Tolnai Hírlap, 2008 (18. évfolyam, 1-12. szám)

2008-01-01 / 1. szám

2008. JANUÁR ­tolnai SKírlap 3 2008 - AZ ÉPÍTKEZÉS ÉVE Újévi beszélgetés ár. Sümegi Zoltán polgármesterrel Szilveszterkor a tolnaiak egy lelkes csapata futással ün­nepelte, hogy véget ért a 2007. év. Ezt akár jelképesnek is tekinthetjük, hiszen mögöttünk hagytuk az óeszten­dőt, és elindultunk egy várakozásokkal teli új év felé. Ha visszatekintünk az elmúlt évre, Ön mit hagy maga mö­gött legszívesebben? - kérdeztük dr. Sümegi Zoltán pol­gármestert január 7-én, hivatalában. - Tavaly év elején azt mond­tam, hogy 2007. a talpon maradás éve lesz, mert iszonyatos anyagi helyzetben volt a város a 2006-os választási ciklus végén, amikor a jelenlegi testület átvette az ön­­kormányzat irányítását. Csőd szé­lén álltunk, és én azt ígértem, hogy megpróbáljuk megszüntetni ezt az állapotot. Ez sikerült is, olyannyira, hogy az önkormány­zat a korábbi 590 millió forintos hitelállományát vissza tudta fizet­ni. Ezt a hitelt jó hátrahagyni, és ennek „ledolgozására” lehetünk talán a legbüszkébbek. - A hitelcsökkentés egyik eszkö­ze a kötvénykibocsátás volt, ám a kétkedők azt mondják, valójában ez is hitel... - Ezzel ugyan nem értek egyet, de az igaz, hogy a kötvényt is vis­­­sza kell fizetni majd, viszont jóval kedvezőbb kamatozású a hitelnél. Azzal, hogy az adósságállomá­nyunkat át tudtuk rendezni, 35-40 millió forintot takarítottunk meg csak az adósságszolgálatban, azaz a hiteleink kamataiban. Azzal, hogy ettől megszabadult a­ város, kicsit fellélegezhetünk és a 2008. évben már tudunk fejlesztésekre is költeni. Összesen 1 milliárd 800 millió forint értékű kötvényt bo­csátottunk ki, húszéves futamidő­vel, melynek az első öt évében tő­két nem, csak kamatot kell fizetni. Szeretném hangsúlyozni, hogy - a város teljesítőképességét figye­lembe véve - ezen összeg nagy ré­szét nem kívánjuk elkölteni. Egy­­milliárd forintot az ötéves türelmi idő után - valószínűleg - visszafi­zetünk, a többit pedig önerőre kí­vánjuk felhasználni, ha lesznek Európai Uniós pályázatok.­­ Az önkormányzatok, akár csak a lakosság, egyre rosszabb körülmé­nyek között éltek 2007-ben. Ha Tol­na költségvetését nézzük, hogyan áll a bevételek és kiadások mérlege? - A város költségvetése bruttó 2,3 milliárd forint. Az önkormány­zatok megfelelő működésének két pillére van, és sajnos mindegyiket a pénz határozza meg. Az egyik, olyan struktúra kialakítása, hogy hangsúlyozom:­­ a jelenlegi finan­szírozási rendszer mellett a be­vételi és kiadási oldal egyensúly­ban legyen. Erre törekszünk és meggyőződésem, hogyha a finan­szírozásban nem lesz jelentős ne­gatív változás, akkor el fogunk jut­ni 2009-ben erre a szintre. Ez azon­ban sajnos nem tőlünk, hanem közismerten a mindenkori kor­mányzattól függ. A másik, az ele­gendő bevétel előteremtése, ill. a hitelállomány megszüntetése. Saj­nos önkormányzatunknak­­ a lik­viditási hitelt is beleértve - az 590 milliós hitelállományon felül volt még 61 millió forintnyi számlatar­tozása is. Tolna városa - a kötvény­tranzakció eredményeképpen - 2007-ben minden hitelét visszafi­zette. Kötvénytartozásunk ugyan most is van, de csökkent az a te­her, amit évente a kamatokra ki kell fizetni. Hangsúlyoznám még azt is, hogy a teljes hitelkifizetésen túl tartozásállományunkat is meg­szüntettük. Ma már nincsenek 30 napnál régebben esedékes kiegyen­lítetlen számláink, holott koráb­ban volt 90 napnál hosszabb tarto­zás is, ami alapot adhatott volna a csődeljárás megindítására. Tehát a költségvetési egyensúly megterem­tése volt a feladat, és ez sikerült is. - Milyen lehetőségeket lát mind­ezek ellenére még arra, hogy ez az egyensúly megmaradjon? - A testület döntött az iskola­­bővítésről ill. az iskolaszerkezet bizonyos ésszerűsítéséről. Az át­szervezéstől részben megtakarí­tást remélünk. Mivel a volt párt­ház eladhatóvá válik, ebből to­vábbi bevételhez juthat a város. Az épület elhelyezkedése révén egyéb feladat ellátására is alkal­mas, tehát egy felújítás után, ha más célra is hasznosítják, szebbé teheti a városközpontot. Nagyon nehéz úgy gazdálkodni, hogy a hatalmas, örökölt hitelállo­mány és a működés közben kelet­kező új hiány között ne nyíljon a bevételek és a kiadások közötti ol­ló. Ehhez kell az