Tolnai Hírlap, 2010 (20. évfolyam, 1-12. szám)

2010-01-01 / 1. szám

2010. JANUÁR Zolnai S Hírlap 3 A jövőbe mutatás éve biztonságos működés, stabil költségvetés és több jövőbeni építkezés megala­pozásának éve volt az önkormányzat szempontjából a 2009-es év Tolnán. Több mint százmilliót fordított fejlesztésre a város, dr. Sümegi Zoltán pol­gármester január eleji beszélgetésünk során elégedetten tekintett vissza az óévre. A Újévi beszélgetés dr. Sümegi Zoltán polgármesterrel - Tavaly ilyenkor azt nyilatkozta, hogy 2009. a fejlesztések éve lesz. Sikerült ezt meg­valósítani? - Mint köztudott, 2006-ban iszonyatos adósságállományt örököltünk. Ezért 2007- ben olyan intézkedéseket tettünk, amelyek megteremtették a költségvetés stabilitását. Ennek eredményeként 2008-ban és 2009-ben is nullszaldósan gazdálkodhattunk. Úgy, hogy beruházások, fejlesztések is voltak a vá­rosban. Százmilliós fejlesztést valósítottunk meg az elmúlt évben, sőt, ha a járdafelújítá­sokat, útjavításokat is figyelembe vesszük, akkor húsz-huszonöt millió forinttal még meg is haladtuk ezt az összeget.­­ Az állami finanszírozás országosan keve­sebb volt, mint amennyire az önkormányza­toknak szükségük lett volna. Tolna hogyan él­te túl ezt?­­A központi finanszírozás miatt 80-100 mil­lió forint hiányzott volna a szükséges kiadások­hoz. Úgy értük el a nullszaldós költségvetést, hogy a 2007-ben kibocsátott kötvények kamat­­bevétele fedezte azokat a kötelezettségeinket, amelyeket különben nem tudtunk volna teljesí­teni. Az egyensúly megtartása mellett is fejlesz­tettünk, építkeztünk. Több tervet készíttettünk olyan jövőbeni beruházásokra, amelyek valószí­nűleg a 2010 utáni időszakban fognak megvaló­sulni. Ilyen a Duna-part egy részének rekonst­rukciója, a csónakház kicsinosítása, parkosítás, díszvilágítás, engedélyezési fázisban van az ár­­tézi kút fúrása. Megterveztettük a barokk mű­emlék Kápolna környékének felújítását, ami szintén a következő ciklusra nyúlik át. A Kápol­na-domb egy része magántulajdonban van, ezért ezt megvásároljuk terveink érdekében. Több mint húszmillió forintot költöttünk pályázatok­ra, a 2009-es év ilyen szempontból nagyon ered­ményes volt. Nyert a városközpont rehabilitáci­ós pályázatunk, most vagyunk a második fordu­ló küszöbén, nagyon remélem, hogy idén a munkálatokat el tudjuk kezdeni és legkésőbb 2011-re be is fejeződnek. Sajnos ezek a pályáza­tok általában többfordulósak és a beadástól a megvalósításig két-három év is eltelhet.­­ Milyen konkrét intézkedésekre volt szük­ség az év során ahhoz, hogy a stabilitás meg­maradjon és fejleszteni is lehessen?­­ A legfontosabb elv a közpénzekkel való felelős gazdálkodás, magyarán, hogy azt nem visszük haza, úgy bánunk vele, hogy az nem a miénk, hanem a közösségé. Számunkra, jobboldali, keresztény gondolkodású embe­rek számára ez prioritás. Igyekszünk takaré­koskodni, átnézzük a szerződéseket, a gazda­ságtalanul működő intézményeket átalakít­juk. Szigorúan odafigyelünk a létszám-és bérgazdálkodásra. Az utóbbi években nem, illetve minimális volt a béremelés. Nincse­nek hatalmas végkielégítések, mindenki a törvényes minimumot kapja, ill. egy minimá­lis mozgástéren belül igyekszünk a dolgozó­inkat megtartani. Kerüljük a külsősök foglal­koztatását, amit lehet, házon belül oldunk meg. Igaz ez a hivatalra és a képviselő-testü­letre is. Kevesebb a bizottság és a bizottsági tag, papír helyett elektronikus formában küldjük ki az anyagokat - ez is megtakarítás. Mindenki megértette, hogy nehéz helyzetben van az ország és a város is, feszített munka­tempóra, takarékosságra is szükség van. - Mindenkit érdekel az útépítések kérdése... - Megújult a mözsi Vasút utca, a tolnai Fáy tér, a Sport utca egy része, újabb lejáró készült a vásártérhez. Az idei költségvetésből, de jö­vőre valósul meg a Kinizsi­ köz, a Wesselényi utca, a Damjanich és a Víztorony utca. Tud­juk, hogy ez nagyon fontos kérdés. - Mennyi jutott az intézmények tatarozásá­ra és egyebekre? - A Sztárai Mihály