Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)
1908-09-17 / 38. szám
2. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1908 szeptember 17 pélyt is óhajtana rendezni, a jövő 1909 augusztus 30-án tartandó rendes közgyűlés helyéül Szakos község tűzetik ki. Elnök, miután a tisztikar és a választmány megbízatása a mai nappal lejárt — úgy a maga,mint a tiszttársai nevében a Viselt tisztségről leköszön s felhívja a közgyűlést, hogy az alapszabályok 20 §-a alapján a tisztújítást titkos szavazás után ejtse meg. A választások megejtése előtt Csik József bonyhádi parancsnok felhívja a szavazásra jogosított testületi képviselők figyelmét az alapszabályok 21 §-ának azon részére, mely szerint az alelnök, titkár, pénztáros és ügyész a szövetség székhelyén lakni kötelesek. A magát képviseltető 34 tagtestület megbízottai szavazólapjaikat beadván Boda Vilmos ,a választás eredményét kihirdeti, mely szerint elnök: Boda Vilmos 14, alelnök: Nagy István 12 titkár: Brebovszky Elemér 9, pénztáros: Nikitis Imre 14, ügyész: Dr. Baumgartner József 14 szavazattal. Választmányi tagok : Illés Gyula, Bán Lajos, Csik József, Bereck István, gróf Apponyi Rezső, Máté Károly, Wilhelm Ede, Lőwy Ignác, Klimes Antal, Horváth László, Komandinger Kálmán, Géczy Nép János 14—14 szavazattal. Közgyűlés az elnököt s az újonnan megválasztott tisztikart megéljenzi. Elnök a tisztikar nevében megköszöni a szövetség bizalmát s felkéri a közgyűlést a tárgyalás tovább folytatására. 7. Felvastatott Dénes Sándor önkéntes tűzoltó alparancsnok 3 pontban foglalt következő indítványa: L .Mondja ki a közgyűlés, hogy a többi szövetségekhez képest a jövő 1909. évtől kezdve minden második évben egy 4 napos tűzoltói tanfolyamot rendez s ezen tanfolyamra felhivandók a vármegye területén működő összes akár önkéntes, akár kötelezett tűzoltók parancsnokai, hogy esetleg egy tűzoltót küldjenek s kötelesek legyenek küldeni a tanfolyamra s ezeknek költségeit az illető testületek lennének kötelesek viselni . Előadókul pedig a vármegye területén levő parancsnok és képesített tűzoltó tisztekből (ha tűzoltó) nevezendő ki, akinek költségeit a szövetség tartozna fedezni. II. »Határozza el a közgyűlés, hogy a jövő 1909. évtől kezdve a megyei tűzoltó kongresszusok (nagygyűlések) alkalmával versenygyakorlatot rendez, s ezen versenygyakorlat azon testület szereivel történnék, ahol a közgyűlés tartotik. Nézetem szerint a verseny olyan szerekkel történne, amely minden községben, ahol tűzoltó testület van, kell, hogy legyen. A szerek a következők lennének : alacsony medencéjű szívónyomó szerkezetű kocsifecskendő, 2 szívó 2 nyomó tömlővel, 35 tűzoltóval továbbá egy közönséges támasztó és két közönséges tetőlétra vagy esetleg (ahol van) 3 angol dugólétra -iskola szerelése. Ugyanazon szerekkel felváltva egy gyorsszerelés. S ezek bevégezte után egy feladott taktikai támadás. Ezen összes versenygyakorlat szerintem egy és fél óra alatt befejezhető lenne , s így idő van elég, hogy kikerüljön egy nap alatt, kivált délután. Csak mindenhez egy kis akarat kell, s akkor megy minden. A jury bizottság tagjaiul pedig azon tisztek nevezendők ki, akiknek testületei a versenyben részt nem vesznek.