Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1920-08-07 / 33. szám
TOLNA MEGYEI ÚJSÁG a polgári hatóságok elégséges felderítő szóval, erőkkel nem rendelkeznek, ahol ennek szükségessége fennforog, a honvédelmi minisztertől kérelmezendő karhatalmi szervekkel erősíttessenek meg. Az indítvány felolvasása után maga Dartal Aurél kért szót, hogy beadványát megindokolja és a törvényhatósági bizottságnak elfogadásra ajánlja. Elmondta, hogy Grálból, Wienből és Wiener Neustadtból csoportosan jönnek át hamis ürügyek alatt agitátorok, akik a bolsevista eszméket propagálják. Ezeknek a kétes elemeknek a feltűnése mind és mind gyakoribb azóta, mióta a katonaság kezéből kivették a polgári személyek ellen való nyomozási jogot. Forster Zoltán alispán felszólalásában nem osztotta az indítványozó aggályait. Éppen ezért azt ajánlotta, hogy az állandó választmány javaslatát kell elfogadni, mert fokozatosan haladni kell a konszolidálódás útján. Az indítvány azonban retrográd lépést jelentene. A nyomozás különben is a polgári hatóságok joga és amennyiben a polgári hatóságoknak szükségük van a nyomozó szervek megerősítésére, mindig kérhetnek erre a célra katonai egyéneket. Az állandó választmány indítványát ajánlotta elfogadásra. Benczes János a nemzetgyűlésen e tárgyban tartott vita és az ott produkált adatok alapján ellenzi, hogy újból a katonai hatóságok nyomozzanak. Báró Fiáth Tibor, báró Schell József és Kun Lajos megyebizottsági tagok Bartal indítványa mellett, Benczes János utabbi felszólalásában pedig ellene beszéltek. Gödé Lajos szinte a katonai nyomozás visszaállítását kívánta, míg Haypál István nemzetgyűlési képviselő ugyancsak a parlamenti vitában elhangzott érvek hatása alatt azt javasolta, hogy az állandó választmány javaslatát fogadja el a törvényhatósági bizottság. Báró Jeszenszky rövid beszéde után újból Farster Zoltán alispán szólalt fel és figyelmeztette a törvényhatósági bizottságot arra, hogy alkotmányos országban és alkotmányos életben nem lehet ezt az eminentes polgári jogot a polgári hatóságok kezéből kivenni. Végül dr. Éri Márton főjegyző válaszolt Bartal Aurél replikájára és visszautasította azt az insinuációt, mintha az ő indítványának a mellőzése a hadsereg ellen irányuló lett volna. Nincs senki — úgymond a főjegyző, — aki a nemzeti hadseregnek nagyobb tisztelője volna, mint én és annak szükségességét mindenek felett állónak tartom. Emellett azonban tagadom azt, mintha a nyomozási eljárás a hadsereg törvényes jogát képezné. Ez nem jog, ez célszerűségi szükségesség. Kezdetben, mikor a polgári hatóságok gyengék voltak, igenis nagyon helyénvaló volt, hogy ezen fontos funkció teljesítését a katonaság végezze. Ma már azonban nagyon is kívánatos, hogy a lerontott polgári közhatósági tekintély visszaállításával egyszer már a konszolidáció útjára térjünk. Ez pedig megkívánja, hogy a nyomozó eljárás a katonaság kezéből kivétessék. Mivel az alkotmányjogi követelményeknek az állandó választmány javaslata jobban megfelel, azt ajánlom a törvényhatósági bizottságnak elfogadásra. A név szerinti szavazásnál az állandó választmány indítványát 65 szóval fogadták el, míg Bartal indítványára 45 szavazat esett. (A vármegyei közgyűlés befejező részét jövő számunkban közöljük.) lasztotta meg Rubiss Elemér dv. százados, p. v. számtanácsost, akit a katonai parancsnokság már a szervezés előmunkálataival is megbízott, megválasztattak továbbá a