Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)
1918-01-06 / 1. szám
# •VA> kérvényező által kitöltött éa aláirt kérvényltakhelyének 1fÖrségi elöljáróságnál, polgármestere és Budapesten a kerületi a aluljáróalfig m nyujtja be, mely a kérvényben foglalt adatokat a lehetőség szerint átvizsgálja, a 12. rovatot kitölti és azután a kérvényt a kérvényező lakhelye szerint iletékes honvéd kiegészitő parancsfiókáighoz juttatja. .j.. í *A kiegészítő parancsnokság a kérvényt nyilvántartása alapján felülvizsgálja, a 13. rovatot kitölti s azután az illetékes honvéd kerületi hadbiztosság utján a honvédelmi miniszter *uTnbz felterjeszti.“* • Szekszárd, 1917 december 11. Kiváló tisztelettel Apponnji, főispán. FehérnemesyOJtés a katonáknak. Mindig eszünkben vannak, mert hiszen szivünkbe zártuk, elbucsuzáskor képüket, mindig eszünkben vannak hős katonáink. Legtöbbnek egy-egy fényképét is őrizgetjük s Örömmel szemlélgetjük, milyen szép, csinos katona ember is ebben a császár ruhájában. S egy percre szinte feledjük az ezernyi veszélyt, amit a kaloha-ruha jelent. De eztán jusson csak eszünkbe, hogy ha most egyszerre lerongyosodva, ha katona ruhában nem is, de azt levetve, leszakadt ingvállal, megtépett, lerohadt feketévé vált fehérneműben állanak előttünk . Eé azt írja a napivezetőség, hogy vitéz katonáink, szép jó fiaink, dicső katona testvéreink csakugyan lerongyolódtak fehérnemű dolgában, mert hiány van vászonban, sifonban. Hasztalanul venné nekik a kincstár, ha a készletek kifogytak. Márpedig azt nem engedhetik a 44 esek, meg a 19 és 17-es honvédek hozzátartozói, hogy hős fiaik fehérnemű hiányában még több nélkülözéseknek legyenek kitéve. Módos últ házaknál és tizetős polgárházakban halomszámra hevernek a fehérnemüek a szekrényekben használatlanul. megyei Apponyi Rezső főispán felhívására váralispánunk ez okból vármegyeszerte gyűjtést eszközöl. Városunk területén dr. Szent - királyi Mihály polgármester állt a mozgalom élére. Wigand János főgimnáziumi igazgató már útnak is indította a tanuló ifjúságot, kik házról - házra járva gyűjtenek. Részünkről városunk és vármegyénk hazafias polgárságát hívjuk fel csatlakozásra. Azokat, ahonnan a béke m idő gyolcs-inges lovasbándér istái és fehérrafiák, lányai kerültek ki. Ki teheti * adjon örömmel, hogy adhat. Aki még lapunk előfizetési díját be nem küldte, vagy múlt évtől hátralékban van, kérjük azokat, hogy az előfizetési díjtartozást legkésőbb január 15-ig kiadóhivatalunkhoz küldjék be, mert a lapot tovább nem küldhetjük. © TODNAMEGYttJ KOHLON' Ujm üdvözletek. Dr. Sifitikirílyi Mhilly, Szekszárd r. t. Akácos polgárintázefe, a városi tisztikar, es,“a Síkosság nevében táviratilag üdvözölte 'gróf *Batthyány Tivadar népjóléti minisztert ‘njelv ’tolkal* Svából, melyre a következő Válasz érkezett: Nagyságos itk., Székt királlfi Mihály polgármester ^véziak. Szives Ijokivonataírókat hálásan köszönöm ,és `szívből vtétóiíitádik, Matthyány Tivadiár. Dr. Zsigmond Ferenc,^ ügyvéd, mint a függetlenségi párt elnöke szintén Üdvözlő táviratot küldött gróf Batthyány Tivadar népjóléti miniszternek, melyben a függetlenségi párt újévi jókivánatait tolmácsolta. Gróf Batthyány Tivadar erre az alábbi*sürgönyt küldötte: Nagyságos dr. Zsigmond Ferenc urnak, a függetlenségi és 48 ás párt elnökének. Újévi igényaiv és üdvözleteiket hálásan köszönöm és szívből viszonozom, Batthyány Tivadar.. A főispán üdvözlése." Forster Zoltán alispán újév napján táviratilag üdvözölte a vármegyei tisztikar nevében dr. Apponyi Rezső gróf főispánunkat, aki újévkor Budapesten tartózkodott. Az alispán üdvözlése. Dr. Éri Márton vármegyei főjegyző vezetésével újév napján d. e. 10 órakor tisztelgett a tisztikar Forster Zoltán alispánnál, aki szép beszéddel köszönte meg a tisztikar ragaszkodását és szeretetét. A törvényszéken: A szekszárdi kir. törvényszék bírói, jegyzői és tisztviselői testületileg tisztelegtek az újév alkalmával dr. Pesthy Pál törvényszéki elnöknél, Aldor Ödön tszéki tanácselnök vezetése alatt, aki szép szavakban adott kifejezte a törvényszék j jókivánságainaks ■ az egész