« ill. »Mondja ki a közgyűlés, hogy az Országos Tűzoltó Szövetség által minden 3. évben tartani szokott nagygyűlésre, a szövetség kebelébe tartozó testületek parancsnokaiból egy taggal magát képviselteti. Ezen kiküldött egyének a költség is egy bizonyos összegben állapítsa meg a közgyűlés (nézetem szerint 50 K) mely összeg a szövetség pénztárából lenne az illető részére kiutalványozva.« Mivel mindhárom indítványhoz anyagi kérdés fűződik s így behatóbb tárgyalást igényelnek elhatározza a közgyűlés, hogy az indítványokat tárgyalás végett kiadja a választmánynak, s a választmány határozata, illetve javaslata értelmében fog ezután az indítványok fölött még a tél folyamán Szekszárdon összehivadó rendkívüli közgyűlés érdemlegesen határozni. 8. Miután az ülés elején a jegyzőkönyv egyik hitelesítőjéül kiküldött Brebovszky Elemér az ülés folyamán szövetségi titkárrá választatott meg, helyébe jegyzőkönyv hitelesítőül Nikitits Imre küldetik ki, lezárja.Több tárgy nem lévén, elnök a közgyűlést Brebovszky Elemér Kmft.Boda Vilmos szövetségi titkár, szövetségi elnök. A paksi daloskör. Nincs sok közöm ahhoz, hogy a paksi daloskörről írjak, arról az ifjú egyesületről, melynek sem tagja, sem földije nem vagyok. A dalkör azonban nem egy falu, nem egy község érdekéért van, hanem hivatása kiterjed a megyére, a megye határán túl az egész országra, egy magyar dalkör megalakulásán mindenkit öröm fog el, nem csoda hát, ha ez öröm és lelkesedéstől áthatva én is tollat fogok s paksi daloskört, létesítőit, működő és pártoló a tagjait köszöntöm. Mint mindenben, úgy a dalárdában is a kezdet a legnehezebb. Ha a kezdet erős alapokon nyugszik, ha a kezdet sikeresnek mondható, a többi már magától jő ; a dalkör izmosodik, erősebb lesz tagokban, működésében egyaránt . A dalkör vezető és működő tagjaitól áldozatot kíván. Szabad idejük jó részét a dalárdának kell szentelniök, otthon és a próbákon áldozatot kell hozniok, a tanulásban, tanításban tevékeny részt kell venniök, fokozatosan haladniok, mert ha egyszer megáll s pihen a haladás, feltétlenül hátramegy, visszaesik a dalkör fejlődésében. A dalkör minden egyes működő tagjának át kell hatva lennie a dalkör nemes, magasztos, hazafias és kulturális céljától, tudnia kell, hogy nem magáért, hanem egy ideális célért tagja a dalkörnek s e benső meggyőződésében a zene- és dalért lelkesednie, lelkesítenie kell! Ott, hol dalkör régebb idő óta van, ismeretesebbek a nehézségek, melyek egy dalkör nemes tevékenységében gátat vetnek. Sokszor a nehézségek nem a működő tagokon, hanem külső jelenségeken múlnak, melyek csökkentik a tagok lelkesedését, apasztják azok számát s meggátolják azt, hogy a dalkör céljait elérje! így első sorban a községen, a nagyközönségen a sor, hogy a kebelében megalakult dalárdát pártolja. A nagyközönségé első sorban a kötelesség, hogy nagy számú pártoló tagságával, anyagi támogatásával fejlessze, élessze az erkölcsi tőkét, melyen a dalkör intézménye nyugszik. A nagyközönség feladata, hogy egyes dalköri előadásokon, hangversenyeken ne legyen »üres ház«, hogy a dalárda létéhez, megszilárdulásához és fennmaradásához megkívánt dolgok beszerezhetők legyenek ! Hisz a dalkör nem marad adós, mert százszorosan fizeti vissza életerős működésével, minden egyes fellépésével a szíveknek, telkeknek tetsző módon azt a csekély anyagi áldozatot, melyet a pártoló tagok neki előlegeznek. Dunaföldvár közönsége pl. a néhány évvel ezelőtt megalakult