Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1877-01-01 / 1. szám

lalkozása közben, új támaszokkal látják el; ha a hazafiság éltető ereje rakja reá a védelmező tetőt,­­ akkor a nyugati és keleti viharok kártékony nyom hátrahagyása nélkül fognak elvonulni fejeink felett, akkor a nemzeti genius az égbenyúló épület legma­gasabb pontján a háromszínü lobogóval kezében vi­lágrészeknek fogja hirdetni, hogy „él magyar, áll Buda még,“ mert munkánk folytán — — a jövő a miénk! Bartinai: A közművelődés érdekében. Beállott a tél, pihen a munka, hever az eke és az édes nyugvásban gyűjtünk új erőt a reánk váró új munkára. Ott ülünk tehát a kandalló mögött, boly­gatjuk a múltat és gondolkozunk a jövő felett. Fur­csábbnál furcsább pipafüst fellegekkel iparkodunk az unalmat elűzni. De azért az idő mégis csak lassacs­kán múlik. Ha tehát már minden kötél szakad, ha a­ me­sékből már kifogytunk, ha a pipa már "nem ízlik, akkor — no akkor átnézünk a korcsmába és a hegy nedve mellett Péter tehenéről és Pál epikájáról kez­dünk bölcs elmélkedéseket, mikből olykor-olykor,egy kis csetepaté fejlődik, melynek rendes eredménye egy-egy véres orr, dagadt fül stb. Ezt nevezzük azután falusi mulatságnak. Arra, valjon nem lehetne-e sokkal józanabban és hasznosabban szórakozni, arra, hogy időnként czélszerűbben és hozzánk méltóbb módon lehetne az időt eltölteni, arra mondom, falu­helyen vajmi ke­vesen gondolnak. Nem­rég pedig, hogy az ország minden zugából hoztak a napi­lapok tudósításokat a felnőttek okta­tása ügyében kifejtett tevékenységről, sokat beszél­tek azon lelkesedésről, mel­lyel ez eszme a nép minden rétegeiben felkaroltatott, de úgy látszik, hogy szalmatűz volt az csak, mely egy ideig táplálékát a közoktatásügyi ministerium budgetjéből vette; — elmúlt a láng, midőn ezen oktatásért járó díj pénz­szűke miatt kimaradt. így tehát ismét beleestünk régi hibánkba valamit lelkesedéssel kezdeni, de nem befejezni; ismét a közönyösség azon rákfene, mely minden jó ügynek, a haladás és közmivelődésnek ellensége. Ha tekintetbe vesszük köznépünk mevelt­­ségi fokát; ha szem előtt tartjuk a felnőttek okta­tásának sokoldalú hasznát; ha továbbá annak álta­lános jótékony befolyását vesszük fontolóra, lehe­tetlen, hogy nevezett intézmény oly rögtöni megszün­tetése felett mély fájdalom ne lepje el hazafius szí­vünket. És azért módot kell találni, hogy a szóban forgó ügyet ismét mozgásba hozzuk, eszközökre gon­dolni, hogy azt állandósítsuk anélkül azonban, hogy egyrészt az államkincstárt­ megterhelnők, más­részt pedig az illető tanító méltányos követelmé­nyeit megrövidítenék, mi annál inkább keresztülvi­hető, mivel a tanító igényei nagyon szerények. Szerény nézetem az volna, miszerint községe­ink elöljárói egyszer mindenkorra egy bi­zonyos 40—50 frtnyi évi fizetést szavazzanak meg az érintett czélra, mely összeg tekintve a czél hasz­nos voltát, bizonyára meghozandja százszoros ka­matjait. Ha az illetők tekintetbe veendik, miszerint mai napság a szellemi erő teszi a népeket hatalmassá, ha nem felejtendik el, hogy népünknek megkettőz­­tetett erővel kell dolgozni, ha állását fentartani és culturi missióját betölteni akarja, akkor ezen­­ cse­kély áldozatot bizonyára meghozandják népünk