csoport tisztviselői gyanánt a következő rokkantak : ügyésszé dr. Orffy Gyula vm. tiszti főügyész, tart. százados, titkárrá Kusztos Lajos, pénztárnokká Sárközy László, ellenőrré pedig Kaszler István Kardos. Az alapszabályszerű megalakulás szerint megkezdik a fiókoknak a vármegye területén leendő megalakítását. Vármegyei testnevelési akció. Ismeretes az a nagyarányú akció, amelyet madari Kreybig Rudolf ezredes, Tolna vármegye katonai parancsnoka a testnevelés ügyének az ország határain kívül ismert elsőrangú munkása indított az ifjúsági testnevelés intenzívebbé tétele és az országszerte felállítandó „Turul“ sportegyletek érdekében. Június hó elején volt erre vonatkozólag Szekszárdon az első értekezlet, amelynek eredménye a vármegyei testnevelési tanács és a járási testnevelési bizottságok megalakulása lett. Kreybig ezredes, hogy ezt a magyarság egész jövőjére mélyen kiható mozgalmat minél szélesebb körben propagálja, megjelent a legutóbbi vármegyei közgyűlésen is, hogy a törvényhatósági bizottság összes tagjai, egész egyeteme előtt kifejtse azokat az okokat, amelyek a testnevelés új alapokra fektetését szükségesek teszik. Az ezredes a közgyűlés megnyitása előtt szólt a virilistákhoz és beszéde elején az 5 éves háború, a forradalom és a kommün rombolásait, a közfegyelem és a közszellem ezüllesztését ecsetelve, rámutatott arra hogy a múltban a magyar intelligens ársadalom által elkövetett mulasztásokat jóvá kell tépni. Most már a huszonnegyedik órája ütött a cseekvésnek és mert az állam pénzügyi helyzete a legválságosabb, az akciót azoknak kell támogatni, akiknek még van. A vagyonos osztálynak kell ehhez anyagi segítséget adni, hogy az anyagi javakban szűkölkölők az ország újra való megalapozásáért teljes energiával dolgozhassanak. E bevezetés után így folytatta : „Mint ezen országnak izzó hazaszeretettől áthatott katonája és polcára kivettem és ki akarom venni a részemet a honmentés terén. Hátérbe szorítom saját egyéni érdekemet, nem törődöm azzal, hogy a fonamán uralom engem anyagilag teljesen tönkretett, munkámat hazám újjáépítésének kívánom szentelni. Eddig végzett munkám jogosított fel arra és tette kötelességemmé, hogy honfitársaimhoz forduljak, figyelmüket a tényekre felhívjam és javaslatot tegyek arra nézve, miként dolgozzunk a jövőben. Mivel a felnőtteknél nagy eredményre számítani nem lehet, a munkát már a 10 éves gyermekeknél kell megkezdeni. Ezeket kell az iskolán kívüli időben összegyűjteni és összeforrasztani. Egészséges irányú játékkal sportüzéssel, jellemük és egyéniségük fejlesztésével kell fokozni bennük a testi és a lelki erőt, hogy a tönkretett haza számára új generációt neveljünk, amely majd szilárdabban megállja a helyét, mint a mostani félrevezetett nemzedék, amely néhány gaz hazaáruló jelszavas izgatásának felülve tönkretette és a posványba taposta több mint ezer évnek a munkáját.“ Beszédének további folyamán felemlítette, hogy p központi, járási és községi sport-játék- és versenypályák megteremtése, a propaganda, a megfelelő sport- és cserkészvezetők egységes kiképzése igen sokba kerül. Ezt a munkát vagy jól kell megcsinálni, vagy sehogy, nehogy olyan választotta a csoport elnökének Forster Zoltán alispánt, csoport alelnökké pedig dr. Künszter Károly rokkant tart. főhadnagy, árvaszéki jegyzőt. A 30 tagú ideiglenes választmány tagjainak megválasztása s ebből 8 tagnak az elnökségbe történt kijelölése után a közgyűlés