Gimnáziumot mintegy 20 millió forintért újítottuk fel, ebből 12 millió re­gionális tanácsi támogatásból származott, ami a megyei önkormányzattal való példaértékű együttműködés eredménye. A többit a város tet­te hozzá. Felújítottuk a Selyem óvodát 4,3 mil­lióért és a mözsi óvodát is 1,5 millióért. Az ár­­tézi kút fúrására több mint 5 milliót fordítot­tunk, a Bartók Béla utcai iskolára több mint 3,5 milliót. Novemberben döntöttünk arról, hogy pályázunk a Bartók Béla utcai iskola bővítésé­re, amit korábban önerőből kívántunk megolda­ni, mert nem volt számunkra előnyös pályázati lehetőség. Most van. Ez egy négyszázötven milliós beruházás lenne kb. százmilliós önerő­vel, ami olcsóbb megoldás, mintha az egészet saját forrásból kellene megoldani. Ha nyerünk, akkor egy mikrotérségi művészetoktatási köz­pont lesz ebben az intézményben zene-tánc-és képzőművészeti ágban. Nagyon büszke vagyok arra is, hogy 700 ezer forintból megoldottuk a lesz 2010 laktanya mögötti ún. kis kápolna tatarozását, szigetelését, bádogozását és festését, valamint került bele egy antik Mária-szobor is a koráb­ban ellopott eredeti helyett. Az értékes műemlé­ket egy kovácsoltvas kapuval védjük. Összes­ségében 20 millióval támogattuk a civil szerve­zeteket és ugyanennyivel a sportegyesületeket, rendezvényeket, ünnepségeket. - Komoly változás történt az önkormány­zat két gazdasági társaságánál, a kommuná­lis kft-nél és a vízműnél is.­­A kommunális kft. (új nevén Thelena) még nem teljesen alakult át olyanná, amilyenné sze­retnénk, de már történtek változások, és lassan kitisztul a tevékenységi köre is. A szemétszállí­tást két éve a szekszárdi Alisca Terra Kft. látja el nagy járműparkkal, megfelelő színvonalon. A díj ugyan emelkedett, de más településekhez képest még mindig alacsonyabb, és 2010-ben nem is emelkedik! Év közben be kellett zárni a szeméttelepet, de ez országos jogszabályi elő­írás volt, mivel több száz más településsel együtt csatlakoztunk a dél-balatoni regionális hulladék-feldolgozó társasághoz, és a cikói le­rakóba kell szállítani a szemetet. Viszont elér­tem, hogy Tolnán építési törmeléket újra lehet lerakni a volt szeméttelepen, nemcsak Szek­­szárdon. A szeméttelep környékét rendbe rak­tuk, eltüntettük azt a rengeteg hulladékot, amit évtizedek során az emberek illegálisan leraktak. Ezt nem vihettük volna be a szeméttelepre, ha­nem Cikóra kellett volna elszállíttatni négy-öt­szörös költséggel. A vízművel kapcsolatos kon­cessziós terveink lekerültek a napirendről. Most január 1-től új ügyvezetőt neveztünk ki, akinek a megbízása egy évre szól. Tőle azt várjuk, hogy a koncesszióval szemben dolgozzon ki egy olyan alternatívát, amely módot adhat a vízművön belüli fejlesztésekre, a hatékony munkára és a város bevételeinek növelésére. - Változott-e Tolna és Mözs viszonya Mözs elszakadási szándékát követően? - Nem akadályoztuk ezt a törekvést sem én, sem a testület. Sőt, a miniszter nem jogerős dön­tése után anyagilag segítettünk abban, hogy Mözs a döntés felülvizsgálatát kérje a Fővárosi Bíróságtól, ahol azonban elutasították a „felleb­bezést”. Azt vallom, hogy Mözs továbbra is ré­sze a városnak, ezért már 2009-ben is több beru­házást végrehajtottunk, utcák épültek, folytattuk a díszburkolatú járdát, hozzájárultunk a plébánia felújításához és segíteni fogunk a jövőben is. Ez a településrész a maga történelmével, hagyomá­nyaival színesíti városunk életét, nem teszünk különbséget tolnai és mözsi polgárok között. - Végül hogyan fogalmazná meg, milyen év lesz 2010? - A jövőbe mutatás évének nevezném. Jobboldali politikusként hiszek abban, hogy hamarosan jobb kormánya lesz az országnak, egy olyan vezető erő, amely önkormányzat­barát politikát folytat. Ha ez így lesz, a mi céljaink is megvalósulhatnak. Ehhez kérem a lakosság további bizalmát és megértő támo­gatását. Tegye meg mindenki a maga helyén, amit tud, ügyeljenek a köztisztaságra, köz­­biztonságra és együttes erővel szebbé, élhe­tőbbé tehetjük Tolnát. Cser Ildikó

Next