, ha az egyház engedne az épület jelenlegi bérle­ti díjából. Az ezzel kapcsolatos tárgyalásra felhatalmazták a pol­gármestert. Elfogadták a helyi adókról szó­ló rendeletet, amely a decemberi számunkban már közölt - a kon­cepció szerinti mértékű - adóté­teleket tartalmazza.­­A polgármester a két ülés kö­­­zötti eseményekről szóló be­számolójából a legnagyobb ér­deklődést a Karolina Kft. osztrák anyacégénél - a polgármester és néhány képviselő által­­ tett tájé­kozódó látogatás váltotta ki. A polgármester írásos anyagá­ban egyebek mellett szerepelt, hogy nem felelnek meg a valóság­nak a leendő tolnai lenfonó üzem­ben várható munkakörülmé­nyekről szóló híresztelések. A helyszínen járt képviselők is meg­erősítették, hogy koránt sincs szó „gumicsizmás munkahelyről” és hogy a jelenleg Ausztriában beta­nuló tolnaiaknak is kedvezőek a tapasztalataik. A képviselők hozzájárultak ah­hoz, hogy egy használaton kívüli fogorvosi berendezést az Egész­ségügyi Gondnokság értékesít­sen és az ebből származó - száz­ezer forint alatti - bevételt a gond­nokság maga használhassa fel. Döntés született egy tolnai ál­lampolgár részére történő három­­százezer forintnyi, egy összegű baleseti járadék kifizetéséről. Új tagokat delegált a testület az iskolaszékek önkormányzati ol­dalaiba. A Széchenyi iskola ön­­kormányzati delegáltja Bali János, Guld Csaba és Dudor Mihályné. A Wosinsky delegáltjai Ezerné Huber Éva, Letenyei Róbert és dr Molnár Attila. A mözsi iskoláé Rikker Józsefné, Koncz Jánosné és Varga Emilné. A testület elfogadta I. félévi munkatervét.­­ Az egyik legnagyobb vitát ki­­­­váltó téma a német kisebbsé­gi önkormányzat által benyújtott kérelem volt. A képviselőknek azt kellett eldönteniük, hogy a Baj­­csy-Zsilinszky utcában évek óta üresen álló egykori orvosi szolgá­lati lakásból a németség által lét­rehozni kívánt közösségi ház le­gyen vagy pedig a Családsegítő Központot helyezzék el itt. A vitázó felek kölcsönösen mindkét célt támogatandónak tartották, csupán abban tértek el a nézetek, hogy a kérdéses ingat­lanba kit „szükségesebb” beköl­­töztetni A Családsegítő Központ mellett érvelő „koalíció” szerint ez a szol­gáltatás szakmailag és térbelileg is kinőtte a jelenleg a városházán számára biztosított irodát, ezért szükséges egy új, tágasabb helyre való költözés. Véleményük sze­rint a rendelkezésre álló ingatla­­nok közül éppen a Bajcsy utcai ház a legalkalmasabb erre a célra Ez az oldal azt javasolta, hogy a közösségi ház céljára az üresen ál­ló mözsi Bartók Béla utcai óvoda épületét adják át. (Folytatás a 7. oldalon.)

Next