Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1894-09-02 / 36. szám

1894 szeptember 2. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (36. sz.) — Menházvezetőnői tanfolyam megnyitás. A szegzárd-belvárosi kisdedóvodával kapcsolatosan e hó folyamán ismételve egy újabb menházvezetőnői tan­folyam fog megnyittatni, melyre a magukat felvétetni kívánó érdekeltek a tek. kir. tanfelü­gyelőségnél, va­lamint az említett óvoda vezetőjénél, legkésőbb f. hó 15-éig bejelenthetik. A tanfolyamon részt vevők állandó gyermekmenedék-házak vezeté­sére nyernek előkészítést és majdan képesítést. A miniszt. „Utasítás értelmében, jelen esetben is, csupán 10 hallgató fog felvétetni, kik a megnyitás idejéről külön értesíttetni fognak. A jelöltek beadott kérvényeikben hitelesen (keresztlevél által) igazolni tartoznak, hogy 18-dik éveket már betöltötték, a 40-dik éven azonban még nincsenek túl, hogy testi­leg és szellemileg ép és egészségesek (orvosi bizo­nyítvány) tiszta kiejtésük és alkalmas zenei hallásuk van, továbbá, hogy kifogástalan erkölcsi életűek (közs. bizonyitvány,) és végre, hogy a népiskola összes évfolyamait kielégítő sikerrel hallgatták és elvégezték. A kérvények mindenkor a kir. tanfelü­gyelő ur czimére és mellékleteikkel együtt, bélyeg­­telenül állitandók ki. Szegzárd, 1894. augusztus hó 28-án. A menházvezetőnői tanfolyam igazgatósága. — A döbröközi polg. olvasókör, a saját, helyi­ségében folyó hó 19-én fényesen sikerült zártkörű tánczmulatságot tartott. Felülfizettek: Kramerer Ernő országgy. képviselő 5 frt, Nemes Ignácz jegyző 4 frt 60 kr, Zicze János 1 frt 60 kr, Kovács György 60 kr, Moos Imre 60 kr, Szerváczi János 40 kr, Kovalek József 20 kr, Herke Mihály 60 kr, Novák Mátyás 20 kr, Gelencsér György 20 kr, Kovács János 10 kr, Kohn Mór 20 kr, Progli János 20 kr, Aichinger Jó­zsef 60 kr, Kumper János k.­tanitó 1 frt, Schwarcz Sándor 10 kr,Puch Ferencz 10 kr, Simon Lajos 10 kr, Horváth Pál és Ferencz 10—10 kr, Klein János 20 kr. Tiszta jövedelem 45 frt 30 kr. Fogadja a n. ó. közönség a rendezőség hálás köszönetét. — Az iskolai hatóságok és a tanító urak figyel­mébe. „A magyarok története kapcsolat­ban a világtörténet főbb eseményeivel“ czím­ű népiskolai tankönyvre felhívjuk a megkezdendő tanév elején az iskolai hatóságok és a tanító urak figyelmét, mert az említett tankönyv oly jeles munka, melyet a hazai sajtó osztatlan elismerésében része­­­sített''és melyet­­ már számos­­ iskolában tankönyvül el is fogadtak. A mű szerzője Horváth Ignácz szeg­­zárdi tanító, kinél a megrendelések eszközölhetők. Nincs váltópénz! Átmeneti időt élünk. We­­kerle Sándor miniszterelnök, mint pénzügyminiszter éppen most adott ki rendeletet, melyben a busz és négykrajczárosok bevonását elrendeli.­ Az uj pénzek behozatala s ezzel kapcsolatosan a régi pénz bevo­nása mindég és mindenütt nehézséggel, az ipari és kereskedelmi forgalom bonitásával, megzavarásával jár. Nagy nehézséget támaszt most a koronaérték behozatala is. A régi ezüst és rézváltó-pénzre ki­mondották a határnapot, a­meddig forgalomban lesz­nek. A nagyközönség alig veszi észre azt a sok kellemetlenséget, a­miből kereskedőinknek és iparo­sainknak kijut egy-egy fizetési napon, a váltópénz hiánya miatt, mióta a régi ezüst és váltópénzt be­vonják. Mert a forgalomba kerülő nikkel és bronz váltó­pénzből nincsen elég, korántsem közelíti meg a forgalomba hozott új pénz napról-napra bevont régi váltópénz mennyiségét. Ezt érzi országszerte a kereskedelem és ipar, de talán sehol sem oly kirívó a váltópénz szüksége, mint nálunk. S mi ennek az­­ oka ? Az, hogy a mi adóhivatalunknak beváltásokat teljesítenie nem szabad. Tudvalevő ugyanis, hogy pénzbeváltásokat csak első osztályú adóhivataloknak lehet eszközölni, a mi adóhivatalunk nem lévén első osztályú, az most a pénzbevonás idején kereskedelmi és ipari életünknek egy nagy mizériája. Mire kell tehát törekedni? Városunk intézőségéhez fordulunk azzal a sürgős kérelemmel, hogy tekintettel a pénz­bevonás idejére, kérvényezzen az itteni adóhivatal első osztályú jellegéért, vagyis, hogy az itteni adó­hivatal váltópénztári jelleggel ruháztassék föl. Ez által nemcsak azon jogos kívánság éretnék el, hogy a mi adóhivatalunk kiemelkednék a kisebb forgalmi adóhivatalok sorából, de kifizetések és be­váltások teljesítésére is feljogosítva lévén, az ipari­ és kereskedelmi forgalom emelésére hatna, vagy legalább­is nem györdítene ennek fejlődése elé bosszantó és káros akadályokat. Elvárjuk, hogy az illetékes körök indítványunkat meg fogják szívlelni és annak megvalósitását gyorsan ki fogják eszközölni. — Az együgyű per. A napokban beállít a postára egy földmives s­ miután illendően háromszor elköhin­­tette magát, imigy kezdett beszélni: „Csós jó na­pot agyon az Isten a postamester urnak! Megtisztelem a tek. postamester urat, hát meggyütt-e az a levél, akit várunk Pestről? Mert hát tugva kérem, megren­dültünk egy masinagépet és csöpünyt akarunk, annak a másolat­át várjuk. — Arany és ezüstvirágok és egyéb dísztár­gyakat rendelésre készít, leányokat tanításra elfogad; a virágkészítóst egy hét alatt tanítja Zaun M-né, Széchényi utcza 151. sz. alatti lakásán. — A szegzárdi ipartestület által saját házában léte­­sített »iparossegé­d-s­z­á­ll­ó« berendezési költségeinek fedezéséhez adakozás utján a következő összeg folyt be. Adakoztak: Steiner Lajos, Nitsner Pál 2—2 frt. Rassovszky Julián, Kunczer János, Vágner Károly, Tóth Antal, Pauta János, Hidasy Mátyás, Tóth Ignácz, Ferdinánd József, Kiss Mór, Hiverth Ignácz, Báter János, Simon Gyula, Vátzek László, Hauk Antal, Mutschenbacher Lipót, Andre István, Mözs község 1—1 frt. Angyal Alajos, Nikilics Imre, Studer Lajos, Grósz Samu, Becsky János, Kron Sámuel, Szeghi Sándor, Májer János, Mehrwerth Ferencz, Bukovenszky József, Diczendy Ferencz, id. Tóth Pál, Salamon Miksa, Ludvig József, Ferner Mihály, Hahn Ferencz, Salamon Jakab, Friedmann Mór, Salamon Ármin, Pirnitzer József, Günsz Sándor, Stokinger János, Henczel Péter, Leopold Lajos, ifj. Müller Bernát, Wilhelm Ede, Fischl Lajos, N. N., M. B., Parti József 50—50 kr. Bencze József, Burka Ferencz, 40—40 kr. Friedmann Jakab, Jilk László, Goldberger Ger­­zson, Magyarósy L­ajos, Müller Bernát, ifj Tóth Ferencz, Lipovszky Ádám, Berényi Jenő, Thury Béla, Eszterbauer Mihály, Ferencz Gyula, Puskás Ferencz, Székelyi József, Hradek Lajos, Bóday Gusztáv, Scheleznik Károly 30—30 kr. ifj. Tóth Pál, Geipl Károly 25—25 kr. Tóth József, König Károly, Tolnai Lajos, Simon Gyula, Benkovics, Kreskay Ferencz, Simon Ferencz, Dallman József, Petr­es Gotfried, Schlotthauer Jakab, Kirch Ferencz, Tallos Lajos, Schiszler Károly, Böhl Vilmos, Barta István, Benczerits Ferencz, Theisz Lőrincz, Spitzer Ede, Goldberger Ferencz, Krammer József, Schmidegh Mór, Proszbik József. M. M., N. N., 20—20 kr. Indrák János 15 kr. Szabó Józef, Szomju, Papp Jenő, Laskó István, Barta Antal, Bulyáki János, P. A. Németh József, Kramarics János, Lendvay István, Bogovics János, Búzás Pál, Kapitány János, Kosztolányi Lajos, Csillag Jó­zsef, Bogovics Mátyás, Tucsi Pál, Fóris János, Stéger Gyula, Vörös Ignácz, Rabelhofer Antal, Lerch György, Schvarcz