Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)
1918-06-23 / 25. szám
XLIII. eülfti, Szerkesztőség: Ffirdfilláz-utca 1129. szám, hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. fl sfilm Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Felelős szerkesztő: HORVÁTH IGNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. Vármegyém közönségéhez! Nyolcad ízben fordul a magyar állam az ő polgáraihoz, — hogy a nemzeti önállóságunkért és édes hazánk további dicsőséges fennmaradásáért folyó, ádáz és hitszeges ellenségeink által reánk kényszerített háború győzedelmes befejezéséhez szükséges anyagi eszközöket bocsássák rendelkezésére. A hazának és önmagunknak teszünk szolgálatot,, a haza és saját érdekünk egyaránt kívánja, hogy minéll több hadikölcsönt jegyezzünk. Valamint vitéz katonáink a harctéren páratlan hősiességgel és önfeláldozással állották ki a tűzpróbát, éppúgy kötelességünk bebizonyítani, hogy gazdasági téren sem lehet a magyar nemzetet legyűrni. A nemzetünk nyugalmát és fejlődését biztosító béke után mindnyájan, kivétel nélkül, áhítozunk, de annál hamarább jöhet létre a teljes békekötés és annál kedvezőbb föltételek mellett, minél inkább tudjuk az állam részére a végleges győzelem kivívásához még szükséges anyagi eszközöket biztosítani. De nemcsak honpolgári kötelesség, nemcsak a hazafiság parancsa, hogy az államot ezekben a nehéz időkben támogassuk, hanem önmagunknak is teszünk vele szolgálatot, amikor folos pénzeinket a legbiztosabb és legjobbikán gyümölcsözik értékpapírba fektetjük, másrészt pedig a bankjegyeknek hadikölcsönkötvényekre való átváltoztatásával azoknak további felszaporodását korlátozzuk és ily módon a drágaságot is apasztjuk. Azon rövid idő óta, mióta e vármegye kormányzása élén állami szerencsém van, örömmel tapasztaltam, hogy Tolna vármegye közönsége úgy a háborúval összefüggő emberbaráti mozgalmak és intézmények támogatása, mint pedig a hadikölcsön jegyzése körül nagy áldozatkészséggel vette ki a maga részét. Kérem vármegyém lakosságát, hogy a nála megszokott hazafias buzgósággal karolja fel a hadikölcsönjegyzést és kivétel nélkül mindenki a maga anyagi erejéhez képest jegyezzen hadikölcsönt. Apponyi Rezső gróf főispán, ilVÜ 1918. junius 23. A paksi választáshoz. Diplema elé állíthatják a mai parlamenti pártviszonyok politikai életünk azon legjobb részét, amely egy évvel ezelőtt parlamentileg számbeli kisebbséggel ugyan, de a munkapárt, tudjuk meg 1910-ből, milyen eredetű numerusbeli parlamenti többségével szemben a választók óriási többségét, a haladni akaró nemzeti akaratot képviselte és ez adta meg a súlyt és az erőt ahoz, hogy ebből a népérzelmi alapon a nemzeti akaratot tevő kisebbségi kormány alakulhasson. Tudjuk, a kisebbségi kormány azóta háromszor nyert részleges restruálást. Első ízben a részleges kormányváltozás a támogató pártok blockján rést nem ütött, a második restruálás már a szép reményekkel indult újaera egyik sokat ígérő tényezőit, a Károlyi vezetése alatt álló függetlenségi pártot a kormányt támogató pártok közül kiszorította, de ezzel szemben a kormány köré az újonnan alakított 48-as alkotmánypártban egy olyan új pártkötelék felállításával igyekezett kompakt keretet állítani, hogy abban egyesülhessen a háború szerencsés befejezésének munkájára és a demokratikus újjáalakulás alapját kitevő általános titkos választói jognak megoldására mindenki, aki komolyan tűzte ki politikai céljául parlamenti és gazdasági életünk felújítását és a háború előtti korrupció és a háború megpróbáltatásai által megrongált haza demokratikus irányú újjáalakítását. És eközben, talán mert először Eszterházy Móric tétovázása engedte elszaladni a politikai gordius-csomó megoldására legalkalmasabbnak látszó módnak: a nemzetre való appellálásnak kedvező időpontját, részint a munkapárt vérszemet kapott összetartása, részint a háborúval járó különféle belső körülmények lehetetlenné tették már az első ütköző pontnál, a választói jog megoldásánál a kérdés megalkuvás nélküli elintézketését és háborús közviszonyaink mai állapotában az új általános választás kiírását. így jutott el a negyedszer rekonstruált demokratikus kormányunk abba a politikai kényszerhelyzetbe, hogy nem a megalkuvás, de a megegyezés lehetőségének határáig fejlesztett általános titkos választói jogot valósíthassa meg, s hogy a magyar hadsereg