ér­dekében és boldogságáért. Ha egyszer a felnőttek oktatásának intézménye erős gyökeret vert, akkor a többi, ami vele karölt­ve jár — népkönyvtár, egyesülések stb. — magá­tól fog jönni és a tél reánk nézve sokkal kelleme­­t­esb leend, mert a testi nyugalommal szellemi élve­zetek fognak párosulni. Báttaszéken, 1876. deczember havában. Weisz Hamu. I 1II Különfélék. KELEMEN JÓZSEF Tolnamegye központi járásának hat éven át fö­­szolgabirája s utóbb a szegzárdi e. f. kir. törvényszék bírája 1876. deczember 31-én reggeli fél négy órakor I jobblétre szenderült. Egy folt nélküli élet nyert a férfi kor teljében végbefejezést.­­ A sz­ílidség, a jószívűség mintaképe nincs többé! ! Ravatalát rokonai, barátai s ís­t­erősei gyászolva­­ állják körül, hogy a bánatos érzelem, mely an­nyi i kebelben fogamzva, égbenyuló pyramiskép emelkedik s föléje, a böcsületes élet emlékét a szivekben megörö­­­­kítse. ’­­ Béke hamvaira! minthogy előfizetőink közöl többen az elő­fizetési pénzeket hiányosan küldöttek be, felhívjuk figyelmüket a lapunk élén látható feltételekre s tisz­telettel felkérjük őket a hiányzó összegek haladékta­lan beküldésére. — Halálozás. Az általános „Pista bácsi“ nincs többé! Meghalt szép korban szeretve, tisztelve ismerősei által. Gyász­­jentése a következőbeg hangzik: Angyal Viktória maga és férje Dr. Sraiber József, úgy gyermekei: Irma férjezett Fejős Imréné, gyermekei: Dezső és Imre, — Gizella fér­­­jezett Dr. Abay Árminná, gyermekei: Hermin, János, és Viktor, — Györgyike férjezett D. Szigeth Gáborné, — An­gyal Gábor és neje Tóth Ilka, gyermekei: István, Irén, Dani, Dezső, Ilka és Gábor, — Angyal Béla és neje Hanekker Janka és Janka leánya, úgy számos rokonok nevében is szomorodott szivvel jelentik édesatyjuk, apjuk, nagyapjuk ille­tőleg dédapjuk Angyal István urnak folyó hó 30-án reggeli 1 órakor életének 87-ik évében végelgyengülés kö­vetkeztében történt gyászos kim­ultát. A boldogultnak halt tetemei folyó hó 31-én délutáni 3 órakor fognak a csillá' sírboltba örök nyugalomra tétetni, az engesztelő szentmi,e. áldozat jövő évi január hó 2-án reggeli 9 órakor fog a Min­­denhatónak bemutattatni. Kelt Szegzárdon, 1876-ik évi Ii­ ezember 30. Áldás és béke hamvaira 1 K. , Derek, község. Szakadátk Községe össz., állami adóját (a behajtatlanokon kivül) lefizette. Éljen a derék nép s buzgó elöljáróság!!! —K.— Talált hulla. A múlt hetek egyikén a hő­­gyészi urodalmi erdőben egy emberi hulla találtatott; s oly állapotában a feloszlásnak, hogy nem csak kilétét meg­­ismerni, hanem nemét megkülönböztetni is bajos volt , hosszas vizsgálat után férfihullának bizonyult. —K.— Világban, jártasság. Elküldték X-en a szol­gálót a casinóba, hogy hívja haza az urat. — A leány, M életében teke­asztalt sohasem látott, ilyenforma jelentés*! jő vissza: a téni ur mindjárt jön! de édes Istenem! téni­ asszonyom, milyen emberek még azok az urak is, egy nagy zöd asztal mellett hosszú fehér botokkal úgy fenyegeti!) egymást, hogy talán még emberhalál is történik. Ilyen do­­­­log ma csak még se illik az urakból —K.— Újraalakult casinó. A gyönki casinó a köz­­vetkező három évre újra megalakult. A tagok száma 46. I —K.