Gyula, Bicz János, Hradek József, Dehén Károly, Lipovszky Gyula, Rózsi János, Kapitány Ferencz, Józsa László, Ditrich János, Ditrich Ferencz, Potyondi Mihály, Géván József, Pichler József, Fehér József, Zahratka István, Krasz Ádám, Pikay György, Spitzer Jenő, Marth János, Börcsök József Ónody Imre 10—10 kr. Fleischer Jakab, Bilicz Ferencz, Tauszig A., Stoll Alajos, Müller Imre, Kohl János, Móizes Károly 15—15 kr. Összesen 53 frt 20 kr, melyért fogadják a nemesszivü adakozók az­ ipartestület nevében hálás kö­­szönetünket. Szegzárd, 1894. aug. 12-én. Nitsner Pál, elnök. Véges János, jegyző. Jilk Sándor, pénztárnok. 5 MULATSÁGOK. A paksi kath. legényegylet tánczmulatsága. Augusztus hó 20-án a paksi kath. legényegylet zászlószentelési évfordulójának megünneplése alkal­mából tánczmulatsággal egybekötött büvészeti elő­adást rendezett saját pénztára javára. Ez alkalommal a jó Brückner bácsi, kit előző­leg az egylet megválasztott tiszteletbeli tagul, ajánl­kozott ama szerepre, hogy a paksi műpártolókat mulattassa. Az egylet tagjai 4 órakor indultak az egylet helyiségéből, gyönyörű zászlójukkal zeneszó mellett a Schrauf vendéglőbe (Florián-féle ház), ki mellesleg megemlítve, igen jutányos áron, ízletes ételekkel és kellemes italokkal szolgált, eltekintve a nem számí­tott sokaságra, mégis tűrhető kiszolgálás volt az ez alkalommal nagy számban összegyűlt vendégeknek. Este 8 órakor kezdődött a bűvészeti előadás, mely várakozáson felül sikerült és lepte meg a je­lenlevőket. Hogyis­ne, mikor kedves B­ückner bácsi kiszámithatlan tapsokat és riadó eljeneket aratott, ügyesebbnél ügyesebb mutatványai által a már amúgy is élénk kedélyeket még vigabbra hangolta; mutatványai közben talpraesett humoreszkeivel s ő mindezt nem érdekből, hanem az egylet pénztára javára tette és annak érdekében lépett színpadra. Brückner bácsi eme nagylelkűségéért köteles­ségemnek tartom a paksi legény-egylet nevében hir­­lapilag is köszönetet mondani s­őt az egyleteknek, mint azok nagy barátját, valamint őt a legényegy­letek egy erős oszlopát tekinteni kérem. Eme igen sikerült és mulatságos előadás után, mig a fiatalság tánczra kerekedett ki világos kivir­rad­tig, a nagyobb része asztalokhoz telepedett és gyönyörködött bennök. A hangulat igen élénk voltt, Paks válogatott előkelősége, úgy az iparos osztály is késő órákig volt jelen; elősegítette mindezt mindenesetre a szép helyiség, a kedves és őszinte plébános, a­mi pedig fő, Schrauf mama magyaros konyhája, Schrauf papa zamatos pinczéje és az örökké mosolygó arczú Paksi, czigányprímás jól szervezett bandája. Majd kifelejtem, hogy kedves Brückner bácsi nem csak a felnőtteket, de a gyermekeket is becsapta, a­mennyiben czukorkákat bűvölt egy üres dobozba s azt a­ nézőtér felé hajította. Végül egy rövidke beszédben minden jót kí­vánt a paksi legényegyletnek, többek között, hogy a bugyellárisa is duzzadjon, ha volna sok bankója, ak­kor képes volna cuculóri sanzse passé azt is meg­­duzzasztani, hozzá­teszi: Isten éltesse a tisztes ipart! Éljen!!! E nemcsak szellemileg, hanem anyagilag is sikerült mulatság bevétele 122 frt 65 kr, tiszta jövedelme 70 frt. Rótt. KÖZGA­Z­D­A­S­Á­G. Budapesti gyümölcsészeti tanfolyam. Közli: BOZSOLIK FERENCZ. (Folytatás.) Az alanyok ojtása: Minél közelebbi rokonságban vannak az ojtó ágak az alanynyal, annál biztosabb a megeredés. Az alma alanyát képezi első sorban saját vadja melyre ha ojtunk, magas törzsű fát nyerünk. Ha félmagas törzeket akarunk, akkor a hollandi szt. Iván v. doucint vesszük alanyul. Egész alacsony tör­zset nyerünk, ha franczia