Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-04 / 1. szám
2. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY. 1. sz. Károly és Matzon Béla képviselők. Hirling Ádám dr. polgármester előadja, hogy két okból vette a szabályrendeletbe az aljegyzői címet; először azért, mert a nagyközségtől úgy vétettek fel, másodszor azért, mert mint jegyzők, lakbérre is tarthatnak a törvény szerint igényt. Még Boda Vilmos szólt, eloszlatva a polgármester aggályait, mire a közgyűlés egyhangúlag elfogadta az indítványt. Beható vita támadt a 23. szakasznál, a fölött, hogy ki legyen a polgármester helyettese ? Végül az eredeti szöveg hagyatott meg, mely szerint a polgármester jelöli ki a szükséghez képest a főjegyzőt, vagy a jogügyi tanácsnokot helyetteséül. A 32. szakasz utolsó bekezdésébe Tóth Károly képviselő javaslatára ezen kitétel is bevézetett: «esetleg a számvevő-mérnök gépészmérnök is lehet.» A 35. szakasznál dr. Hanger Ignác képviselő a halottkémlelésért megállapított 50 fillér díj felemelését kérte. Halász Gyula állatorvos pedig saját díjainak nagyobb összegekben leendő megállapítása végett szólalt föl. Mind a két indítvány mellőztetett. Legtöbb felszólalás történt a 49. szakasznál, mely a magánmunkálatokról szól és a harmadik bekezdése ezeket mondja: «Oly magánmunkálatok, melyek telekkönyvi eljárás és bejegyzéssel kapcsolatosak, a jegyzők nem végezhetnek, mert ezek hosszabb időt és utánjárást igényelvén s ez által a hivatalos teendőik hátrányt szenvednek. Boda Vilmos képviselő ezen pont teljes elhagyását alaposan megindokolt beszédben kérte, mert eddig a jegyzők akadálytalanul végezhették a magánmunkálatokat és mikor pályáztak, akkor erre a mellékjövedelemre számítottak is. Ne csonkítsuk meg javadalmukat. Két okból voltak a bizottságban ellene: hogy nincs a jegyzőknek szakképzettségük és hogy elhanyagolják hivatalos kötelességeiket. Mi — úgymond — jegyzőink ellen panaszt nem hallottunk és azt sem tudjuk, mintha nem volna elegendő tudásuk az okiratok és beadványok szerkesztésére. Vagy adjunk tehát kártalanítást jegyzőinknek vagy pedig hagyjuk meg őket továbbra is előbbi jogaikban, mert a lakosságnak is ez az érdeke. — Dr. Müller Ferenc képviselő azt bizonyítja hosszabb beszédben, hogy miután kinőttünk nagyközségi szervezetünkből, meg kell a magasabb fokú városi követeléseknek is felelnünk és nem lehet megengednünk, hogy jegyzőink hivatalukat elhanyagolva, magánmunkálatokat végezzenek, mert ekkor nem lesznek kifogástalan hivatalnokok, versenyeznek és azon munkák után járnak, melyekért külön fizetés jár. Ő tehát a szöveg meghagyását kéri. Tóth Károly és Csépi Sándor Boda indítványát pártolják. Dr. Káldi Gyula képviselő ellenben Boda indítványa ellen érvel, hogy különösen a kiskorúak és gondnokoltak ügyében ne végezhessenek a jegyzők magánmunkát, mivel hivatalos állásuknál fogva kollízióba jöhetnek. Végül a polgármester is hozzájárult Boda indítványához és a közgyűlés akként határozott, hogy a jegyzők mindaddig végezhetnek magánmunkálatokat, míg a képviselőtestület másképpen nem határoz. A szervezési szabályrendeletet tehát a tett módosításokkal a képviselőtestület elfogadta. A város ügyrendi és tanácskozási szabályait szintén elfogadta a képviselőtestület azon módosítással, hogy a közgyűlésben beszédet felolvasni nem szabad. A város vásárrendtartási