dalárdáját oly szépen támogatja és támogatta, hogy ennek léte veszélyeztetve nem lehet. Mert míg pártoló tag mindig szép számban akad, addig a dalkör hangversenyei anyagi és erkölcsi sikerben mindenkor a legelsők közt foglalnak helyet. Így történt aztán, hogy a »Dunaföldvári Dalkör” vagyona, szükséges tárgyai a sokkal régibb dalárdák berendezéseit is utolérték. Paks közönsége nem maradhat el. Én hiszem, hogy mint Dunaföldváron, úgy Pakson is mindenütt, mindenkor felkarolják a dalkört s különösen a kezdet nehézségeit, a kezdet küzdelmeit segítik könnyíteni nemes pártolásaikkal. S ha majd a paksi daloskor megerősödik, ha majd első, második és a többi hangversenyeit mutatja be Paks községének vagy a vidéknek, vagy bárhol, akkor a nemes szórakozások mdításával, a hazafias cél kitűzésével megmutatja, hogy a pártolásra nem volt méltatlan. Paks közönsége bizonyára önmagát becsüli meg, ha dalkörét a leghathatósabban pártolja s önmagát alázza meg, ha erről megfeledkezik! Crassus: KÜLÖNFÉLÉK — Halálozás. Garay Antalnak, a halhatatlan Garay János megdicsőült költő nagybátyjának 48-as vitéz honvédtisztnek, a tolnamegyei függetlenségi és 48-as párt elnökének mélységes gyásza van. Szeretett neje, szül. Weicher Lujza folyó hó 15-én életének 60-ik, a legboldogabb házasságának 36-ik hosszas szenvedés után Tolnán elnui évében metése óriási részvét mellett folyó hr. u. 4 órakor ment végbe. A drág Fekete Ágoston prépost-plébános Totette be és innen Pusztaapátiba szállították s itt a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. — Eljegyzések: Steiner Gyula paksi kereskedő eljegyezte Paschusz Gizellát Dunaszerdahelyről. — Rumi Imre izményi jegyző eljegyezte May Erzsikét, May János pusztai hCnfödbirtokos leányát. — Horváth József dunaföldvári tanító f. hó 12-én eljegyezte J Reitter Mariskát Dunaföldvárott. — Karminszky János, szekszárdi m. kir. pénzügyi titkár, e hó 12-én tartotta meg eljegyzését Ocskay János helybeli polg. iskolai tanító leányával, Ilonkával. — A tolnai ref. egyházmegye közgyűlése. Folyó hellén tartotta évi közgyűlését Szekszárdon, a vármegyeház nagytermében a tolnai ref. egyházmegye Kátai Endre esperes és dr. Szilassy Aladár egyházmegyei gondnok társelnökök elnöklésével. Kátai Endre imával, Szilassy A1dár pedig a jelenvoltak üdvözlésével nyitotta meg a gyűlést. A képviselők igazolása és a jegyzőkönyv felolvasása után annak hitelesítésével Dömök Pétert és Ágoston Istvánt bízta meg a közgyűlés. Kátai Endre esperes beszédét a közgyűlés kinyomatásra és jegyzőkönyvi köszönetre érdemesítette. Szabó Károly országgyűlési képviselő előadói javaslatára hozott határozatot a közgyűlés. Azután a »Ne temere« kezdetű pápai dekrétum ellen tiltakoztak, melyből kulturháboru származhatnék, »melynek veszedelmét elhárítani mindnyájunk közös érdeke*. Egyházmegyei főjegyzővé Szondy 1st-MIT IGVITÍvsí ? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természeten szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb Övószer. Minden külföldit fölülmúlja ^ hazánk természetes a mohai fn,pJT*R -For szénsavas vizek királya 8jv.— gyógyvíz, a gyomorégést rögtön megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, használata valódi «iu«» Kedvelt borviz! Ocsóbb a szódavíznél! Mindenütt kapható! Főraktár: SALAMON TESTVÉREK cégnél, SZEKSZÁRDON,