Tolnai Hírlap, 2010 (20. évfolyam, 1-12. szám)
2010-01-01 / 1. szám
2010. JANUÁR Zolnai S Hírlap 3 A jövőbe mutatás éve biztonságos működés, stabil költségvetés és több jövőbeni építkezés megalapozásának éve volt az önkormányzat szempontjából a 2009-es év Tolnán. Több mint százmilliót fordított fejlesztésre a város, dr. Sümegi Zoltán polgármester január eleji beszélgetésünk során elégedetten tekintett vissza az óévre. A Újévi beszélgetés dr. Sümegi Zoltán polgármesterrel - Tavaly ilyenkor azt nyilatkozta, hogy 2009. a fejlesztések éve lesz. Sikerült ezt megvalósítani? - Mint köztudott, 2006-ban iszonyatos adósságállományt örököltünk. Ezért 2007- ben olyan intézkedéseket tettünk, amelyek megteremtették a költségvetés stabilitását. Ennek eredményeként 2008-ban és 2009-ben is nullszaldósan gazdálkodhattunk. Úgy, hogy beruházások, fejlesztések is voltak a városban. Százmilliós fejlesztést valósítottunk meg az elmúlt évben, sőt, ha a járdafelújításokat, útjavításokat is figyelembe vesszük, akkor húsz-huszonöt millió forinttal még meg is haladtuk ezt az összeget. Az állami finanszírozás országosan kevesebb volt, mint amennyire az önkormányzatoknak szükségük lett volna. Tolna hogyan élte túl ezt?A központi finanszírozás miatt 80-100 millió forint hiányzott volna a szükséges kiadásokhoz. Úgy értük el a nullszaldós költségvetést, hogy a 2007-ben kibocsátott kötvények kamatbevétele fedezte azokat a kötelezettségeinket, amelyeket különben nem tudtunk volna teljesíteni. Az egyensúly megtartása mellett is fejlesztettünk, építkeztünk. Több tervet készíttettünk olyan jövőbeni beruházásokra, amelyek valószínűleg a 2010 utáni időszakban fognak megvalósulni. Ilyen a Duna-part egy részének rekonstrukciója, a csónakház kicsinosítása, parkosítás, díszvilágítás, engedélyezési fázisban van az ártézi kút fúrása. Megterveztettük a barokk műemlék Kápolna környékének felújítását, ami szintén a következő ciklusra nyúlik át. A Kápolna-domb egy része magántulajdonban van, ezért ezt megvásároljuk terveink érdekében. Több mint húszmillió forintot költöttünk pályázatokra, a 2009-es év ilyen szempontból nagyon eredményes volt. Nyert a városközpont rehabilitációs pályázatunk, most vagyunk a második forduló küszöbén, nagyon remélem, hogy idén a munkálatokat el tudjuk kezdeni és legkésőbb 2011-re be is fejeződnek. Sajnos ezek a pályázatok általában többfordulósak és a beadástól a megvalósításig két-három év is eltelhet. Milyen konkrét intézkedésekre volt szükség az év során ahhoz, hogy a stabilitás megmaradjon és fejleszteni is lehessen? A legfontosabb elv a közpénzekkel való felelős gazdálkodás, magyarán, hogy azt nem visszük haza, úgy bánunk vele, hogy az nem a miénk, hanem a közösségé. Számunkra, jobboldali, keresztény gondolkodású emberek számára ez prioritás. Igyekszünk takarékoskodni, átnézzük a szerződéseket, a gazdaságtalanul működő intézményeket átalakítjuk. Szigorúan odafigyelünk a létszám-és bérgazdálkodásra. Az utóbbi években nem, illetve minimális volt a béremelés. Nincsenek hatalmas végkielégítések, mindenki a törvényes minimumot kapja, ill. egy minimális mozgástéren belül igyekszünk a dolgozóinkat megtartani. Kerüljük a külsősök foglalkoztatását, amit lehet, házon belül oldunk meg. Igaz ez a hivatalra és a képviselő-testületre is. Kevesebb a bizottság és a bizottsági tag, papír helyett elektronikus formában küldjük ki az anyagokat - ez is megtakarítás. Mindenki megértette, hogy nehéz helyzetben van az ország és a város is, feszített munkatempóra, takarékosságra is szükség van. - Mindenkit érdekel az útépítések kérdése... - Megújult a mözsi Vasút utca, a tolnai Fáy tér, a Sport utca egy része, újabb lejáró készült a vásártérhez. Az idei költségvetésből, de jövőre valósul meg a Kinizsi köz, a Wesselényi utca, a Damjanich és a Víztorony utca. Tudjuk, hogy ez nagyon fontos kérdés. - Mennyi jutott az intézmények tatarozására és egyebekre? - A Sztárai Mihály Gimnáziumot