Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)

1918-06-23 / 25. szám

XLIII. eülfti, Szerkesztőség: Ffirdfilláz-utca 1129. szám, hová a lap­­ szellemi részét illető minden közlemények intézendők.­­ Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. fl sfilm Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Felelős szerkesztő: HORVÁTH IGNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. Vármegyém közönségéhez! Nyolcad ízben fordul a magyar állam az ő pol­gáraihoz, — hogy a nemzeti önállóságunkért és édes hazánk további dicsőséges fennmaradásáért folyó, ádáz és hitszeges ellenségeink által reánk kényszerített háború győzedelmes befejezéséhez szükséges anyagi eszközöket bocsássák rendel­kezésére. A hazának és önmagunknak te­szünk szolgálatot,, a haza és saját érdekünk egyaránt kívánja, hogy mi­néll több hadikölcsönt jegyezzünk. Valamint vitéz katonáink a harctéren pá­ratlan hősiességgel és önfeláldozással állották ki a tűzpróbát, éppúgy kötelességünk bebizonyí­tani, hogy gazdasági téren sem lehet a magyar nemzetet legyűrni. A nemzetünk nyugalmát és fejlődését biz­tosító béke után mindnyájan, kivétel nélkül, áhíto­zunk, de annál hamarább jöhet létre a teljes béke­kötés és annál kedvezőbb föltételek mellett, minél inkább tudjuk az állam részére a végleges győze­lem kivívásához még szükséges anyagi eszközöket biztosítani. De nemcsak honpolgári kötelesség, nemcsak a hazafiság p­arancsa, hogy az államot ezekben a nehéz időkben támogassuk, hanem önmagunknak is teszünk vele szolgálatot, amikor folos pén­zeinket a legbiztosabb és legjobb­ikán gyümölcsözik értékpapírba fek­tetjük, másrészt pedig a bankjegyeknek hadikölcsön­­kötvényekre való átváltoztatásával azoknak további felszaporodását korlátoz­zuk és ily módon a drágaságot is apasztjuk. Azon rövid idő óta, mióta e vármegye kor­mányzása élén állami szerencsém van, örömmel tapasztaltam, hogy Tolna vármegye közönsége úgy a háborúval összefüggő emberbaráti mozgalmak és intézmények támogatása, mint pedig a hadi­­kölcsön jegyzése körül nagy áldozatkészséggel vette ki a maga részét. Kérem vármegyém lakosságát, hogy a nála megszokott hazafias buzgósággal karolja fel a hadikölcsönjegyzést és kivétel nélkül mindenki a maga anyagi erejé­hez képest jegyezzen hadikölcsönt. Apponyi Rezső gróf főispán, ilVÜ 1918. junius 23. A paksi választáshoz. Diplema elé állíthatják a mai parla­menti pártviszonyok politikai életünk azon legjobb részét, amely egy évvel ezelőtt parlamentileg számbeli kisebbséggel ugyan, de a munkapárt, tudjuk meg 1910-ből, milyen eredetű numerusbeli parlamenti többségével szemben a választók óriási többségét, a haladni akaró nemzeti akaratot képviselte és ez adta meg a súlyt és az erőt ahoz, hogy ebből a népérzelmi alapon a nemzeti akaratot tevő kisebbségi kor­mány alakulhasson. Tudjuk, a kisebbségi kormány azóta háromszor nyert részleges restruálást. Első ízben a részleges kormányváltozás a támo­gató pártok blockján rést nem ütött, a má­sodik restruálás már a szép reményekkel indult új­aera egyik sokat ígérő tényezőit, a Károlyi vezetése alatt álló függetlenségi pártot a kormányt támogató pártok közül kiszorította, de ezzel szemben a kormány köré az újonnan alakított 48-as alkotmány­pártban egy olyan új pártkötelék felállítá­sával igyekezett kompakt keretet állítani, hogy abban egyesülhessen a háború sze­rencsés befejezésének munkájára és a de­mokratikus újjáalakulás alapját kitevő álta­lános titkos választói jognak megoldására mindenki, aki komolyan tűzte ki politikai céljául parlamenti és gazdasági életünk felújítását és a háború előtti korrupció és a háború megpróbáltatásai által megrongált haza demokratikus irányú újjáalakítását. És e­közben, talán mert először Esz­­terházy Móric tétovázása engedte elszaladni a politikai gordius-csomó megoldására leg­alkalmasabbnak látszó módnak: a nemzetre való appellálásnak kedvező időpontját, ré­szint a munkapárt vérszemet kapott össze­tartása, részint a háborúval járó különféle belső körülmények lehetetlenné tették már az első ütköző pontnál, a választói jog megoldásánál a kérdés megalkuvás nélküli elintézketését és háborús közviszonyaink mai állapotában az új általános választás kiírását. így jutott el a negyedszer rekonstruált demokratikus kormányunk abba a politikai kényszerhelyzetbe, hogy nem a megalku­vás,­ de a megegyezés lehetőségének határáig fejlesztett általános titkos választói jogot valósíthassa meg, s hogy a