és gazdasági önállóság és népjólét égető problémáit is ne kelljen áldozatul dobni és az országot újból a munkapárti uralomnak prédául engedni csak azért, hogy aztán a politika vis majorjával szemben I semmi vagy minden álláspontját hirdesse továbbra is. És azóta, hogy politikai állapotaink idefajultak, egy-egy uj időközi választásnál szinte előre félünk, hogy túlönérzetes pártvezéreit hiúsága, vagy semmi opportunist be nem vevő idealismusa, nem állítja-e egy-egy kerület választóit kínos dillema elé, nem idéz-e fel testvérharcot és nem lazítja-e meg majd alapjában a választók lelkében a régi ragaszkodást és hitvallást a mintegy apáról-fiúra szállott negyvennyolcas eszmék iránt és a sokféle függetlenségi frakció egymást keresztező pártérdekeinek nem e esik áldozatul majd egyik vagy másik részen is, vagy mindeniknél a tartalom, a nemzetiségi aspirációk lehetőségig való megvalósításának mindenkor kötelező szem előtt tartása .. . így vagyunk a mostani paksi választással is. Örömmel látjuk, hogy a választók egyhangú véleménye kerülendőnek találta a függetlenségi pártok testvérharcát és osztatlanul sorakoznak dr. Gözsy Tibor 48-as alkotmánypárti zászlója alá. Annál fájdalmasabban érint, hogy az utolsó pillanatban az előttünk annyira rokonszenves Károlyi-féle függetlenségi párt váratlan offenzívát indít az egyébként is függetlenségi kerület eddigi állásfoglalása ellenében. Fájdalommal kell ezt látnunk, olyanféle érzéssel, mint aminőt érezhetnek a család tagjai, mikor a család két fentartója, az apa és anya civakodnak egymással. Egyformán szívük szerinti nekik mindkettő, ők nem a férfi önérzet, vagy a női hiúság hajszálvonalait tekintik. Mi nem tudjuk ellenfélként szemben látni a 48-as eszmék igaz harcosait, pii csak azt értjük meg, ha a munkapárt, vagy a szocialista, vagy a nemzetiségi párt ellen vonul fel a függetlenségi párt valamely csoportja, ha már különkülön csoportokba osztja őket nem az elvi és cél, hanem az eszköz, temperamentum és egyéni ambíciók. Azonban egymás gyöngítésével nem jutunk közelebb a célhoz. Ismerve a választók érzület- és gondolatvilágát, kellett ezt megírnunk és hogy ez így van, a paksi választás eredménye is igazolni fogja. Egyesüljünk a közös munkára és ne j párthiúságok kielégítését keressük, hanem ahelyett mindennap, ha csak valamivel is, de előbbre vigyük és ne késleltessük az új politikai rezsim céljait, hogy azokra állva, még tovább jussunk a cél felé előre. e- G. Dr. Gőzsy Tibor programmbeszéde. 48 as Dr. Gőzsy Tibor, a paksi választókerület alkotmánypárti képviselőjelöltje, a f. é. junius hó 16 án tartotta meg Pakson a Bálintféle nagyszállóik előtti Szent István-téren program tbeszédét. Az ez alkalomra pártja vezetősége részéről összehívott népgyülésen nagyszámban jelentek meg a paksi választópolgárok. Szentpéteri József nyug. táblabíró nyitotta meg a népgyülést és felhívta a jelöltet, hogy a programmbeszédét tartsa meg. Mielőtt dr. Gőzsy Tibor programj beszédét előadta volna, a 48 as alkotmánypárt részéről leküldött Kovács Dénes országgyűlési képviselő hívta fel lelkes beszédben a választókat; — hogy a 48 as alkotmány reális megvalósítására alakult pártot erősítsék, annak jelöltjét, dr. Gőzsy Tibort támogassák, hogy ezzel elősegítsék Kossuth Lajos független Magyarországának fokozatos, de biztos kiépítését. Beszédét a hallgatóság kitörő éljenzései között fejezte be. Ezután állott fel szólásra dr. Gőzsó Tibor képviselőjelölt és nagy hévvel és lendülettel előadott programmbeszédében hitvallást tett 48-as nemzeti kívánságoknak megfelelő, katonailag és gazdaságilag önálló, a békés nemzeti fejlődés útjain haladó fejlődő Magyarország kiépítése mellett. Mint szent hagyományt őrizve negyvennyolcas eszméket, de nem dobva el erőszakosan újból a létező viszonyokat és mindenkor számolva a lehetőségekkel, fog küzdeni az eszményért, de nem szavakkal, hanem valóságok megalkotásával. Egyébként pedig mint helybeli születésű és lakos, ismeri kerülete lakosságának minden gondolatát, minden kívánságát, — az övék is azok, — fogadja, hogy mindenkor híven szolgálja kerülete érdekeit is az országos nemzeti politika mellett. Az élénk tetszéssel fogadott programmbeszéd elmondása után Kovácsy Kálmán 48-as orsz. képviselő szólalt fel, a hallgatóság élénk tetszésnyilvánításai között mutatott s rámai parlamenti életünk meddőségének okaira;