— Öngyilkosság. Ifjú Molnár Mihály pálfai lal­kos e hó 9-én délután 1 órakor pisztol­lyal vetett véget élet­e­tének. Az öngyilkosság a megjelent járási orvos s segédj­e szolgabiró által megejtett szigorú vizsgálat folytán megálljt lapittatott. Okai a legnagyobb valószínűség szerint fejlettj előélet, rész anyagi helyzet, zilált családi viszony s­llet­ 0 untság lehettek. Egyik is elég azok közül. — A kutas­­rablásra vonatkozólag az alispáni hi­­­vatalhoz a következő értesítés érkezett: Folyó deczember 1 hó 19-én este Kutason 5 órakor 1ó fegyveres rabló Krizsa­­l­nits József lakásába ment és annak magával együtt egész családját összevervén, kirabolták. A rablók közöt 3 ment a szobákba s nevezetesen: I. Magas erős 35—40 év körüli szabály nélkül, szép cultivált bajusszal, igen szép nemes vonásokkal,­barna. II. Alacsony, fekete ritka pofaszakállal a két első metsző foga nem ér össze, 32—36 év körü­li. III. Szőke, 24 év körüli igen gyenge pelhedző szakálla). Kettő őrt álván, azok személyleirása nem közölhető. A rab­lás csakis ‘A órát tartott, úgy, hogy mire egy kiszökött szolgáló hírt adhatott a községben és a hon levő 3 foglár­nak, a rablók már a Kis-Bajom beregi rezula irányában eltávoztak. A nyomozásokra kiment 3 foglár még vissza nem jött. A községben a harangok is félre­vezettek. .A rablók a következő tárgyakat vitték el: 1. Egy női a vaj­­tórát, hátán emailirozva egy kis gyermek és kutya. 2. I, bro*dhr fonyás, rubin kövekkel A Pirb­ö V,..' , kravakkftl, vadrécze és mepf gravirozással. 4. Egy süiletes bot feketére lakk­ozva, kard süilettel melynek foggantyuja] kétfejü sas és a fokán Pottenburg szó van, az utóbbi igen kezdetlegesen bemetszve. 5 Egy darab Mátyás király féle aranyat, 3 darab franczia orlean aranyat 3 liliom és keresz­telő Jánossal. 2 darab másféle régi aranyat. 4 darab Suve­­, rendőr aranyat. 6. Negyven s néhány forint pénzt. Az elől közlött 2 rablónál dupla puska és revolver, a harmadiknál csak­ revolver volt. A kint levőknél mi volt, nem tudatik. Az,indiánom rabló egyformán parasztos dolmány, nadrág, csizu^a és báránybőr sapkával volt öltözve. Kutas, deczem­­br 200n, 1876. Tallián s. k. szolgabiró. Ezen rablók egyi­kéne­k Bódis József állítólag kisasszondi illetőségű kaposi szolgabiróság által kiállított cselédkönyvvel hosszabb idő óta csavargó — leginkább Nagy-Bajom s Kisasszond körüki tartózkodó tegyen méltán gyanittatik. Bodis személy leirása alacsony termetű, pusitos barna arcza, barna hajú, ritkás barna szakállu, — körül­belöl 40 éves, ruházata posztó, dol­mány, szűr. Másik rabló ;— Máté József nevű kanász lett a Levelet ir imádottjának és a borítékra édesapja nevét ja fel, a­ki esetleg nagy ellensége a szent frigynek. A vendéglőben szabókontóval akar fizetni és mikor m­ezét figyelmezteti, hogy még semit sem evett, görögdinyét ér január hóban és hogy nem kap, a keleti kérdést, meg szerbeket okozza. Kedvesét karácsony­fával lepi meg piros pünkösd nap­in, karácsonykor meg hímes tojással. Vásárfiául falovat visz neki és csodálkozik, hogy fel­em­el rá. Elkíséri a templomba és a szentelt víztartónál meg­­i­álja szivarral s fel nem foghatja, hogy miért nem gyújt­i, pedig most felment a Virginia ára. Evangéliumkor a mellét veri és Űrfelmutatáskor feláll. Hazamenet kedvessét otthagyja a faképnél. Társasjátékoknál elfeledi a jelszót, mindenét zálogba sze­­d és mikor csókra megy a kiváltás, nem ismer a holmijére. Kedvese ablakja alját egyik este telerakja a legdrá­­ibb külföldi virágokkal, másnap este legitározza mind. Nincs ügyetlenebb ember mint a szerelmes, az aga az ügyetlenség.