Tolnai Hírlap, 2008 (18. évfolyam, 1-12. szám)
2008-01-01 / 1. szám
2008. JANUÁR tolnai SKírlap 3 2008 - AZ ÉPÍTKEZÉS ÉVE Újévi beszélgetés ár. Sümegi Zoltán polgármesterrel Szilveszterkor a tolnaiak egy lelkes csapata futással ünnepelte, hogy véget ért a 2007. év. Ezt akár jelképesnek is tekinthetjük, hiszen mögöttünk hagytuk az óesztendőt, és elindultunk egy várakozásokkal teli új év felé. Ha visszatekintünk az elmúlt évre, Ön mit hagy maga mögött legszívesebben? - kérdeztük dr. Sümegi Zoltán polgármestert január 7-én, hivatalában. - Tavaly év elején azt mondtam, hogy 2007. a talpon maradás éve lesz, mert iszonyatos anyagi helyzetben volt a város a 2006-os választási ciklus végén, amikor a jelenlegi testület átvette az önkormányzat irányítását. Csőd szélén álltunk, és én azt ígértem, hogy megpróbáljuk megszüntetni ezt az állapotot. Ez sikerült is, olyannyira, hogy az önkormányzat a korábbi 590 millió forintos hitelállományát vissza tudta fizetni. Ezt a hitelt jó hátrahagyni, és ennek „ledolgozására” lehetünk talán a legbüszkébbek. - A hitelcsökkentés egyik eszköze a kötvénykibocsátás volt, ám a kétkedők azt mondják, valójában ez is hitel... - Ezzel ugyan nem értek egyet, de az igaz, hogy a kötvényt is vissza kell fizetni majd, viszont jóval kedvezőbb kamatozású a hitelnél. Azzal, hogy az adósságállományunkat át tudtuk rendezni, 35-40 millió forintot takarítottunk meg csak az adósságszolgálatban, azaz a hiteleink kamataiban. Azzal, hogy ettől megszabadult a város, kicsit fellélegezhetünk és a 2008. évben már tudunk fejlesztésekre is költeni. Összesen 1 milliárd 800 millió forint értékű kötvényt bocsátottunk ki, húszéves futamidővel, melynek az első öt évében tőkét nem, csak kamatot kell fizetni. Szeretném hangsúlyozni, hogy - a város teljesítőképességét figyelembe véve - ezen összeg nagy részét nem kívánjuk elkölteni. Egymilliárd forintot az ötéves türelmi idő után - valószínűleg - visszafizetünk, a többit pedig önerőre kívánjuk felhasználni, ha lesznek Európai Uniós pályázatok. Az önkormányzatok, akár csak a lakosság, egyre rosszabb körülmények között éltek 2007-ben. Ha Tolna költségvetését nézzük, hogyan áll a bevételek és kiadások mérlege? - A város költségvetése bruttó 2,3 milliárd forint. Az önkormányzatok megfelelő működésének két pillére van, és sajnos mindegyiket a pénz határozza meg. Az egyik, olyan struktúra kialakítása, hogy hangsúlyozom: a jelenlegi finanszírozási rendszer mellett a bevételi és kiadási oldal egyensúlyban legyen. Erre törekszünk és meggyőződésem, hogyha a finanszírozásban nem lesz jelentős negatív változás, akkor el fogunk jutni 2009-ben erre a szintre. Ez azonban sajnos nem tőlünk, hanem közismerten a mindenkori kormányzattól függ. A másik, az elegendő bevétel előteremtése, ill. a hitelállomány megszüntetése. Sajnos önkormányzatunknak a likviditási hitelt is beleértve - az 590 milliós hitelállományon felül volt még 61 millió forintnyi számlatartozása is. Tolna városa - a kötvénytranzakció eredményeképpen - 2007-ben minden hitelét visszafizette. Kötvénytartozásunk ugyan most is van, de csökkent az a teher, amit évente a kamatokra ki kell fizetni. Hangsúlyoznám még azt is, hogy a teljes hitelkifizetésen túl tartozásállományunkat is megszüntettük. Ma már nincsenek 30 napnál régebben esedékes kiegyenlítetlen számláink, holott korábban volt 90 napnál hosszabb tartozás is, ami alapot adhatott volna a csődeljárás megindítására. Tehát a költségvetési egyensúly megteremtése volt a feladat, és ez sikerült is. - Milyen lehetőségeket lát mindezek ellenére még arra, hogy ez az egyensúly megmaradjon? - A testület döntött az iskolabővítésről ill. az iskolaszerkezet bizonyos ésszerűsítéséről. Az átszervezéstől részben megtakarítást remélünk. Mivel a volt pártház eladhatóvá válik, ebből további bevételhez juthat a város. Az épület elhelyezkedése révén egyéb feladat ellátására is alkalmas, tehát egy felújítás után, ha más célra is hasznosítják, szebbé teheti a városközpontot. Nagyon nehéz úgy gazdálkodni, hogy a hatalmas, örökölt hitelállomány és a működés közben keletkező új hiány között ne nyíljon a bevételek és a kiadások közötti olló. Ehhez kell