szabályrendeletének 27. szakaszában az foglaltatott, hogy a viszontelárusítással foglalkozóknak (kofáknak) április hó 1-től szeptember hó 30-ig d. e. 9 óra előtt, október 1-től március hó 30-ig d. e. 10 óra előtt tilos az élelmi cikkeknek való vásárlása. Ezzel lehetett volna városunk fogyasztó közönségének jogos panaszát megszüntetni az által, hogy a kofákat és lyukászokat kiszoríthattuk volna drága piacunkról, a polgári képviselők azonban csupa önzésből Nagy János Prantner indítványára név szerinti szavazással 51 szóval 40 szavazati ellenében úgy változtatták meg a bevásárlási korlátozást, hogy április hó 1-től szeptember hó 30-ig d. e. 7 óra előtt, okt. 1-től március 30. d. e. 9 óra előtt tilos a viszontelárusítóknak, a kofáknak a vásárlás. — A képviselőtestület ezen módosítással a szabályrendeletet elfogadta és jóváhagyás végett beterjeszti Tolna vármegye törvényhatóságához. A csendháborításról szóló szabályrendeletet Szondy István képviselő azon módosításával fogadták el, hogy az is kihágást követ el, aki az aszfalt járdákon gyalog járművekkel jár. Ezt a szabályrendeletet is beterjesztik a vármegye törvényhatóságához. Most következett Tóth Károly képviselő indítványa egy ártézi kút létesítése iránt. A nagyfontosságú indítványt, melyet lapunkban már egész terjedelmében közöltünk, a képviselőtestület a tanács javaslata alapján elvben elfogadta ugyan, de előbb meghallgatja a szakértők véleményét és csak azután hoz érdemleges határozatot. Az előadó főjegyző beterjeszti a polgári iskola múlt évi számadását. A bevétel 27,368 K. 18 f., a kiadás 21,926 K. 5 fillér. A maradvány 5,442 K. 13 fillér. A számadást beterjesztik a közigazgatási bizottsághoz. Több kérvény elintézése után Uj János és társa kérvényére került a sor, melyben új árverés kitűzését indítványozták a «Szekszárd- Szálló» bérbeadására. Ezen ügy heves vitára adott okot, mert a képviselő-testület múlt ülésében már Tóth Gyulának kiadta a Szekszárd- Szállót és a tanács ennek fentartását javasolta. Többek felszólalása után a polgármester elelrendelte a név szerinti szavazást, közben azonban Uj János indítványát visszavonta és így az ügy a tanács javaslata szerint nyert elintézést. A hosszú rendkívüli közgyűlést a polgármester fél 6 órakor rekesztette be. 1906. január 4 TÖVISEK. A „boldog újév“-ről. »Boldog újévet kívánok !É — hányszor hallottátok ezt már ezer ajkról csak most is, kedves olvasóim?! Valósággal idegbetegség lepi meg az embert eme — legtöbbször divatos szólamból, farizeusi hizelkedéssel, vagy éppen önző számítással elhangzó — »sablon frázis« hallatára. Nekem csak annyi fillér kellene éppen, amennyiszer ez a mondás, ez a divatos újévi köszöntés elhangzott e napokban az emberek ajkán, vagy leíratott, lenyomatott a birkatürelmes papírra — és nem cserélnék a Péter-fillérből élő római pápával, nem Krőzussal, Dáriussal, a Rothschild-csoporttal és az összes világnábobokkal! . . . Pedig hát ezeknek a divatos újévi jókivánatoknak az értékük — jól tudjuk — édeskevés. Szokás, hízelgés, képmutatás, önzés szüli a legnagyobb részüket, ezért értéktelenek. Nekem elég, ha az, aki engem igazán szeret, azt mondja, hogy: »boldog újévet kívánok !« A szerető szívez őszinte szózatát imának veszi a jó Isten is, — s azt hiszem, egy ily imaszerü őszinte jókivánat többet ér nekem is, a mondójának vagy írójának is, no meg az Istennek is, mint az önző hízelgők divatos sablon-fecsegése! . . .