Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)

1883-01-01 / 1. szám

III Äp | HHHHHM | |S| '* * Sül •' JT i szitásénál — minden magánmérnök foglalkozást sze­rezzen. Ezen munkálatból ugyan — a munka egysze­rűségénél fogva — egyik mérnök sem számíthat je­lentékeny jövedelemre, vagy magát kitüntethetésre, de azon öntudat, hogy fáradozása által a megyének kedves szolgálatot, — a megyei átlagos úthálózati térképet s e már oly régóta óhajtott stationális táb­lát elkészítő egyénnek pedig igen jó sikerű segédke­zet nyújt, kielégítő megnyugtatásul szolgál. Ki által és mikor fog e most említett nagyobb érvű mű létre hozattatni­­ — azt még nem tudhatni; de hogy a létrehozatal el nem maradand, az két­séget sem szenved. — S hogy ezen óhajtott mű le­hető tökéletességgel készíttethessék el, a közbizalom méltán megkívánja azt, hogy ezen mű előmunkálatai, t. s a községek szerinti úthálózatokat képező rajz­vázlatok a lehető pontosággal terjesztessenek fel. — A lehető pontosság pedig az által lesz elérhető, ha ezen vázlatok biztos térképekből vagy ezeknek hiá­nyában újból eszközlendő mérések után egyöntetűleg készülnek el. ’ Az egyöntetűség főkellékei: az egyforma mér­ték, egyenlő lépték, egyforma tájékozás s egyforma jelzések megtartása. Mértékül a kilométeres rendszer tartandó meg, léptékül pedig ajánlanám a 7»" = 100 öl használa­tát, mely az érdekelt munkálatra nézve elegendő pon­tosságot biztosit. — Nem lehet helye azon kifogás­nak, hogy ily parányi léptékről az utak szélességeit pontosan levenni nem lehet,­ mert ezen hiányt kipó­­tolhatni az által, ha a szélességek egyes helyeken a vázlatos számmal be i­atnak.­­ Sőt igen ajánlatos nem csak a szélességeket, de a hosszúságokat is je­lentékenyebb pontok közt beírni. A vázlatok tájékozására nézve legc­élirányosb a kataszteri térképek tájékozásának megtartása, már csak azért is, mert a legtöbb vázlat kataszteri szel­vényekből fog készülni. Azonban ha a papiros tere nem engedné meg az éjszak felé fordított tájékozást ez esetben ne mulasszuk el vázlatainkra a déli vonalt jól láthatólag felhúzni, — fel­vévén — többszöri ész­lelésem szerint nálunk az iránytű éjszaki végének nagy nyugöt felé való elhajlását 127» fokra. A­mi az utak jelzéseit illeti, véleményem sze­rint ezek osztályzatukhoz képest lennének kiemelen­­­dők, még­pedig szerintem az 1-ső ősz. utak piros színnel, a 2-ik osztályzatnak Sepió barna színnel és fekete árnyéklattal, — a 3-ik osztályúak pedig ugyan­csak barna színnel, de minden árnyéklat nélkül lenné­nek kitüntetendők, s egymástól megkülönböztetendők. Hogy az utak irányában azoknak neveik beiran­­dók, azt említeni sem kell. Kinek előterjesztett javaslatai 1­ U ‘•e­ tszenek, álljon elő jobakkal, melyeknek meghajol a teveli öreg. Vidéki rovatok.. atttaszék, 1882. deczember 25.1 szerkesztő ur 1 Becses lapjának e heti „Különfélék“ rovatánál elején egy közlemény jelent meg, melyet hallgatássá nem mellőzhetünk, nem pedig azért, mert ama köz­­lemény írója nagy barátja lehet az igazmondásig'A'l Az érintett dolog az­ igszeaghoz híven .Tftlrah nn knahaasA^schen allo