Tolnai Hírlap, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)
2004-01-01 / 1. szám
2004. JANUÁR 21. Tolnai Hírlap TESTÜLETI ÜLÉS Emelkedő adók, díjak Nem érződött karácsonyi hangulat a képviselő-testület december 15-i ülésén, amelyen kifejezetten politikai jellegű pengeváltásokra is sor került. Az ülés alaphangját a napirend elfogadása előtti vita adta meg. Reiter Antalné javasolta napirendre venni a polgármester jutalmazásáról szóló témát, méghozzá zárt ülés keretében. Stvaszny László nem értett egyet azzal, hogy ezt a kérdést a nyilvánosság kizárásával tárgyalják, mivel a polgármester közszereplő. Ezerné dr. Huber Éva jegyző ezzel ellentétes álláspontot képviselt, szerinte a tárgyalás lehet zárt, csak maga a határozat közérdekű adat. A jegyző emlékeztetett arra, hogy a testület korábban is döntött már zárt ülésen ilyen kérdésben, és azt a közigazgatási hivatal nem kifogásolta meg. A polgármester azt mondta, hogy ő ezúttal kivételesen zárt ülést kér a téma tárgyalására. A testület végül a jegyző álláspontját fogadta el, és ilyen irányú javaslat ellenére nem szavazott arról, hogy nyílt, vagy zárt ülés legyen-e. A témát tehát zárt ülésen tárgyalták, és a polgármestert egy havi illetményének megfelelő jutalomban részesítette a testület. Három, a 2004. évet érintő rendeletmódosításról is döntött a testület. Az adórendeletben változás lesz, hogy 7 ezerről 8 ezerre emelkedik a lakossági kommunális adó. Az ideiglenes jelleggel végzett vállalkozói tevékenység iparűzési adója napi 5 ezer forintra nő, míg a piaci és vásározó kiskereskedelmi tevékenység után napi ezer forintot kell fizetni helyi adó gyanánt. Ezzel kapcsolatban Takács János megjegyezte, hogy a környező településeken (Fadd kivételével) a kommunális adó, amelyben a szemétszállítás díja is szerepel, nem több 5 ezer forintnál. A képviselő azt mondta, meg kéne vizsgálni, ezek a települések hogyan tudják finanszírozni a szemétszállítást ennyi pénzből. A polgármester azt válaszolta, hogy hivatalosan a kommunális adónak nincs köze a szemétszállítási díjhoz, a város szeméttel kapcsolatos összes kiadásai lényegesen meghaladják a Elfogadták a közétkeztetés - az Alimentál Kft. által - 12,6%-kal megemelni javasolt rezsiköltségét, (csak a pénzügyi bizottság nem támogatta a kérelmet), illetve módosították az intézményi közétkeztetési díjakat is. Ez alapján az óvodai térítési díj 272 Ft, az iskolai, a felnőtt és a házi gondozott térítési díj 190 Ft, a „korrekciós” díj 342 Ft lett. Ugyancsak emelkednek az önkormányzati tulajdonú ingatlanok bérleti díjai, a hivatalos megfogalmazás szerint átlagosan mintegy tíz százalékkal, egyes esetekben azonban ennél jóval nagyobb mértékben. Az összkomfortos lakások négyzetméterenkénti tarifája 190-ról 220 Ftra, a komfortos lakások díja 127 Ft-ról 150 Ft-ra, a félkomfortos lakásoké 76-ról 100 forintra, a komfort nélkülieké 45-ról 60 forintra nő. Az üzlethelyiségek bérleti díjai 380- 633-ról 420-700 Ft-ra (+áfa), míg az egyéb helyiségeké 253-ról 300 Ft-ra (+áfa) emelkedik. A költségvetési rendelet módosítása során laikus számára követhetetlenül „röpködtek a milliók". Báli János azt kérdezte, hogy mennyi a város kifizetetlen számlája, illetve a 2004. évre áthúzódó kifizetései. A polgármester azt mondta, hogy a város működéssel kapcsolatos számlát elvileg nem vihet át a 2004. évre. Felhalmozási célú, 2004-re áthúzódó kötelezettség a holtágkotrás, az idősek klubja bővítése, defibrillátor beszerzése és a szennyvízberuházás, ezekből ez utóbbi a legjelentősebb tétel, mintegy 170 millió forint. Zsinkó Lajos könyvvizsgáló többek között azt hangoztatta, hogy a 2003. év hátralevő részére sürgősen össze kell állítani egy finanszírozási tervet. A könyvvizsgáló írásos jelentésében foglalt „kritikus észrevételekkel" kapcsolatban Bali János azt kérte, hogy az ügyrendi bizottság vizsgálja meg, 2003-ban milyen