az önkormányzati intézményi és gazdálkodó szervezeti struktúra átalakítása, és sajnos a lakosság terheinek bizonyos fokú növelése. Mindezeken túl szükségünk van még egyes rendkívüli bevételekre is, amely például a szemétszállítás és vízszolgáltatás koncesszióba adásából keletkezik, továbbá a feleslegessé vált ingatlanaink értékesítéséből is plusz forrásokhoz kívánunk jutni. - Milyen megszorításokra, létszámleépítésre, egyéb intézkedésekre volt még szükség? - Sajnos szükség volt létszámcsökkentésre mind a polgármesteri hivatalban, mind egyéb intézményeinkben. Most januártól újabb két fővel lesz kevesebb a hivatali létszám. Összevontuk a művelődési házat a Bezerédj Pál Sport és Szabadidő Központtal, ami ugyan nem járt létszámcsökkentéssel, de a kiadások terén további megtakarításokra ad lehetőséget. Ilyen döntéseket nyilván nem könnyű szívvel hoz meg egy vezető... - Emberek sorsáról nem szívesen dönt senki, hiszen ilyenkor egész családok kerülhetnek nehéz helyzetbe, de van, amikor ez elkerülhetetlen. Sajnos az idei mutatókat ismerve az önkormányzatok még a tavalyinál is rosszabb helyzetben lesznek. Egyre kevesebb pénzt kapunk, a feladatok pedig közben nőnek. Ezért korlátozott mértékben, de bizonyos bevételeinket is növelnünk kell, ami részben a lakosságot is terheli. Az egyik ilyen a szemétdíj bevezetése. A környék települései közül Tolnán a legalacsonyabb ez az összeg, mégis vegyes a fogadtatása. Az emberek úgy gondolják, hogy eddig ennek a költségét fedezte a kommunális adójuk. Ez év januárjáig valóban nem volt a városban külön szemétszállítási díj, csak magánszemélyek kommunális adója. Ezt azonban el is vitte a szemétszállítás, sőt, az önkormányzatnak hozzá kellett tenni, nem is keveset: 2006-ban 15 millió forintot, 2007-ben 2 milliót. Nézzük a konkrét számokat: 2007- ben a Tolnai Kommunális Kft-nek 45 millió 694 ezer forintot fizettünk ki lakossági szemétdíjként, miközben a kommunális adóból csak 43 millió 367 ezer forint folyt be. Ezen felül a szeméttelep kezeléséért is fizetnünk kellett, ahol a lakossági hulladék arányát csak 30 százalékkal kalkulálva is 4,4 millió forinttal kell számolni. Ha mindezt figyelembe vesszük, tavaly az önkormányzatnak háztartásonként 1152 forintot kellett fizetnie havonta a lakossági szemétszállításért. Idén januártól ez bruttó 600 Ft/hó lesz. A lakosság tehát - bár nem ezen a címen - eddig közel dupláját fizette ezért a szolgáltatásért. A tolnai egyébként a környék legalacsonyabb szemétdíja. Mint a többi önkormányzat is, kénytelenek voltunk bevezetni, de ezzel egyidejűleg csökkentettük a kommunális adót a háztartásonkénti 12 ezer forintról 8 ezerre. Tény, hogy a lakosság terhelése mégis növekedett, hiszen - 110 literes gyűjtőedényt figyelembe véve - évi 7200 Ft szemétszállítási díjat kell majd fizetni, ami így együtt már 15.200 forintot tesz ki. De az a helyzet tarthatatlan volt, hogy az önkormányzat egyéb közcélú feladatai terhére folyamatosan átvállalja ezen lakossági szolgáltatás költségeit. A kommunális adóból ez évre tervezett 25-28 millió forintos bevételt út- és járdaépítésre szeretnénk fordítani. A lakosságtól befolyó pénzt 2008-tól külön kezeljük, és azt teljes egészében fejlesztésre kívánjuk felhasználni. Ezzel - a lakossági fórumon tett ígéretem szerint - pontosan el fogunk számolni. A szemétszállítást januártól nem a Tolnai Kommunális Kft. végzi, hanem koncessziós megállapodás révén a szekszárdi Alisca Terra Kft. Miért jó ez a városnak? Mielőtt döntöttünk, természetesen komoly számításokat végeztünk. A kommunális kft. lakossági szemétszállításból eredő éves hasznát, 4,57 millió forintot figyelembe véve, 10 évre számítva ez 45,7 millió bevételt jelentene a városnak. Hozzátéve az elbocsájtott nyolc dolgozó végkielégítésének összegét - 3,77 millió forintot (hiszen azt nem kellett volna kifizetni) - ez összesen 49,4 millió forint. Az új rendszer szerint a csökkentett kommunális adóból a város évi 22 millióra számíthat. Ezen túl a koncessziós díjból (10 éves koncesszió) 44 milliót kaptunk, a kommunális kft-nél szemétszállítást végző 8 dolgozó bére tíz év alatt 155,3 millió forint kiadást jelentene. (Folytatás az 5. oldalon.)