véget ért és kezdetét vette a választmányi ülés, amely ügyvezető-igazgatónak vá __ Hírek. — Előléptetés. A kormányzó Úr Ö Főméltósága Szegheő Béla alezredest, a MOVE, tolnamegyei elnökét ezredessé léptette elő. — Schlachta Margit előadása Szekszárdon. A magyar parlament legelső női tagja: Schlachta Margit nemzetgyűlési képviselő, a Szociális Misszió Társulat tagja a jövő héten Szekszárdra érkezik és a Szekszárdi Kaszinó f. hó 15-iki estélyén előadást fog tartani. Az előadás iránt megyeszerte nagy az érdeklődés. — Találkozó. Felkérem mindazokat, akik velem Bonyhádon 1910 júniusban érettségit tettek, hogy az 1920 aug. 19-én Bonyhádon tartandó 10. éves találkozón jelenjenek meg. Gyülekezés 19-én reggel 8 órakor a gimnáziumban. Schmidt János, ev. lelkész, Kalaznó (Tolna megye). — Végrehajtói vizsga. Steiner Sándor, szekszárdi kir. járásbírósági kezelő altiszt a bírósági végrehajtói vizsgát a szekszárdi kir. törvényszéki vizsgálóbizottság előtt jó sikerrel letette. — Uj tanítónő. Koretzky Etelka földink, a budapesti Csalogány-utcai állami tanítónőképző-intézetben oklevelet nyert. — Lakást kapnak a szekszárdi vagyonlakók. A m. kir. minisztérium elrendelte, hogy a megüresedő vagy egyébként igénybe vehető lakásokba a vasúti kocsikban, vagy lakásnak nem tekinthető ideiglenes helyiségben tartózkodó családok elsősorban helyezendők el. A szekszárdi lakáshivatal ezért elhatározta, hogy minden más igény kizárásával a megüresedő lakásokba csak vagyonlakó családot fog elhelyezni s a kormányrendelet értelmében a háztulajdonos kijelölési jogát csak akkor veszi figyelembe, ha bérlőül olyan egyént jelöl meg, aki vagyonlakásban vagy lakásnak nem tekinthető , ideiglenes helyiségben lakik. Ezen új rendelkezés folytán remélhető, hogy a súlyos viszonyok között élő vagyonlakóink rövidesen hajlékhoz fognak jutni. — Földmives iskolai ösztöndíj. A somogyturi Kunfi Károly gazdasági ösztöndíj alapítvány kamataiból két 500—500 koronás földmives iskolai ösztöndíjra a földmivelési miniszter a folyó tanévre pályázatot hirdet. Ezen ösztöndíjakra oly tolnavármegyei születésű ifjak pályázhatnak, akik a somogyszentimrei m. kir. földmives iskolába felvétettek, vagy a kiknek felvételi kérelme tárgyalás alatt áll. A pusztafácánkerti és kajmádi uradalomban alkalmazottak gyermekei előnyben részesülnek. A pályázni szándékozók kérvényei a miniszterhez címezve 1920. augusztus hó 15-ig a somogyszentimrei m. kir. földmivesiskola igazgatóságánál nyújthatók be. Az összes elemi iskolai, polgári A KÖNYVFK fiú-és leányiskolái, gimnáziumi 10l\vy L/V I\V^/i 1 IVL^l\ nagyrésze már megérkezett és beszerezhető a MOVE könyv- és sajtóvállalat üzletében. Kaszinó bazár. Telefon 2T. Ugyanott szerezhetők be az összes iskolai szükségletek a legolcsóbb árban. .1-3 1920 augusztus 7. A megdrágult vasút. E hó 11 étől a magyar vasút óriásmódon felemelte tarifáját. Rubinek miniszter ugyan kijelentette, hogy ez a tarifaemelés nem vonja maga után azt, ami ellen oly sok papírrendelettel küzdünk, az árdrágulást, a fővárosiak eme miniszteri kijelentés dacára azonban rövidesen érezni fogják a legszükségesebb élelmi cikkeknél, hogy mit jelent a vasút tarifaemelése. Izlelitőül közöljük, hogy Budapestre és környékünkre mennyibe kerül az utazás. A személyi podgyász 50 ki gig. 45 korona, minden további 10 kigr. 12 korona. Perronjegy 3 korona. Perron, jegy nélkül a perronon való tartózkodásnál birság 6 korona, jegy nélkül a kocsiba felszállást 30 koronával bírságolják. A magyar királyi állami rendőrség szekszárdi kapitánysága, mint I-ső fokú rendőri büntető _____________ biróság.