Tolnai Világlapja, 1938. január-március (38. évfolyam, 1–14. szám)

1938-02-09 / 7. szám

TOLNAI VILÁGLAPJA A csőből meleg levegő áramlik a nyúlra. A tölcsér pedig felszívja a kihulló szőröket. A nyúltenyésztő intézet A hallei egyetemen van egy igen érdekes kísérleti osztály, melyet állattenyésztési intézetnek neveznek. Az intézet főcélja az, hogy értékes külföldi állatok tenyésztését és akklimatizáló­dását lehetővé tegye Közép- és Észak-Európában. Nehogy azt higyjük, hogy ez talán valami könnyű feladat. Mert azok az állatok, amelyeknek tenyésztését ez az intézet meg akarja honosítani, roppant kényesek, nehezen bírják a számukra zord klimát és gyakran ismeretlen járványok áldo­zataivá lesznek. Itt van például az állattenyésztési intézet legnagyobb osztálya, a világ egyik legérdekesebb angoranyúlfarmja. Körülbelül száz fehér, hosszúszőrű állat él egy kis faépü­letben az egyetem gyönyörű kertjében. Elkerített udvaron való­sággal nyüzsögnek, boldogan ugrándoznak a gyönyörű állatok. A kis házban ötven számozott ketrec sorakozik három emeletben. És minden ketrecben egy-két állatka él. A ketrec oldatán kis tábla, melyen a (enyésznyúl pontos személyi adatai vannak feltüntetve : életkor, faj és előélet. Fontos adatok ezek, mert a tudományos tenyésztés, az okszerű párosítás csak ezeknek ismeretében történhetik meg. A nyálak ápolására és a gyapjú összegyűjtésére a modern technika és tudomány minden furfangját felhasználták. Eddig például a nyúl szőrméjének tisztítására egy sűrű fésűt használtak. A baj azonban az volt, hogy már a fésűnek egyszeri végighúzására egész csomó szőr veszett kárba. A fésű helyett most egy szőrmetisztltó szerkezetet használ­nak. A porszívó csőréhez hasonló csőből meleg levegő áramlik a nyúlra, felborzolja szőrét és eltünteti a legkisebb tisztátalan­ságot is. A nyúl egy tölcsér előtt ül. A tölcsér beszívja a levegőt és tgy magábaszívja a kihulló szőröket, melyekel egy tartály­ban gyűjt össze. Egyetlen szál sem vész ilyen/ormán kárba. Kétszer egy esztendőben olyan hossziíra nő meg az angora­nyúl szőrméje, hogy le lehet már nyírni. A nyírással nyert gyapjút aztán több rekeszre osztott bádogládában helyezik el és a rekeszekben mingyárt finomság szerint osztályozzák. Az angoranyúl tenyésztésével olyan meglepő sikereket ért el az intézet, hogy ezt az új állattenyésztési /ajtót egész Közép-Európában be akarják vezetni. Nem lenne lekicsinylendő ennek a gazdasági jelentősége.

Next

/
Thumbnails
Contents