törvényszék meleg szeretetét és igaz ragaszkodását szeretett elnöke iránt Ugyancsak testületileg tisztelgett a szekszárdi kir. járásbíróság Mirth László kir. vezető járásbiró és 1 kir. ügyészség dr Kozacsek József vezetése alatt. / KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hír. Gróf Apponyi Rezső főispánunk a múlt év utolsó napján hivatalos ügyek ellátására Budapestre, majd Bécsbe utazott , így a nagyszámú uj évi tisztelgések uj esztendő napján nem történhettek meg. Főispánunk csak 4 év este érkezett vissza városunkba. — Katonai kitöltetés. A király Horváth József 19. honvéd gyalogezredbeli tartalékos hadnagynak a 3. osztályú katonai érdemkeresztet adományozta a hadi ürszitménnyel és a kardokkal. /Vikárias kirendelés Gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök Sebő Pál subsidiáriust ugyanoda vikáriussá nevezte ki az anyagiakban és lelkiekben.— Kinevezések: A posta- és távirda vezérigazgatója Fekete Gyula dombóvári posta- és távirda segédtisztet segédellenőrré, Dömse fynre pécsi és Símnkó János bonyhádi I-ső osztályú postakezelőket posta- és távirda segédtisztekké nevezte ki. — Papszentelés. Gróf 2ídw Gyapjú megyéép tfsípők Erdásy Jenő végzett tmm j áldozásra'Vzwotelte áo ^oppi%3* *lÄnt<5ra KÜUhj I kácíánkák. ! ~. '! tiJL j — a karácsonyi szünet flPdpF' 174g ti Ä vkjlás ‘‘és kö^íi^t^ásUgyi miniázser , a 'raiaei 'ariyjig hiánya miatt álrendelte, hogy íakolák Ükü a ' karácaooy i BeÜ íátét Jatítíár 1 Veti ■?: íli i' fi, • *ir a Eshöwk. Kétléififi Werner cs. és ktr. s* zados december 29 én esküdött a kölesdi rk* polcában örök hűséget Zavaros Ilnskának, * 1 Zavaros Gyula vármegyei tb. főorvos leányán. M Vetter Vince zászlós, "gyógyszerért, fiovács Dávidné szekszárdi polg. leányiskolai igazgató unokaöccse,a napokban tartotta esküvőjét KapóB Várph Tankovits Annával, Truíkovits J**- nos leányával. — Vármegyei magyarosító bizottság tagja i lettek az 1918—1920. évek Urzamára'. Graf, ■ ’Lajos, Török Béla és Sasa László a közigazgatási bizottság választott tagjai sorából; a törvény ■ hatósági bizottság tagjai sorából pedig «dr. Fen fl Ferenc, dr. Kammiirer Ernő, Szabó Lajos, Káta Endre, Dőry Frigyes, id.Percel Béla, Óvári Ferenc, dr. Eibach Kornél és Wigand János. — A rekviráló tanítók Az eddig teljesített rekvirálások foganatosítói kevés kivétellel mindenütt a néptanítók voltak, akik lelkiismeretesen meg is feleltek megbízatásuknak. Mi nem akarjuk bírálgatni a miniszter és az első vármegyei tisztviselők intézkedéseit, de ősszintén szólva, jobban szerettük volna, ha ezen a terhes funkció alól felmentették volna a néptanítókat, mert sokkal fontosabbnak tartjuk, ha a tanítók az iskolában teljesítik nevelő-oktató hivatásukat, mintha az iskolát elhanyagolva, rekvirálni járnak, amit pénzügyőrök, katonák és felmentettek elvégezhetnének Megnyugvással olvassák a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a közélelmezési miniszterhez intézett kérelmét, hogy s rekviráló bizottságok csak a legvégső szükség esetén és mindig a kir. tanfelügyelő meghallgatásával vétessenek a tanítói karból s hogy azok megfelelően * djaztassanak is, amennyiben pedig állomáshelyükön kívül vétetnének igénybe, a díjazáson kívül meleg ruhával és élelemmel is láttassanak el, valaiint tisztes lakásukról is gondoskodás történjék. — Kormánybiztos: Preszly Elemér a Dunántúlra és Pest vármegyére nézve a kormánybiztossá neveztetett, ki, aki működését már meg is kezdettelx. • — 05*. Zalánsi Gyula- kúlcsjA^filofiisiott ** Vöröskereszt Kórház vezető orvosa, 1500 gramm Bruns-vattát, 25 méter szublimát gazét, 25 méter jodoform-gazet, *120 méter Mullpólyát, 100 méter 10 cm. széles mullpólyát és különféle nyomtatványokat küldött a simontornyai Vöröskereszt Kórháznak, mely szives adományért e helyen mond hálás köszönetet az elnökség. — Nyilvános köszönet. Gauter Ádám újévi megváltás címén 10 koronát adományozott a Vöröskereszt Kórház céljaira, mely adományért hálás köszönetet mond az intézőség. A fiuk meglapultak a kardos mama. Bzavarral beletemetkeztek könyveik és jegyzeteikbe. . . . S ott benn ezalatt