* Hogy milyen lesz ránk nézve az újév ? — H tudná megmondani? — A bécsi szól ezt fujdogálta: «Sok nyomor és szenvedés vár reánk, ha be nem adjuk derekunkat!» Hát bizony, nem tudjuk, hogy lesz, mint lesz. Nem tudjuk, hogy az újévben új csizmát vettünk-e, vagy csak hitvány fejelést, vagy éppen toldozott-foltozott, lyukas-talpú, ferde-sarkú hitvány lábbeli alkotmányt, sarkantyú nélkül, suviksz nélkül. —! De mindegy. Kibírjuk egy évig rongyos bocskorban is, mégsem engedünk a németnek. Mert hát: «Természete a magyarnak, hogy jussait nem hagyja; de ha véle bánni tudnak, az ingét is odaadja!» S minthogy — elég balgatósul! — már 400 év óta az ingünket is odaadtuk a németnek — híjába! — most megfordítottuk a dolgot és a jussunkat nem hagyjuk. Ezt mondja Justh Gyula, ezt írom én. Nem engedünk a 48-ból ! Ez lesz újévi jelszavunk.. * Hanem azért, bármint elitélem és kárhoztatom is az újévi önző, sablonos és divatos jókivánatokat — nem tehetem kedves olvasók!,, hogy jelenleg «csak ez egyszer, egyetlenegyszer» (mint Tiszáék mondák hajdanán !)• meg ne törjem, át ne hágjam a házszabályokat. Vagyis hát, vétek ezennel, az önmagam által most felállított szabály ellen s «boldog újévet kívánok mindenkinek !» Enyhítő körülmények, hogy — 1. Én — szavamra mondom — szivemből kívánom, minden önző érdek s melléktekintetek nélkül. 2. Én úgy értem a dolgot, hogy: légy megkímélve ezután Isten által a sok újévi jókivánattól, kik nem neked, hanem saját zsebjüknek kívánják ilyenkor a jót ! (Ilyenek: pincér, szobaleány, hordár, kéményseprő, lápkihordó, levélhordó, tejes, háziszolga, cseléd, suszter, szabó, kereskedő, divatárus és a jó Isten tudja hányféle zaklató emberi náció, a számuk légió! jön és kilincsel ilyenkor élőszóval, pár rönd írással, kontóval, váltóval, smás borzasztó kedves cédulákkal ! .. .) Ezektől mentsen meg jövőre, sőt már ez idén is a hatalmas Isten: ugye, hogy ez akceptálható boldog ujévkivonat ? ! Hát az enyém ilyen. S nem kérek érte cserébe mást, csak azt, hogy én ismeg legyek kimérve az ily újévi kedveskedésektől a ti buzgó imátok folytán ! — Egyébként : erő, egészség, tövisolvasási kedv soha, senkit el ne hagyjon, s akkor még ez évben sokszor találkozunk és elmondhatom azt nagy bőséggel, mi most a nagy hideg miatt tollamba, fagyott. Palást KÜLÖM FÉLÉK. — Újévi üdvözletek- Tolnavármegye köziponti tisztikara újév napján d. e. fél 11 órakor tisztelgett Dőry Pál alispánnál Simontsits Elemér főjegyző vezetése alatt, aki nagyszabásu beszédben tolmácsolta a tisztikar szerencsekivánatait a vármegye első tisztviselőjének, melyre az alispán a tőle megszokott melegséggel válaszolt. — Dr. Hirling Ádám, Szekszárd r. a város polgármestere pedig d. e. 11 órakor vette a városi tisztviselőket az alispán elé meleg szavakban üdvözölte őt az újév alkalmából. — A szekszárdi kir. törvényszék kitkára, a kir. ügyészség, a kir. járásbíróság, a kezelő tisztviselők újév napján testületiig jelentek meg Hazslinszky Géza kir. törvén. Emeli az étvágyait és a testsúlyt, megszünteti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Kurusok szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolást. F. ffloffmaui-Ira Sloche & Co. Basel (Svájc), Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban. — Ara Üvegenkint 4.— korona.I|