________________ 115—1. kih. 1920. sz. A szekszárdi rendőrkapitányi hivatal rendőri büntetőbirája a vád képviseletében dr. Zsigmond Ferenc ügyv. megb. részvétele mellett árdrágitási kihágással terhelt özv. Obernig Károlyné ügyében Szekszárdon, 1920. évi április hó 26-án megtartott nyilvános tárgyalás után következőleg ítélt: özv. Obernig Károlyné sz. Schneller Mária pécsi születésű, 47 éves, róm. kath. vallásu, özvegy állapotú,szállodás szekszárdi lakost a 4207—1915. M. E. számú rendelet 16. §.alpontjába ütköző kihágás miatt az 1914. évi L. t.-c. 9. §-a alapjan jelen ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett fizetendő 200 korona, ennek behajthatatlansága esetén 10 napi elzárásra ítélem. Azonfelül kötelezem terheltet az 1914: L. t.-c. 1. §. 3. bekezdése értelmében 25 korona ártöbbletnek Ábrahám Győző és 15 korona ártöbbletnek Horváth József részére leendő visszafizetésére. Elrendelem az Ítélet rendelkező részének elitélt költségén , Szekszárdon megjelenő «Tolnamegyei Újságában való egyszeri közzétételét. A kiszabott pénzbüntetés, valamint az elkobzott és gazdátlan jószágokból befolyt összeg az 1901. XX. tcikk 23. §-ában megjelölt célokra fordítandó. Szekszárd, 1920 április 26. Dr. Bordás Árpád rendőralkapitány, rendőri büntető bíró. Magyar királyi állami rendőrség kaposvári kerületének főkapitánya, mint 11-od fokú rendőri birnelő biró. 68a—1920. kih. sz. A kaposvári rendőrkerület főkapitánya, min másodfokú rendőri büntető biró árdrágítási kihágással terhelt Budai Ferencné szül. Prantner Julianna ellen folyamatba tett rendőr büntető ügyben következőleg ítélt: a szekszárdi m. kir. állami rendőrkapitányságának mint f-ső fokú rendőri büntető bírónak folyó évi május hó 29-én 154. kih. 1920. szám alatt hozott ítéletét, melyben Budai Ferencné szül. Prantner Julianna szekszárdi lakost árdrágítás által elkövetett és a 4207—1916 M. E. számú rendelet 1 16. §-a 1. pontjába ütköző kihágásban vétkesnek mondotta ki és ezért az 1914. évi L. t.-c. 9. §-a alapján 15 napi elzárással és ezenfelül az 190. . XX. t.-c. 23. §-ában meghatározott célra fordítandó 500 korona pénzbüntetéssel, ennek behajthatatlansága esetén önköltségén kitöltendő 25 napi elzárással büntette, a lefoglalt 3 kilo 90 dkg. cukornak elkobzását és értékesítését, azonkívül az »életnek a Szekszárdon megjelenő «Tolnamegyei Újság- ban leendő közzétételét rendelte el, az marasztalt által közbevetett felebbezés folytán felülbirálat alá vettem és azt 11-ed fokban olyképpen változtatom meg, hogy a terheitre kiszabott 15 napi elzárás büntetést 7 napi elzárásra s az 500 korona pénzbüntetést pedig behajthatatlanság esetére 3 napi elzárásra, átváltoztatandó 50 koronára szállítam le. > Kaposvár, 1920. évi junius 10-én. Dr. Varga s. k. ker. főkapitány 1Ä il fi. fvbili siller Ár megegyezés szerint. Érdeklődni UDf* lehet Szabó Irénnél Szekszárd, I. oszt. II. oszt. III. oszt. KKK Tolna-Mözs 15— 9 — 3'60 Puszta-Fácánkert 18 — 12 — 5'40 Hidja-pusztaapáti 24 — 15 — ‘7'80 'Kölesd-Tengelic 36-— 2T— 10'80 Kiskajdacs 43'— 27-; 15 60 Nagydorog öl 36'— 21-Sárbogárd m-— 66'— 39 — Budapest keleti pu.282 — 162 — QöŐcsény 12 — 6'— S'— Decs 15‘— 9'— 3'60 Sárpilis-Oberek 18 — 12'— 5'40 Dombóvár 249 — 144'— 81-Kaposvár 297’171-— 96 —