vontatott, vált a társalgás. A mama alig ült le néhány percre, már búcsúzni állt fől Andor. Újból h köteles kézceók, hideg meghajlás, hideg tekintet . . . — Mintha lecsavarták •veId« a villanylámpákát ott bem, úgy tűnt föl — Andor távozása után — Ellának . . . Nem is hallotta anyja bosszús megjegyzését: „mamlasz.” Csak ült az ablaknál s öccseinek vidám kacagására rezzent föl néha. — Mintha álmodott volna. Igen nehéz volt a szive ; valami sejtelem feküdte meg lelkét... Érezte, hogy számára nem fog többé kinyílni Gáthy Andor szive . . Látta annak szemeiből, hangjából, tétova, hideg kézfogásából, — hogy immár vége mindennek . . . öccsei ismét kacagtak ott künn;— Gomb .volt, hát! . .“ hangzott be hozzá. S Ella e, szóra fölvétette szép fejét , előbb halkan, lelkében, aztán ajkával is susogta: „Gombház. . . .“ Anyja már rég kiment, a konyha felől behallott a csetepaté. Oly visszatetsző volt neki a kemény hang s összerezzent & ajtócsapódásra. Nehezet sóhajtott s fölállt. — Ella, nézz, a terítés után! — szólt be hozzá anyja. —"Igen édes anyát". — S kapott az alkalmon, hogy kissé elfeledteti vele a dolog . . . Andort ! . . vagy „Gombház?!“ . . . *. < * Az előszobában ott feküdt a legfrissebb helyi lap. Hamar átfutotta,* mielőtt kiment. Maga sem tudta miért ? Egy helyen aztán szivdohogva állt meg s olvasta: „Kiküldetés.“ Gáthy Andort, városunk kitűnő főmérnökét,T!tad . . . i vasúti hídépítéshez rendelte ki a minisztérium. ** * f Másnap újból belépett Andor a szalonba, Ella egyedül volt otthon , s ahogy belépni látta, akit már kezdett elfeledni, szinte zavarba jött; — meglepte, a váratlan látogatása. — Ugye most meg van Ellica lepődve? — Bizony, tegnap még én sem gondoltam . . . amit ma már tudok. Ella kerek szemeivel bámulva tekintett fel rá; — mit tud ma? • — Kiküldetésre megyek, mégpedig piri hónapra — szólt Ardor. S most búcsúzni jöttem. — Sajnálom, hogy a kedves mama őnagysága nincs honn . . . Ella nem szólt. — Isten vele hát Ellica.— Isten vele . . Elment. Kint az utcán kissé le volt hangolva.— Mi van Ellával ? Tán megérezte, látja a változást ! S aztán ? * Az első hetekben egy-két levelező lap repült Ellához, Andor szokásos soraival. — Aztán ritkulni kezdett ez is, végre teljesen elszakakadt az a vékonyka kis szál, mely még a múlt maradéka, halvány emléke volt. Elmúlt a forró nyár, már innen onnan az ősz is beköszöntött ... Az esték hosszabbodtak. Korán lámpát gyújtottak ott, ahol nem volt elég hosszú a napvilág. ■ A munkára vagy a szórakozásra. . . Ott túl is . . . Igen, ahol az Ella varónője lakott, ott is minden este, korán kigyult lámpa sárgás fénye az utcára . . . A varrónőnél a mindig sürgős a munka. %Ella..-gyakran ottfeledé szemét azon a kis világos ablakon. Érezte, sejtette,borongó lelkével, hogy van valami köze neki a sikkhoz a sárgaszemű ablakokhoz . . . Van azoknak köze az Ő fájós szivéhez . . . összetört reményeihez . . . Igen',''azok** törték össze neki mindenét . . . álmait, reményeit . . . vágyait . . . Mert az „első“ az , igazi" . . . ez „első“ az a legteljesebb legédesebb . . . Mint az első rózsa ; csupa méz, csupa illatt; csupa gyönyörűség; hóf hór, szent. Mint a tavalyi gyöngyvirág, olyan « szív, mely először lobbantja föl magából a beléojtett szeretet lángjait. Egy este, és odanézett ismét azokra a kivilágított ablakokra s egy magas, ismerős alakot látott félénken sompolyogni a ház előtt . . . kitágult szemekkel tapasztá pillantását oda ... . . . Hát mégis ?! Igaz, amit csak úgy sejtett? . . . Már itthon van? ... Ni! — Bement !!! — Azt hitte, sikojtott, pedig csak a szive dobbant akkorát, hogy szinte majd megáll a dobogása — — — Láttad?! Szóllak meg mögötte a mama, elfulladt hangon. Ezután tudd magad mihez tartani! — Kovácsyval jól lesz kissé, barátságosabban beszélned ! , , I !' De mamám! ... a iziv ... a szivem . . . rebegte félénken, susogva SHa. ■ csapta be maga után az ajtót. ®'lajdalmában az ablak párkányára h könnyes arcát. Zokogva suttogá: halott; Oh anyám, te vagy az oka, hogy a fiút j mért nem neveltél !~*—ÉH * dologra 1 Sepsiszentgyörgyi. i