Tolnai Világlapja, 1940. október-december (42. évfolyam, 40–52. szám)

1940-10-30 / 44. szám

HÉT MP TÖRTÉNELEM OKTÓBER 30 Csütörtök 31 Farkas pk. NOVEMBER Fentek 77 évvel ezelőtt, 1863-ban szü­letett Szemere György író. Ifjabb éveiben szolgabíró is, meg föld­­birtokos is volt s így egészen kö­zelről ismerte meg a magyar vidéki nemességnek, meg a falu népének életét. írni már csak úgy negyvenéves korában kezdett, de a mondott két témakörből vett írásai — regényei és színművei — nyomban erős feltűnést keltettek. A Grünwald Béla, Justh Zsig­­mond és Tolnai Lajos hagyo­mányait követő műveit a kor nem értette fel azok egész hord­ereje szerint. 10 évvel ezelőtt, 1930-ban hunyt el 68 éves korában Sza­­bolcska Mihály papköltő. Mint református teológus külföldi is­kolákat végzett s ezenközben születtek meg a magyar ember hazavágyódását jellemző leghí­resebb versei, a „Grand Caféban” és a „Salzburgi csapszékben”­. A pesti irodalmi körök felfigyeltek rá s csakhamar beválasztották a Petőfi-, a Kisfaludy-Társaságba és az Akadémiába. Temesvárott lekészkedett 66 éves koráig. 107 évvel ezelőtt, 1833-ban született Jankó János, egyik leg­jobb nevű karikatúra-rajzolónk. Mint a magyar népélet pompás ábrázolója kezdte művészi pálya­futását, majd az akkoriban nagy divatba jött pesti vicclapoknak, a Borsszem Jankónak és a Bolond Istóknak lett torzképrajzolójává, akinek olyan súlya volt, hogy a két egymással ellentétes folyó­iratnak egyidőben rajzolta az egymással gyakran polemizáló torzgépeit»_________________________ HSBHHMHHVHHMHHMHHHHHHBHMHMMHMMI 44 évvel ezelőtt, 1896-ban halt meg 75 éves korában Degré Alajos író. 28 éves volt a márciusi forradalom kitörésekor, amely­nek — mint a „Tizek közvéle­ményasztalának” tagja — egyik szellemi mozgatója volt. Memoár­jaiban élénk színekkel vázolja fel ezeket a turbulens időket. A francia származású író a szabad­ságharc után sokáig bujdosott. Később, az alkotmány helyre­állta után, képviselő lett s mint novellista, kedvelt írója volt ko­rának.­­­»t évvel ezelőtt született idő­sebb Lóczy Lajos geológus, a budapesti egyetemen a földrajz tanára. Zichy Jenő és mások középázsiai expedícióiban részt vett, majd külön is hosszabb időt­­ töltött Kína ismeretlen belső részeiben, úgy hogy világszerte ismert szakértője volt Kína föld­rajzának. Magyarország megis­merése terén leghatalmasabb al­kotása az ő szerkesztésében meg­jelent balatoni gyűjteményes munka, egy páratlan, sokkötetes monográfia. 133 évvel ezelőtt, 1807-ben született idősebb Lendvay Márton színész. A magyar színészet hősi korszakának harcos társa s a Nemzeti Színház első híres szí­nészgárdájának egyik erőssége volt, aki úgy a magyar drámák­ban, mint főként a Shakespeare­­drámákban eladdig páratlan sike­reket ért el. 47 éves volt csupán, amikor nyílt színpadon roskadt össze : többé nem léphetett fel s pár év múltán, 51 éves korában ragadta el a korai halál. 41 évvel ezelőtt, 1899-ben, 49 éves korában lőtte magát főbe a budapest—fiumei gyorsvonaton Péterfy Jenő irodalomtörténeti­­ író, kritikus és bölcselő. A buda­­­­pesti gyetem magántanára volt, s akinek kritikai esszéi a modern­­ lélekelemzésnek olyan mester­művei voltak, hogy jórészüket még franciául is kiadták. Világ­életében magános lelkű ember volt, aki idegenül nézte a nyüzsgő életet s akit kortársai is meg­lehetősen értetlenül fogadtak. Halottak n. B. Károly Imre here. 24 TOLNAI VILÁGLAPJA A tájékozódási képesség. Út­leírásokban gyakran olvasha­tunk a benszülöttek bámulatos tájékozódó képességéről, külö­nösen arról, hogy milyen biz­tosan mozognak például a leg­sűrűbb őserdőben. W. J. H. King amerikai tudós foglalko­zott ezzel a kérdéssel és meg­állapította, hogy a tájékozódó képesség természetesen a sza­badban élőknél fejlettebb, mint a zárt városokban lakóknál. Megállapította azt is, hogy a kint élőknél a tájékozódás alapjául bizonyos megfigye­lések szolgálnak, amelyekre a városi ember nem ügyel. Az őserdőben száz és száz jel segíti a hozzáértőt a megfigye­lésben. De mi segít a sivatag­ban ? A tudós tehát a sivatag­ban folytatta vizsgálódásait. A líbiai sivatagban sorra vet­te beduin vezetőit és jutalmat tűzött ki annak, aki a málhára helyezett puskacsővel a leg­pontosabban meghatározza pél­dául egy nemrég elhagyott pihenőhely irányát. A vezetők közül nem egy képtelen volt erre, bár másként igen ügyes karavánvezérnek bizonyult. De voltak