önkormányzati intézményi és gazdálkodó szerve­zeti struktúra átalakítása, és saj­nos a lakosság terheinek bizonyos fokú növelése. Mindezeken túl szükségünk van még egyes rendkí­vüli bevételekre is, amely például a szemétszállítás és vízszolgáltatás koncesszióba adásából keletkezik, továbbá a feleslegessé vált ingatla­naink értékesítéséből is plusz for­rásokhoz kívánunk jutni. - Milyen megszorításokra, lét­számleépítésre, egyéb intézkedések­re volt még szükség? - Sajnos szükség volt létszám­­csökkentésre mind a polgármeste­ri hivatalban, mind egyéb intézmé­nyeinkben. Most januártól újabb két fővel lesz kevesebb a hivatali létszám. Összevontuk a művelődé­si házat a Bezerédj Pál Sport és Szabadidő Központtal, ami ugyan nem járt létszámcsökkentéssel, de a kiadások terén további megtaka­rításokra ad lehetőséget.­­ Ilyen döntéseket nyilván nem könnyű szívvel hoz meg egy vezető... - Emberek sorsáról nem szíve­sen dönt senki, hiszen ilyenkor egész családok kerülhetnek nehéz helyzetbe, de van, amikor ez elke­rülhetetlen. Sajnos az idei muta­tókat ismerve az önkormányzatok még a tavalyinál is rosszabb hely­zetben lesznek. Egyre kevesebb pénzt kapunk, a feladatok pedig közben nőnek. Ezért korlátozott mértékben, de bizonyos bevételeinket is növel­nünk kell, ami részben a lakossá­got is terheli.­­ Az egyik ilyen a szemétdíj be­vezetése. A környék települései kö­zül Tolnán a legalacsonyabb ez az összeg, mégis vegyes a fogadtatása. Az emberek úgy gondolják, hogy eddig ennek a költségét fedezte a kommunális adójuk.­­ Ez év januárjáig valóban nem volt a városban külön szemétszállí­tási díj, csak magánszemélyek kommunális adója. Ezt azonban el is vitte a szemétszállítás, sőt, az ön­­kormányzatnak hozzá kellett ten­ni, nem is keveset: 2006-ban 15 millió forintot, 2007-ben 2 milliót. Nézzük a konkrét számokat: 2007- ben a Tolnai Kommunális Kft-nek 45 millió 694 ezer forintot fizet­tünk ki lakossági szemétdíjként, miközben a kommunális adóból csak 43 millió 367 ezer forint folyt be. Ezen felül a szeméttelep keze­léséért is fizetnünk kellett, ahol a lakossági hulladék arányát csak 30 százalékkal kalkulálva is 4,4 millió forinttal kell számolni. Ha mindezt figyelembe vesszük, tavaly az ön­­kormányzatnak háztartásonként 1152 forintot kellett fizetnie ha­vonta a lakossági szemétszállítá­sért. Idén januártól ez bruttó 600 Ft/hó lesz. A lakosság tehát - bár nem ezen a címen - eddig közel dupláját fizette ezért a szolgáltatá­sért. A tolnai egyébként a környék legalacsonyabb szemétdíja. Mint a többi önkormányzat is, kénytele­nek voltunk bevezetni, de ezzel egyidejűleg csökkentettük a kom­munális adót a háztartásonkénti 12 ezer forintról 8 ezerre. Tény, hogy a lakosság terhelése mégis növeke­dett, hiszen - 110 literes gyűjtő­edényt figyelembe véve - évi 7200 Ft szemétszállítási díjat kell majd fizetni, ami így együtt már 15.200 forintot tesz ki. De az a helyzet tarthatatlan volt, hogy az önkor­mányzat egyéb közcélú feladatai terhére folyamatosan átvállalja ezen lakossági szolgáltatás költsé­geit. A kommunális adóból ez évre tervezett 25-28 millió forintos be­vételt út- és járdaépítésre szeret­nénk fordítani. A lakosságtól befo­lyó pénzt 2008-tól külön kezeljük, és azt teljes egészében fejlesztésre kívánjuk felhasználni. Ezzel - a la­kossági fórumon tett ígéretem sze­rint - pontosan el fogunk számolni.­­ A szemétszállítást januártól nem a Tolnai Kommunális Kft. vég­zi, hanem koncessziós megállapo­dás révén a szekszárdi Alisca Terra Kft. Miért jó ez a városnak?­­ Mielőtt döntöttünk, természe­tesen komoly számításokat végez­tünk. A kommunális kft. lakossági szemétszállításból eredő éves hasz­nát, 4,57 millió forintot figyelembe véve, 10 évre számítva ez 45,7 mil­lió bevételt jelentene a városnak. Hozzátéve az elbocsájtott nyolc dolgozó végkielégítésének össze­gét - 3,77 millió forintot (hiszen azt nem kellett volna kifizetni) - ez összesen 49,4 millió forint. Az új rendszer szerint a csökkentett kommunális adóból a város évi 22 millióra számíthat. Ezen túl a kon­cessziós díjból (10 éves konces­­­szió) 44 milliót kaptunk, a kommu­nális kft-nél szemétszállítást végző 8 dolgozó bére tíz év alatt 155,3 millió forint kiadást jelentene. (Folytatás az 5. oldalon.)

Next