polfTnrŰ.,„ í«ü_Jt.i,SZI^ w jj0gy a megbotránkozó szemtanúja nem­­­­ mert ez esetben pontossággal azt is todó ur sem ? Kot, volt a dolognak elmondhatja/ Tala> S a fizikai törvény kény­szerének engedett­­ palatábla, hogy egyenesen a játszót­(1'8­0) fejével érintkezzék. Beh jól tud itt szé­pitgetni a háborodó ur! A közlemény írója még­­ kritizálni is tud, midőn a báttaszéki levelezőket mu­lasztással vádolja. Nem oda Buda! Látunk mi min­dent, a­mit látnunk kell, de a lap nem Áugias irstá­­lója ám, hova minden szemetet vihetünk. Ha oly hű tolmácsa a háborodó úr elbeszélt eseményének, mi­ért nem mondta azt is el közleményében, hogy Lőwy úr a község elöljárósága által megbirságoltatván, az illető közegek (tanító nemde?) ez okból nem tettek jelentést, úgy vélekedvén, hogy az ügy a büntetéssel befejezést nyert ? Miért nem mondta el, hogy az esetnek előjátéka is volt. Ugyanis a palatábla fizikai­­ törvénynek engedése előtt pár nappal ugyancsak Me­sés Márton iskolás-fiú késsel támadt Lőwy Mukk­a gyermekben e zengeménnyel: „Megállj zsidó meg­öllek ?!“ Mint tetszenek ez angyali szózatok a­ 12 röpirat levelezőjének Alsó-Tolnaszélen ? A­mi a báttaszéki levelezőket illeti — hála hiúzszemeiknek — éppen nem szorultak a felhábo­rodó ur útbaigazítására; nyilvános levelezésük nem tegnapi keletű már; megbízható és kipróbált erők azok, kik tudatával bírnak annak, hogy mit követel a decorum. De az alsó tornaszék­ levelező förmedvé­­nyei, mint közelebbről több alkalommal meggyőződ­tünk, csak a 12 röpiratba valók. Egyben mégis igaza lehet a háborgós urnák t. i. abban, hogy nagyrabecsült személyét illetőleg viselt dolgokról a báttaszéki levelezők eddig hallgat­tak, de csordultan a pohár! . . . Tudjuk azt is melyik ut vezet Rómába. A báttaszéki levelezők. Kajdacs, 1882. deczember hó 26-án. Tisztelt szerkesztő ur ! Több oldalról interpelláltatván, ha váljon a Tol­namegyei Közlöny f. é. 49. számában Strausz ozorai izraelita polgártársunk által vidéki levélben közzé tett megjegyzés, hogy t. i. én látszólag aszkórban szen­vedek — valóságon alapszik-e? Kénytelen vagyok a következőkben válaszolni s az igen tisztelt polgártárst egy kissé rendre utasítani. Már megbocsásson kedves Strausz barátom, de valamint én úgy mindazok, kik­kel közelebbi összeköttetésben állok, legnagyobb saj­nálatomra ugyan, de istennek ezer hála! — mindez ideig az ön által tapasztalt látszólagos aszkórról semmit sem tudunk. No talán bizony jó szegzárdi meg a miszlai karczos kölcsönöztek önnek oly éles látást, hogy oly ’ betegséget fedezzen fel bennem, a minőt az orvosi facultás összes nagy tudományu tagjai legjobb igyekezetük daczára s a legkitűnőbb mikroscopok segélyével sem volnának képesek fel­fedezni. • Vagy talán vic­czelni méltóztatik nagyon tisz­telt Strausz úr ? Akkor fájdalom ki kell jelentenem, hogy nagyon hálátlan személyt tűzött ki élezed ® czéltáblájául, mert ime otromba viczczét »zennel e­lyesen vissza utasítom s felhívom, hogyha­­ íáslaj Jaitársu**^L—■ ^.