mintegy 20 millió forintért újítottuk fel, ebből 12 millió regionális tanácsi támogatásból származott, ami a megyei önkormányzattal való példaértékű együttműködés eredménye. A többit a város tette hozzá. Felújítottuk a Selyem óvodát 4,3 millióért és a mözsi óvodát is 1,5 millióért. Az ártézi kút fúrására több mint 5 milliót fordítottunk, a Bartók Béla utcai iskolára több mint 3,5 milliót. Novemberben döntöttünk arról, hogy pályázunk a Bartók Béla utcai iskola bővítésére, amit korábban önerőből kívántunk megoldani, mert nem volt számunkra előnyös pályázati lehetőség. Most van. Ez egy négyszázötven milliós beruházás lenne kb. százmilliós önerővel, ami olcsóbb megoldás, mintha az egészet saját forrásból kellene megoldani. Ha nyerünk, akkor egy mikrotérségi művészetoktatási központ lesz ebben az intézményben zene-tánc-és képzőművészeti ágban. Nagyon büszke vagyok arra is, hogy 700 ezer forintból megoldottuk a lesz 2010 laktanya mögötti ún. kis kápolna tatarozását, szigetelését, bádogozását és festését, valamint került bele egy antik Mária-szobor is a korábban ellopott eredeti helyett. Az értékes műemléket egy kovácsoltvas kapuval védjük. Összességében 20 millióval támogattuk a civil szervezeteket és ugyanennyivel a sportegyesületeket, rendezvényeket, ünnepségeket. - Komoly változás történt az önkormányzat két gazdasági társaságánál, a kommunális kft-nél és a vízműnél is.A kommunális kft. (új nevén Thelena) még nem teljesen alakult át olyanná, amilyenné szeretnénk, de már történtek változások, és lassan kitisztul a tevékenységi köre is. A szemétszállítást két éve a szekszárdi Alisca Terra Kft. látja el nagy járműparkkal, megfelelő színvonalon. A díj ugyan emelkedett, de más településekhez képest még mindig alacsonyabb, és 2010-ben nem is emelkedik! Év közben be kellett zárni a szeméttelepet, de ez országos jogszabályi előírás volt, mivel több száz más településsel együtt csatlakoztunk a dél-balatoni regionális hulladék-feldolgozó társasághoz, és a cikói lerakóba kell szállítani a szemetet. Viszont elértem, hogy Tolnán építési törmeléket újra lehet lerakni a volt szeméttelepen, nemcsak Szekszárdon. A szeméttelep környékét rendbe raktuk, eltüntettük azt a rengeteg hulladékot, amit évtizedek során az emberek illegálisan leraktak. Ezt nem vihettük volna be a szeméttelepre, hanem Cikóra kellett volna elszállíttatni négy-ötszörös költséggel. A vízművel kapcsolatos koncessziós terveink lekerültek a napirendről. Most január 1-től új ügyvezetőt neveztünk ki, akinek a megbízása egy évre szól. Tőle azt várjuk, hogy a koncesszióval szemben dolgozzon ki egy olyan alternatívát, amely módot adhat a vízművön belüli fejlesztésekre, a hatékony munkára és a város bevételeinek növelésére. - Változott-e Tolna és Mözs viszonya Mözs elszakadási szándékát követően? - Nem akadályoztuk ezt a törekvést sem én, sem a testület. Sőt, a miniszter nem jogerős döntése után anyagilag segítettünk abban, hogy Mözs a döntés felülvizsgálatát kérje a Fővárosi Bíróságtól, ahol azonban elutasították a „fellebbezést”. Azt vallom, hogy Mözs továbbra is része a városnak, ezért már 2009-ben is több beruházást végrehajtottunk, utcák épültek, folytattuk a díszburkolatú járdát, hozzájárultunk a plébánia felújításához és segíteni fogunk a jövőben is. Ez a településrész a maga történelmével, hagyományaival színesíti városunk életét, nem teszünk különbséget tolnai és mözsi polgárok között. - Végül hogyan fogalmazná meg, milyen év lesz 2010? - A jövőbe mutatás évének nevezném. Jobboldali politikusként hiszek abban, hogy hamarosan jobb kormánya lesz az országnak, egy olyan vezető erő, amely önkormányzatbarát politikát folytat. Ha ez így lesz, a mi céljaink is megvalósulhatnak. Ehhez kérem a lakosság további bizalmát és megértő támogatását. Tegye meg mindenki a maga helyén, amit tud, ügyeljenek a köztisztaságra, közbiztonságra és együttes erővel szebbé, élhetőbbé tehetjük Tolnát. Cser Ildikó