­­ A legkecsesebben jár az utcrán, de ha az ő ablaka ott defiliroz, nagyokat botlik, vagy ha utána megy, leti­­ltja az uszályát. Ha kedveltjétől megbízást kap, hogy ruháján egy háts>­­slést vagy egy csokrot tűzzön meg, bizonyosan vetlen gombostűjét. Hat látogatás közül legalább kétszer elfefv­e kezet csókolni, vagy a papának parolát dói.­­ Ha az ő szeme fekete, bizonyosan a kékre csinál ver­set és ha kék akkor a szürkét énekeli meg. A levessét vagy elsózza, vagy megégeti a száját vele. Ha huszonöten esznek halat, egyedül az ő torkán akad meg a szálka. Ha megbízza kedvese, hogy a ma esték­ nagy hang­versenyre hozzon két zártszékjegyet, neki meg a Mamájá­nak, egyik a­mit hoz bizonyosan az első sorban lesz, a má­sik meg a hatodikban. Ha párbaja van, bizonyosan ő kap ki és ha borozók közt van, ő kap be legelősször. Sok szépet el­gondol, hogy mit fog mondani, de mi­kor alkalma volna, nem meri. Ha kínálják, nem eszik, ha nem kínálják, neheztel. Ha kérdik tőle tud-e vadászni, lovagolni, visztet vagy sakkot játszani, rámondja, hogy nem tud, ha tudna is. Tánczközben elesik imádottjával és pedig oly gonosz szerencsével, hogy az egész vendégsereg többet lát mint ő. Ha kanárit ajándékoz, bizonyosan némát ad és ha egy pár gerlét, úgy mindkettő him. Porzótartóba mártja a tollát és végig önti tintával a kész levelet. Mikor megköszönik neki, hogy a temetésen jelen volt,' ríf szívesen máskor is. rg^ m­a akinek sincs, mint a sze­a caipérts nem­­ kiír az riffi'akkot­ ! Mikor legjobban kicsipi magát, akkor nem talál ott­hon senkit, mit tegyen, megcsipi a szobaczicza állát,akkor meg rajtélt a kedvese barátnője, akivel félig-meddig feszült visfzonyban van.­­ Ha azt kérdi kedvesétől, hogy ki volt az az intamis csúnya bogár, a­kivel a minap kocsikázott a mamája, bi­­zonyosan azt a feleletet nyeri, hogy az az én unokafivérem­ volt, most­ jött haza Münchenből. Ha a feketekávét dönti fel, rendesen akkor van rajta a festéi­ nadrágja és ha a feketét húzza fel, valami kis gye­­­rek pekent pem­pővel. Együtt utazni akar imádottjával és lekésik, a gőzhajó meg azt orra előtt indul meg a drága teherrel. Ha­­­gyottja van megáll az órája és elkésik, ha ma­jálisra indul, fagy és ha korcsolyára adja utolsó pénzét, enged. Ha eső köpenybe megy ki, rekkenő hőség áll be és ha otthon hagyja, megázik a legkényesebb szalonkabátja,­ Megörül neki, hogy egy pár triviális anekdotát mondhatott el kedvesének négy szem* 1 közt és puff Deligrad akkor ve­szi észre, hogy a mama nem alszik. Elmegy haza és a sötét folyosón ,a papának a tyúk­szemére hág, pedig nem közönt neki, hogy észre ne vegye­. Anonim levelet is a családi pecsétnyomóval pecsételi le, pedig az egésszel balkézzel itta. . Mikor hárlekin öltönyben­­ álczásbálba megy, a társa­ság fenhantion nevén szólítja, hogy ne bolondozz Miska! tükörbe nézv nem hagyta-e otthon az álarczet, azt nem, baj nem a hátáj egy nagy iv hirdetés, arról olvassák |

Next