közöttük egészen külö­nös képességgel megáldottak is. King talált egy beduint, aki alig két fokkal tévesztette el az északi-déli irányt, de fel­tétlen bizonyossággal megmu­tatta a pusztában a kívánt pihenőhely irányát, noha azon a vidéken több mint egy esz­tendeje nem járt. Ezek a ve­zetők annyira bíztak tájéko­zódási képességükben, hogy nem használtak iránytűt, sőt annak használását sértődötten visszautasították. King sze­rint ez a tehetség az európai embernél is kifejlődhetik, de sohasem ér el oly fokot, mint a benszülötteknél. Szerinte a tájékozódásnak valami kü­lönös megérzésnek kell lennie, mert független a látástól. A legkitűnőbb vezetője erősen rövidlátó volt, de talált tel­j­esen vak bensz­ettet is, aki kitűnően tájékozódott. Egészséges jég. Az újabb kutatások bebizonyították, hogy némely baktériumnak nem árt a legnagyobb hideg sem. Ebből következik, hogy ezek a kórokozók a jégen keresztül is tudnak ártani. Drezda városában kísérletek folytak ebben az irányban. Ezek alapján megállapították, hogy a közhasználatban lévő jegek szennyezettek, sőt nem steril a tiszta vízvezetéki víz­ből, mesterséges hűtés útján előállított jég sem. Erre azután a város csíratlan jeget hozott forgalomba, az úgynevezett aktív jeget, amelyet oly mó­don nyernek, hogy a meg­fagyasztandó vizet Krausse eljárása szerint ezüstszűrőn, katodynon bocsátják át. A vízben feloldó ezüst oly erős csírátlanító, hogy a próba­képpen 20.000 colibacilussal mesterségesen szennyezett vi­zet teljesen megtisztította. Az aktív jég ezt a tisztító hatását még olvadáskor is megőrizte, amennyiben a vízbe helyezett káros mikroorganizmusokat elpusztította. Tekintettel arra, hogy a jég igen gyakran köz­vetlenül érintkezik élelmisze­reinkkel, a hússal, vajjal, hal­lal, gyümölccsel, hűtött ita­lainkon keresztül pedig egye­nesen az emberi szervezetbe juthat, rendkívül fontos ez a felfedezés, mert megelőzője le­het sok bajnak. Poloskavadász pókok. Régi megfigyelés, hogy paraszti ház­nál ritka a poloska s ezt azzal magyarázták, hogy a pók el­pusztítja. Ez első hallásra ki­csit babonaszerűnek tetszik, de egyáltalán nem az. Egy Lo­­rando nevű rovartani tudós megfigyelte, hogy egy Athén melletti tábort, amelyet elle­pett a házi poloska, egy bizo­nyos pókfajta nem egészen két év alatt úgy kitisztított, hogy a féregnek még a nyoma sem maradt. Egy Hassel nevű né­met tudós megkérte I.orandót, küldjön neki néhányat ezekből a pókokból. I.orando repülő­gépen küldött tudós kollégájá­nak öt jól fejlett példányt, aki azokat azonnal befogta kísér­letezésre. Rendes hőmérsékletű szobában több rovarfajt rakott eléjük. Annyira gondos volt a kísérlet kidolgozásában, hogy a házipoloskán kívül egyéb poloskafajokkal is megkínálta rovarjait. A pókok valóban elsősorban a házipoloskákat támadták meg és fogyasztották el. Kísérletei során megállapí­totta, hogy a pók az emberre teljesen ártalmatlan, a lakó­szobában sem alkalmatlan, fel­vetette tehát a gondolatot, nem lehetne-e ezt a görögor­szági pókot nagyobb számban meghozatni és a lakás fertőt­lenítésére felhasználni. Egyéb­ként Kolozsváry Gábor leírt egy magyarországi pókfajt, amely más táplálék hiányában ráveti magát a poloskára. Bonyodalom egy sajtóhiba miatt. Az amerikai lapok a közelmúltban sorra megemlé­keztek egy mélytengeri ku­tató expedícióról, amely az Atlanti óceánban 13.500 méte­res mélységet állapított meg. A világ összes tudósait meg­lepte ez az eredmény, mert ekkora mélységet még a Csen­des óceánban sem mértek, hiszen ott a legmélyebbnek ismert árok a Fülöp szigetek előtt 11.000 méter mély. Meg­indult a véleménynyilvánítás az egész világon a francia, angol, hollandi, sőt japáni szaklapok alig győzték a cik­kek közlését. Voltak tudósok, akik lehetségesnek tartottak bizonyos krátereket az Atlanti óceánban, de a legtöbbje kere­ken visszautasította ennek le­hetőségét. Végre valakinek eszébe jutott, hogy megkeresse a hírlapi közlemény­­ alap­ját. Ekkor azután kiderült, hogy a közleményt igen tisz­teletreméltó tudós fórum, az Amerikai Földrajzi Társaság bocsátotta világgá, jelentvén, hogy a Smithsonian Institu­­tion-nek a Karaib- tengerre küldött mélytengeri expedíciója Portoricótól északra 4400 öl­­nyi mélységet mért, de a jelentéssel egy kis baj történt, amennyiben távirati továbbí­tásakor 4400 öl helyett 44.000 lábat telegrafáltak világgá. Ta­nulság : amerikai tudós is le­het szórakozott.

Next