szt. Ivánit veszünk ala­nyul. Némelyek az almát körtére vagy fordítva ojtják. Ez nem helyes eljárás, mivel a kettő nem ro­kon faj Az ilyen egy pár év múlva kivész. A körte alanya saját vadcsemetéje, melyből nagy s­zerebélyes fákat nyerünk. Ha pedig törpe fákat akarunk, birsre vagy galagonyára ojtunk kör­tét. Ha féltörpét akarunk nyerni, a nemet válogat­juk, pl. Napoleon vajkörtét vagy császárkörtét stb. A birsnél darázs, köves sejthalmaz van a magház körül. Pomologusaink azt tapasztalták, hogy azon körték, melyek természetüknél fogva ilyen kövecsedésre hajlammal birnak, kétszer ojtandók be. A kétszeri beojtás alatt azon eljárást értjük, mikor az alanyt beojtjuk és ezen beojtott hajtásra újra ojtunk. Ilyen hajlammal birsnak az Izenbartjos Amin körte, ezeket birsre kétszer ojtják. Mindannak da­czára az ily faj száraz talajon mégis kövecses marad. Az esperes körte birsre nemesitve nem marad meg. Az ilyen fajtát, mely egyszeri ojtásra nem marad meg, vagy kétszer ojtjuk be, vagy egyáltalán nem ojtjuk birsre. A berkenyét nálunk nem igen szokták oltani, de ha ojtják, a saját vadonczát, vagy a vadkörte csemetéjét szokták használni. A naspolya alanya a galagonya, a vadkörte és a birs. Saját vadonczát nem használják, mert nehe­zen kel ki. A birs is oltható, de itt csak a szebbeket vá­logatjuk s ojtjuk a maga alanyára. A vadkörte is alkalmas alanynak, de ennél a koronára kell set ojtani. A csonthéjasoknál is tekintettel kell az alanyra vonatkozólag. A csonthéjasok­­cseresnyét a saját vadonczára kell ojtani. Erm századokig élő terebélyes fákat nyerünk. Sajmeggyu ojtva félmagas fává lesz. A sajmegy azon szagos megyfa, melyből pipaszárakat és sétabotokat is ké­szítenek. Ha egész törpe fát akarunk nevelni, akkor osztheimi meggyre ojtjuk. A közönséges meggynek gyö­­kérsarjára is ojtjük, de 10—15 év múlva a gyökér nem képes a hatalmas koronát táplálni és elkezd sínylődni, még végre az enyészet karjaiba kerül és elpusztul. A meggy ojtható sajmeggyre, a vadmeggynek sarjaira és a vadcseresnyére. Valamint a meggy nem képezi jó alanyát a cseresnyének, ép úgy a vadcseresnye sem képezi jó alanyát a meggynek. A meggynek sok a cseresnye tápanyaga, azért az ilyen fa keveset terem. Ha törpe fát akarunk vagy cserépbe valót, akkor osztheimb­a ojtjuk. A kajszinbaraczknak több alanya van, u. m. mandula, szilva és saját vadoncza. Mandulára akkor ojtjuk, ha meleg, száraz hegyoldalba akarjuk ültetni. Szilvába, ha nyirkos talajba. Saját csemetéjére, ha homokba ültetjük, mint pl. a kecskemétiek. A besz­­terczei szilva és duránczi jó alanyt képez. A faisko­lában a Mirabolán és Saint-Julienst használják ala­nyul, mert ezek legjobban kelnek ki. A Mirabolán szőlő­termő égalj alatt levő talajban nem jó, mert ős­szel kezd legjobban hajtani és így leghamarabban elfagy, mert vizesek a hajtásai és ha korán beáll a tél, nem tudnak hajtásai megérni. A Saint-Julies jobb alany, mert idejében fejezi be tenyésztését. A közönséges kökényre ojtva, cserépbe való fát kapunk. Minden magvától el nem való szilva: Duránczi ne­vet visel. Az őszi baraczk alanyai nagyrészt ugyanazok, melyek a kajszinbaraczkoi. Szilvára, Saint-Juliensre, ha redőlyt akarunk, kell ojtanunk. Szárazabb fek­vésű talajnál kőhőjű mandulára kell ojtani. Nyári baraczkra és saját magcsemetéjére abban az esetben, ha homokban szaporítunk vagy ültetünk. Végül kö­kényre, ha cserép­fát akarunk nevelni A szilva alanya saját vadcsemetéje. Kökényre ojtva törpe lesz. Nyári baraczkra is lehet szilvát ojtani, de nem ajánlandó. A bogyós gyümölcsiek közül az egres ős ribisz-

Next