*08—--*■ i’rta,iroz­ tat­ó lapok hasa. - Hm, akkor ne szegzárdi vörös borral telt bnt%! | Ezzen keresztül, mert igen kevés e"’ -! Mé­g az ön által vakmerő­­ ‘ ” ti­■I . ... csat* oi gamencum kepebi t SeÄrolna^ ek valóban a, eg esonij kissé el jo, de barátja ~,yebb hálámat a pompás „egzárdi karczosért, maradván Wenszky Pál. Tisztelt szerkesztő ur! Szíveskedjék becses lapjában közzé tenni, hogy a Tamásiban felállítandó kisdedóvoda javára,­­ az új­évi üdvözlések megváltása czimén — gyűjtőszemei — a mellékelt jegyzékbeli adományok folytak be:­­ Scheibner Kálmán 1 frt, Schmidt József 1 frt Jankó Imre 1 frt, Schmidt Károly 50 kr, Barbacsy Blanka 20 kr, Hirsch Frida 40 kr, Madarász János 1 frt, özv. Till Józsefné 1 frt, Fördős Géza és neje 1 frt, Asztaller Károly 1 frt, Bobics Antal és neje 1 frt, Sissovics János 1 frt, Sissovics Mária 1 frt, özv. Polonyiné Mária 1 frt, Kiss István 1 frt, Spettl Imre 1 frt, dr. Löwy Mór 1 frt, Pecker Paula 1 frt, Frühwirz Jenő 1 frt, Kálmándy Ernő 40 kr, Gruber Iván 1 frt, özv. Hédi Ferenczné 50 kr, Hédi Kálmán 50 kr, dr. Piringer József 1 frt, Puha József 50 kr, Bloehinger Károly 1 frt, Jorgics Béla 50 kr, Hesz­ Pál és neje 1 frt, Német Géza 50 kr, Parragh Béla és neje 1 frt, Bajó Pál és neje 1 frt, Heis Károly 1 frt, Borsitzky János és neje 1 frt, Kurz Vilmos 1 frt, Reisner Béla (Paáriból) 1 frt, Krasznai Bandi (P.-Medgyes) 40 kr. Különös tisztelettel vagyok: Tamási, 1882. deczember 28-án. * Tisztelt szerkesztő ur!­ Schmidt Józsefné. Miután becses lapját, mint minden hozzánk in­tézendő levelet a mostani postajárási viszonyok közt az elküldéstől számítandó 8—10 nap múlva kapjuk meg, ez oknál fogva, hogy mégis némileg helyzetün­kön segitve legyen, teljes tisztelettel felkérem tekin­tetes szerkesztő urat! miszerint becses lapját he F.­­Iregh, — hanem a t­a­b­i (Somogym.) postahivatal­hoz utalni szíveskedjék; mert megtörténik az is, hogy két hét leforgása után vesszük becses lapját vagy a hozzánk intézett leveleket, mi egyszersmind hivata­los eljárásunkat is nagymérvben késlelteti. Fenti kérésemet, — ha szükségesnek látja t. szer­kesztő úr, némi módosítással, — becses lapjában tu­domás és mihez tartás végett közölni kegyeskedjék. Mely után maradtam t. szerkesztő urnak iránya, (u. p. Tab) 1882. deczember 24-én. kész szolgája: Arany Péter, h. jegyző. Báttaszék, 1882. deczember 25. Tisztelt szerkesztő ur! Lélekemelő jelenetnek voltunk tegnap este ta­núi. Az óvódás néni t. Szabó Pálné asszony tartotta vizsgáját. Az óvószobában diszlett impozáns kará­csonyfa égi fényt árasztott az angyali arczokra. A díszes hölgykoszorúnak elismeréssel adózunk oly szép számú megjelenéséért. A kicsinyek szabatos tartásuk­kal, helyes, okos feleleteikkel bámulatra ragadták a jelenlevőket. . Mint első a kicsinyek közt Freund Arthur lé­pett az emelvényre; kis üdvözlő beszédét oly tervé­­vel tartotta, hogy akármelyik nagy iskolásnak is be­csületére vált volna. Utána Gyüszü Margitka szavak­ élénk tapsvihart aratva. Weisz Paulus 4 éves fiúcska különös dicséretet érdemel. Az iczipiczi Gyüszü Déni­ja tarisznyás postást jelenetezve, bohós ötletei­ével a jelenlevőknek mulatságot szerzett. Az alma csak­ nem esik messzi a fájától! A