magyar had­sereg és gazdasági önállóság és népjólét égető problémáit is ne kelljen áldozatul dobni és az országot újból a munkapárti uralomnak prédául engedni csak azért, hogy aztán a politika vis majorjával szem­ben I semmi vagy minden álláspontját hir­desse továbbra is. És azóta, hogy politikai állapotaink idefajultak, egy-egy uj időközi választásnál szinte előre félünk, hogy túlönérzetes párt­vezéreit hiúsága, vagy semmi opportunist be nem vevő idealismusa, nem állítja-e egy-egy kerület választóit kínos dillema elé, nem idéz-e fel testvérharcot és nem lazítja-e meg majd alapjában a választók lelkében a régi ragaszkodást és hitvallást a mintegy apáról-fiúra szállott negyven­­nyolcas eszmék iránt és a sokféle függet­lenségi frakció egymást keresztező párt­érdekeinek nem­ e esik áldozatul majd egyik vagy másik részen is, vagy mindeniknél a tartalom, a nemzetiségi aspirációk lehe­tőségig való megvalósításának mindenkor kötelező szem előtt tartása .. . így vagyunk a mostani paksi válasz­tással is. Örömmel látjuk, hogy a válasz­tók egyhangú véleménye kerülendőnek találta a függetlenségi pártok testvérharcát és osztatlanul sorakoznak dr. Gözsy Tibor 48-as alkotmánypárti zászlója alá. Annál fájdalmasabban érint, hogy az utolsó pil­lanatban az előttünk annyira rokonszenves Károlyi-féle függetlenségi párt váratlan offenzívát indít az egyébként is független­ségi kerület eddigi állásfoglalása ellenében. Fájdalommal kell ezt látnunk, olyanféle érzéssel, mint aminőt érezhetnek a család tagjai, mikor a család két fentartója, az apa és anya civakodnak egymással. Egyformán szívük szerinti nekik mindkettő, ők nem a férfi önérzet, vagy a női hiúság hajszál­vonalait tekintik. Mi nem tudjuk ellenfél­ként szemben látni a 48-as eszmék igaz harcosait, pii csak azt értjük meg, ha a munkapárt, vagy a szocialista, vagy a nem­zetiségi párt ellen vonul fel a függetlenségi párt valamely csoportja, ha már külön­­külön csoportokba osztja őket nem az elv­i és cél, hanem az eszköz, temperamentum és egyéni ambíciók. Azonban egymás gyöngítésével nem­­ jutunk közelebb a célhoz. Ismerve a vá­­lasztók érzület- és gondolatvilágát, kellett­­ ezt­ megírnunk és hogy ez így van, a paksi­­ választás eredménye is igazolni fogja. Egyesüljünk a közös munkára és ne j párthiúságok kielégítését keressük, hanem­­ ahelyett mindennap, ha csak valamivel is,­­ de előbbre vigyük és ne késleltessük az új politikai rezsim céljait, hogy azokra állva, még tovább jussunk a cél felé előre. e- G. Dr. Gőzsy Tibor programmbeszéde. 48 as Dr. Gőzsy Tibor, a paksi választókerület alkotmánypárti képviselőjelöltje, a f. é. junius hó 16 án tartotta meg Pakson a Bálint­­fél­e nagyszállóik­ előtti Szent István-téren pro­gram t­beszédét. Az ez alkalomra pártja vezető­sége r­észéről összehívott népgyülésen nagyszám­ban jelentek meg a paksi választó­polgárok. Szentpéteri József nyug. táblabíró nyitotta meg a népgyülést és felhívta a jelöltet, hogy a prog­­rammbeszédét tartsa meg. Mielőtt dr. Gőzsy Tibor programj­ beszédét előadta volna, a 48 as alkotmánypárt részéről leküldött Kovács Dénes országgyűlési képviselő hívta fel lelkes beszéd­­ben a választókat; — hogy a 48 as alkotmány reális megvalósítására alakult pártot erősítsék, annak jelöltjét, dr. Gőzsy Tibort támogassák,­­ hogy­­ ezzel elősegítsék Kossuth Lajos független Magyarországának fokozatos, de biztos kiépíté­sét. Beszédét a hallgatóság kitörő éljenzései kö­zött fejezte be. Ezután állott fel szólásra dr. Gőzsó Tibor képviselőjelölt és nagy hévvel és lendülettel előadott programmbeszédében hitval­lást tett 48-as nemzeti kívánságoknak megfelelő, katonailag és gazdaságilag önálló, a békés nem­­­­zeti fejlődés útjain haladó fejlődő Magyarország kiépítése mellett. Mint szent hagyományt őrizve­­ negyvennyolcas eszméket, de nem dobva el erőszakosan újból a létező viszonyokat és min­denkor számolva a lehetőségekkel, fog küzdeni az eszményért, de nem szavakkal, hanem való­ságok megalkotásával. Egyébként pedig mint helybeli születésű és lakos, ismeri kerülete lakosságának minden gondolatát, minden kívánságát, — az övék is azok, —­­ fogadja, hogy mindenkor hí­ven szol­gálja kerülete érdekeit is az országos nemzeti politika mellett. Az élénk tetszéssel fogadott programmbeszéd elmondása után Kovácsy Kál­mán 48-as orsz. képviselő szólalt fel, a hallga­­­­tóság élénk tetszésnyilvánításai között mutatott s rá­mai parlamenti életünk meddőségének okaira;

Next