tesházásokkal, felújításokkal kapcsolatban. Dr. Szilák Mihály polgármester azt mondta, a könyvvizsgáló - helyesen - azt kritizálta, hogy az elhatározott beruházásokról nem volt naprakész a nyilvántartás. Ugyanakkor rámutatott, hogy a beruházásokról szóló döntések egy kivétellel testületi döntés alapján születtek, a kötelezettségvállalások hátterében tehát „nincs misztikus köd". A probléma abból adódott - mondta -, hogy a testület a felhalmozási célú tartalékot többször is elköltötte, azaz egy idő után már nem volt pénzügyi fedezete a döntéseknek. Hozzátette: nem ellenzi, hogy a jogi bizottság vizsgálódjon a beruházásokkal kapcsolatban. Végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy 2-3 rossz döntéssel csődbe lehet vinni a várost, szükség van a közös felelősségvállalásra. Ezen napirendi pont keretében tárgyalták a tolnai cigány kisebbségi önkormányzat kérelmét, amelyben a kisebbségi testület 150 ezer forintot kért a várostól plusz támogatásként. A vita során kiderült, hogy a kisebbségi önkormányzat későn vette észre, hogy a pénze év végére elfogyott, viszont döntést hoztak tiszteletdíjak kifizetéséről, 150 ezer forint értékben. A pénzügyi rendszer olyan, hogy ezt az összeget az állam a települési önkormányzat számlájáról emelte le. A keletkezett hiány kiegyenlítésére a könyvvizsgáló is azt javasolta, hogy ítélje most meg a testület ezt a plusz pénzt, viszont ennyivel kevesebb támogatást kapjon 2004-ben a kisebbségi önkormányzat a várostól. Több képviselő értetlenségét és rosszallását fejezte ki amiatt, hogy ilyen előfordulhatott. A polgármester hangsúlyozta, hogy effélére még nem volt példa, a jövőben megoldás lehet, hogy a kisebbségi önkormányzat által tiszteletdíjra elköltendő összeget zárolják az önkormányzati támogatáson belül. Styaszny László ezzel kapcsolatban azt kérdezte: ugye, ez nem azt jelenti, hogy a települési önkormányzat akarja beosztani a kisebbségi önkortet válasza: nem, de bizonyos fékeket alkalmazni kell. Új kitüntető díjat alapított a képviselő-testület, Tolna várossá nyilvánításának 15. évfordulója alkalmából. A kitüntetést tizenöt olyan személynek adják majd át a május elsejei ünnepségen, akik a település várossá fejlődése érdekében kimagasló tevékenységet végeztek. Az emlékplakettet Farkas Pál szobrászművész készíti el. ♦ ❖ ♦ •> ♦ ❖ ♦ „Koalíciós feszültséget” is eredményezett a képviselők tiszteletdíjának emeléséről szóló vita. Mint ismeretes, a képviselő-testület 2003. nyarán határozott úgy, hogy - tekintettel a város nehéz anyagi helyzetére - a 39 ezer forintos alap tiszteletdíjat 37 ezerre mérsékli, mondván, ha kell, a képviselők saját nadrágszíjukon is hajlandóak húzni. A decemberi ülésre viszont 44 ezer forintos alapdíjról szóló javaslat került a testület elé. (A jogszabályváltozások szerint a tolnai képviselők maximum 109 200 forintnyi alap tiszteletdíjban részesülhetnének, ami a korábbinál jóval magasabb összeghatár.) Az eredeti javaslathoz két módosítás is érkezett: a pénzügyi bizottság - amelynek elnöke Pirgi József - 40 ezer forintos alapdíjat javasolt, míg a szocialista vezetésű bizottságok (kivéve a jogi ügyrendit) 50 ezret. A vita során Styaszny László azt kérdezte Relter Antalnétól, hogy a tiszteletdíj emelésére (és a polgármester jutalmazására) honnan látják a pénzügyi fedezetet. A jogi bizottság elnöke azt mondta, hogy az ő bizottsága csak jogi szempontból vizsgálta a témát, az összegről nem foglaltak állást. Hozzátette, hogy a kérdést csak kötözködésnek veszi. Takács János jelezte, hogy ők, az SZDSZ részéről az eredeti előterjesztés szerinti 44 ezer forintos tiszteletdíjat támogatják, többek között azért, mert köztudott ugyan, hogy a demokrácia drága dolog, de a városnak minden fillérre szüksége van, és számításai szerint 50 ezer forintos alapdíj esetén már évi 30 millióba „kerülnének” a képviselők és a külsős bizottsági tagok az önkormányzatnak.