heresig Szániel Ejji­ Emőke kém ág — De ‘%ittvég éí rajjaon urak gyermekei sem maradtak ám átre­­­yers Móni leányka valóságos kis genre. — ^nczer Jenő és mások szintén megoldták feladatukat. Ri esett még látnunk, hogy a német ajkú kicsinyek ■_ly szépen sajátítják el a magyar nyelvet. Csak igy előre! De ki tudná mindazon szépet elmondani, mi ott látható és hallható volt. Végül Gyüszü Istvánná urhölgy és a jó nénike a „Krisztkindli“ ajándékait osztotta szét, mire a szép és szivet emelő vizsgálat és ünnepély bezáratott. Mi pedig nem zárhatjuk sorainkat anélkül, hogy mély köszönetünket ne fejezzük ki t. Szabó Pálné asszonynak odaadó fáradozásáért, őt egyszersmind a báttaszéki t. közönség szives jóindulatába ajánlván. Báttaszéki, meg egy kissé. A „Paed. Sz.“ oly elterjedt ft, hogy országszék­ében mindenütt, de — biztosan á tom­. — a minisztériumban is olvassák. Mit gond­nak erre a miniszteri tanácsos urak? Eze­k a tanul­ó folyton jajgatnak a 300 írt minimum felemelései s ime egy tanitótársuk mondja, hogy lOOOr-lSOOr fizetés mellett is a „sötétség országa" uralkodik; s hát nem az anyagiakkali küzdés akadályozza a sl­lemiekben való haladást. Többet aztán én mit mondjak. Hát a hazai tanítóságban és közönség!) az a „sötétség országa“ mily véleményt teremheti n a megyei tanítók felől ? És én ebben bűnrészessé­gét gyanusittatom. Ez nagy semmi“ ? írja B. úr, hogy őt szólítottam fel nyilatkozi tételre mint illetékest. Igazán! Hát ki illetékes „Paed. Sz.“-ben a „sötétség országát“ helyreigazítani Megtette már ezt ? Vagy azt hiszi tán, hogy mikí „gondolatában“ a „sötétség országát“ csak egyedül Paed. Sz. ügyére vonatkoztatja, a közönség eltalál, B. úr gondolatát és a sorok hátterében azt olvassa De meg aztán ki a Paed. Sz.-t nem olvassa, az a „sötétség országáéban tapogatódzik ? hogy leh ilyet állítani? — Mikor én első levelemet e­k pókban közöltem, két hó telt le a „sötétség országai óta s E. ur nem igazolta magát; nem volt-e ok­os gondolni, hogy ha B. ur oly könnyedén veszi a megye, vagy ha csak a gyula-jováncza vidéki tanítók­nak becsületét, bizonyára „Jóska bácsi“-jával már kevésbé törődik és szerinte az egész dolog nem ér­demli meg a fáradságot és az 5­ kros bélyeget.­­ (Folytatása következik.) 1 órakor reggel az Él? Mesés Márton széhtőr ki Lőwy jan­doTi •: palatátix veri tojás ]% -i j o­jt­ ónöi. utts nélkül ol ennek fején tyuk- Tehát, tisztelt felhábo­­ lú­­ az az ifjú, a ki köztük van, a ki nem is tagja a csa­jkádnak, de a ki ott élvezi a szülői ház örömeit, akit­­ l­gy tekintenek, mint édes, igazi gyermeküket. Pedig t­alán nem is érdemli meg! S a fájdalom enyhül a jó anya szívében, mert tudja, hogy még csak néhány rövid hónap, aztán visszajön a várva várt fiú, hogy oda többé el ne szakadjon a szerető édes­anyától. S ez a remény boldoggá teszi ennek a család­nak a szilveszterjét is. *$ # Egy harmadik fordulóra a kaleidoskop daczára a hideg télnek a tavasz felfedező rózsáit mutatja. — Csak hárman vannak, három ifjú leány telve édes reménynyel, kedves vág­gyal; s hogy ezek közül mennyi valósul meg, most akarják megtudni a ba­bonás ólomöntésből (ugyan ki nem babonás ebben a korban?) meg a gombócz-főzésből. Vajjon az a név lesz-e a gombóczban, a mely mindegyik előtt olyan kedves? Mert tudnivaló, hogy azok a nevek h­atnak apró paprikára s helyeztetnek kis kacsokkal a gom­bóca kellő közepébe, a melyeken kívül minden más név közönyös rájuk nézve. S ha a remegő félelem­mel várt nevet látjuk-először­­ párolgó vizszinére bpKjk az ő szilveszterjük; külön­­ébrednek az uj esztendőre. esz születés­nap, azután piknik, jubileum, minde­nüvé hivatalos leend, nem is érdemes a jövő hónapi vacsorára abonálni magát. Praktikus ábrándozását az ajtónyitás zavarja meg. Belép rajta mosolygó képpel X. úr. Mindjárt észre lehet venni, hogy jól fejezte be az esztendőt. Szelíden megczirógatja billiárdot, a mely ma is ho­zott számára vagy 7 forintot s áldja a gondviselést, hogy uj keresetforrást jelölt ki a számára a billiár­­don. Különben meg lenne egy piczikét nehezítve a megélhetés, mert ez az egészséges időjárás nem ked­­vező a hivatalára. Újra nyílik az ajtó. Jön a casinó harmadik törzs­vendége. Leül a két másik úr mellé. Beszélnek tu­dományos komolysággal az életbiztosítás szükséges voltáról s a harmadik ur épen az evangélikus kerü­letek uj felosztásának czélszerüségét kezdi bizonyít­gatni, midőn az emelet lépcsőin lépteket hall. Azon­nal abbahagyja az egyházak uj beosztását s mikorra a negyedik uj belép, akkorra már kiosztotta a tarokk kártyákat , kedélyesen kergetik a XXI-et uj eszten­deig. — Mutat ez a kaleidoskop háborút, szűk eszten­dőt, buzgón imádkozó ifiu és öreg­ tiszteletest azért, "hogy ne halmozódjék egy rakásra ennyi ünnep; mu­tat bánatos szerelmest, nem pontos iparosokat, dtf ezedafc ijS Smiawnfatti. ne rontsuk el szilveszteri es*i tőnket. ,z píj Ébredjünk boldog njé&y* A­­ Szk1 11, Tisztelt szerkesztő ur! Tisztelettel kérem, hogy soraimnak ez ügyben még egyszer és utolszor szíveskedjék helyet engedni Busznyák bedeghi altanitó urnak e ■ becses la­pok 50. számában közölt levelére előbb válaszoltam volna, de a lap későn jutott hozzám, akkor t. i. mi­kor az engem illető fontosabb tételek pompásan meg­voltak kékplajbászolva. Rusznyák ur levelének első részébe, hol a do­loggal érdemlegesen foglalkozik, belenyugszom, de nem igy annak második részébe, hol szegény feje­met még csakugyan megleczkézteti, addig annyi so­­phismát mond, hogy szó nélkül — biz Isten — meg nem állom. Kár volt annyira bizonyítani B. urnak, hogy ne­kem csak „kántorsegéd“-em és nem „tanítvány“-om volt ; mert hisz első levelemben szereplő „3 évi ké­­pezde“ és „tanítvány“ kifejezésekből senki sem ér­tette betű szerint a képezdei tanfolyamot, hanem el­vek és nézetek elsajátítását. — De ha már kitette a szatmári és aradi képezdét, említette volna azt is, hogy a tanképesítő okmányt meg­ Pécsett nyerte; mert ha majd „mesternek“ pályáz, azt kérik ám elő, írja B. ur, hogy ő szerinte az egész dolog nem érdemelte meg a fáradságot,­­bélyeget stb. Ha kufár módra veszem a dolgot, igazsága van; mert B. ur levelét, melyben a „sötétség országát“ megírta volt, 5 kiért Pestig vitték. Az enyémet pedig, melyben becsületem védelme vint, ugyanannyiért csak Szeg­­zárdig. De ha a d^log erkölcsi érdemét vesszük, szent hogy én vagyok e lőnyben. Aztán *^nagy semmiért“ — n­ya R- m­­­osoda' nagy; semmi? Hát B. ur a ***g­ö dolgát »j^gy semminek“yjtekinti. ~ ön szárnyai; éljek nen&fÜ&ÜL nagytermében N.­ur, — §3») jgyek­ Különfélék. — Olvasóinkhoz. Lapunk ez évi első számát minden volt előfizetőnknek megküldöttük; kijelentjük azonban, hogy a lap megtartásából, mi a czímzett ellenében semmiféle kötelezettséget le nem vonunk, hanem azt egyszerűen udvariassági ténynek, kérjük tekinteni azon előfizetőink irányjában, kik még ekkoráig előfizetéseiket meg nem újították, de eset­leg a régi viszonyt lapunkkal fenn kívánják tartani. — A szegzárdi e. f. kir. törvényszéknél 1883. január 1-től kezdve elnöki intézkedés folytán követ­kező uj beosztás fog életbe lépni: I. Polgári osz­tály. A kir. törvényszéki elnök akadályoztatása ese­tén helyettes elnök: Totth István kir. tör­vényszéki biró. Előadók: 1. Horváth Ignácz kir. törvényszéki biró; fogalmazó: Kelemen Ákos kir. törvényszéki aljegyző; 2. Boda Vilmos kir. törvényi, széki biró; fogalmazó : Katzenbach József kir. tör­vényszéki biró ; fogalmazó: Biró­ Béla kir. törvény­­széki aljegyző. Tanácsjegyző: Katzenbach jJdreeí n. Büntető osztály. Törvényszéki elnök aka­­lyoztatása esetén helyettes elnök: Boda VK­­­más kir. törvényszéki biró. Előadók: 1.­­fi­erth István kir. törvényszéki biró, azon ügyek kivételével, melyekben unokaöcscse Totth Ödön szegzáras­ ügy­véd mint védő szerepel; — fogalmazó: dr. Szendrődy Szilárd kir. törvényszéki joggyakornok. 2.Babits Mi­hály kir. törvényszéki biró. Szavazó: Halasy Károly törvényszéki­ biró az 1. pontban megemlitett kivéte­les esetben. Vizsgáló biró: Ágoston István kir. törvényszéki biró. — HL Telekkönyvi osz­tály. Helyettes elnök: Totth István. Előadó: 1. Miyi­kos Géza kir. törvényszéki biró; fogalmazók : Jeszensárz­ky Ákos kir. törvényszéki jegyző és Szendrődy Gá­­’bor kir. törvényszéki joggyakornok. Szavazó : Erkbics­­ Mihály kir. törvényszéki biró. Tanácsjegyző: Szen­drődy Gábor. — Elnöki iroda: Ideiglenes elnöki fogalmazó: Lévay István kir. törvényszéki joggya­kornok; kezelő: Hajdits János kir. törvényszéki ír­nok. Pertárnok: Podosffy Gyula kir. törvény­­széki jegyző. Irodaigazgató, pénztárnok, számvevő, polgári és büntető irodavezető: Schöner István. — Polgári és büntető iktató, irattár és nyil­vántartás. Vezető tiszt: Blesz József kir. törvény- js széki irodatiszt. Segédek: Mehrwerth Gusztáv kir.»* törvényszéki írnok és Adler Ferencz diákok. P­­árt és büntető ki­a­d­ó; irodai felügyelők: vers tiszt: Trajber Tivadar kir. törvényszéki irodatisze­géde: Pálffy Pál kir. törvényszéki írnok. — könyvi irodai személyzet munkakörei Vig marad az eddigi beosztásban. . . Lucza naptár. Sok még a hó hívője,’ |_ minthogy nem lehetetlen egyben-mástáu .beteljesednek, feljegyzés alapon, gj ' minő időjárást várhatunk, január borongós, ködös, ködös,, enyhe idővel újra telet hoz; már egészen tavaszi­g hasonló; j­u nj< augusztusai; h­o­g­yj Éli Y|

Next