Tolnamegyei Ujság, 1922 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1922-01-14 / 2. szám

IV. évfolyam. Szekszárdi 1922 január 14. Szerkeszti m­ég és kiadóMentül: Szekszárdi Népbank épületében. Szerkeszti: SCHNEIDER JÁNOS. Telefonszám 85 és 182. Előfizetési ár: Helyben és vidéken: egész évre 120 K, félévre 69 K, negyedévre 35 K. — Egyes szám ára 3 K. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési díjak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illeti közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések Oral: A legkisebb hirdetés díj* 30 koron* A hirdeti* az utolsó oldalon egy 60 kilimét­er szém­ hasábon milliméter soronként 2 borons, a szövegoldalon 3 borons, s bhrovslban elhelyezett refcUmhh «ihntml s nyílttá? soronként 30 körönébe kerül. Csalid­ bír­eb és véllslstl hr» detések külön árszabás szerint Felhívás Tolnavármegye fegyverbíri fér­falhoz! Tolnavármegye népének a nemzet­gyűlésbe küldött alulírott képviselői komoly, nagy kéréssel fordulunk sze­retett vármegyénk 17­ évnél nem fiatalabb, s 36 évnél nem idősebb fegy­ver­bíró férfiéihoz. Ránk szakadt a világtörténet leg­­csúfosabb békéje s ha élni akarunk, el kell követnünk mindent, hogy ennek a rettenetes békekötésnek ször­nyűséges határozatai dacára is fen­­tarthassuk magunkat. El kell követ­nünk mindent, hogy a királyi ma­gyar honvédség önkéntes jelentkezés alapján is olyan intézményünk ma­radjon, mint amilyen a régi volt, hogy megmentsen bennünket minden belső és külső orvtámadástól. Bízunk vármegyénk fiainak tettre­­készségében, hiszen nem önfeláldo­zást, sőt még áldozatot sem kívánunk tőlük ! Gondtalan biztos megélhetést, élelmet, ruházatot s jelentékeny pénzbeli illetményt biztosít az ál­lam önkéntes katonáinak, s emel­lett egyelőre csak rövid időre kí­vánja lekötni őket, akinek tehát nem fog izleni a dolog, más pályát is kereshet! Szűnjék meg már egyszer a ka­tonaélettől való idegenkedés, hiszen az sok férfias örömet ígér, s ami eddig rossz volt benne, az reméljük örökre kipusztult belőle ! Magyar kispolgárok — elsősorban földmivesek — gondoljátok meg a­­ Ti hazátok, vagyonotok, családotok­­ megvédéséről van elsősorban szó, küldjétek tehát fiaitokat sürgősen a honvédség kötelékei közé. Ezt kí­vánja nemcsak szegény hazánk, ha­nem saját legjobban felfogott érde­ketek is­. Ébredjen fel a magyar szabad­ságharc szelleme köztetek, amikor egyetlen hívó szó elég volt, hogy a magyar nép százezrei fegyverben­ álljanak. Mentsétek hát meg a hazát ! Lépjetek be a hadseregbe! Tolnavármegye nemzetgyűlési kép­viselői : Bodor György sk. Haypál István sk. Nagy János sk. Dr. Örffy Imre sk. Ranczos János sk. Weber János sk. és szenvedélyek lecsapolására, de egy­úttal a jogokkal való élés bölcs mér­tékletét, a történelmi osztályok meg­becsülését, a tekintély respektálását várjuk és kívánjuk a másik részről. Ezek az érzések hassák át min­den oldalról azokat, akik a megyei közélet intézésére hivatottak és vá­lasztottak, akkor Tolna vármegye köz­gyűlési terme ismét nagy történelmi eseménynek lesz színtere : az osztály­érdekek romhalmazán az uj Magyar­­ország felépítésének fenséges mun­kájában való összeforrás és megértés itt üli diadalát­. 8. Hiszek egy Istenben, hiszek egy Igazában. Hiszek egy isteni örök Igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában, , Ámen. A megértés utján. pár nap választja el csak a vár­­megye közönségét attól az ünnepé­lyes aktustól, hogy új főispánját ősi szokás szerint beiktassa és ezzel az államhatalom végzését, hogy a mai kor nyelvén szóljunk, nostrifikálja. Nobilisen szokott a vármegye ezen gyönyörű jogával való élés lefolyni, ritkán történt meg, ho­gy az installáló ülés a pártszenvedélyek kit­ződésének színtere legyen, a királyi döntés előtt, a Szent István koronája iránti mély­séges tiszteletből fakadó érzéssel ha­joltak meg a vármegyék törvényha­tósági tagjai, de azért a rövid órákra terjedő vihar szünetelése nem jelen­tette gyakran a megbékélést, a párt­szenvedély elütését. Azt látjuk, hogy a közelgő beik­tató ülésre a szokásosnál több őszin­teséggel, több megértéssel készülnek a bizottsági tagok. Az új főispán kinevezése nem csak a megnyugvás érzését keltette fel minden irány­ban, de a vármegyei közélet külön­böző pártjai táborában az egymást megértő és megbecsülő közeledésre is megadta a gondolatot. Örömmel látjuk ezt a folyamatot, mert tudjuk, hogy a megértő, össze­fogó hazafias munka minden téren való megindulásából remélhetjük egyedül csak nemzetünk talpra állá­sát. Félre kell tenni tehát az egyéni sérelmek és az ebből kiinduló gyű­lölködések érzését. De ez még nem minden. Hogy a jövő megértő munkájának tartóssá­gát biztosíthassuk, ki kell küszöbölni a bizalmatlanságra, a félreértésekre alkalmas mende­mondákat, egyenes nyíltságot kell vinni a megoldásra kerülő nagy ügyek megvitatásába és nem szabad, hogy e kérdéseknél a merev elzárkózottság és a demagó­gia álljanak egymással szemben. Tolna vármegye történelme nem szegény országos jelentőségű nagy eseményekben. Bezerédj István job­bágyszabadító emberies, de mégis fenséges gondolata itt született meg. Konzervatív szempontból egy hatal­mas ugrás volt e gondolat, amely elkeseredett harcokat keltett fel egyes vármegyékben. Tolna vármegye birtokosai megér­tették, átérezték Bezerédj nagyszerű eszméjét és, e megértésnek okszerű következménye lett, hogy a szabad­ság, egyenlőség és testvériség korá­ban itt a szenvedélyek nem viharoz­­tak, nem romboltak fékeveszetten. Bezerédj István megértésére, Bar­tal Béla gazdasági előrelátására van szükségünk most is birtokosaink ré­széről, amikor a jogkiterjesztés, a földéhség kielégítéséről van szó a nagy világégést követő szenvedések A földgáz-vitához. Gaál István egyetemi h. tanár úr, akinek a mai drága nyomtatási költ­ségek dacára több hasábunkat en­gedtük át, jónak látta ezen előzé­kenységünket, — azért, mert leg­utolsó, nem tudományos, hanem szemé­lyeskedő cikkét térszűke miatt nem közölhettük — azzal viszonozni, hogy sajnálkozását fejezte ki, hogy cikké­vel lapunkhoz betlött be, »mert bárm­ely m­­ás lápnál mindenesetre egészen más lefolyása lett volna a vitának.« Nekünk nincs annyi időnk, mint a geológus uraknak, tehát nem provokálunk vitát Gaál tanár úrral afelől, hogy kinek van kettőnk közül (meg olvasóink közül is) több sajnálni­valója, de egyet leszögezünk, hogy annak igazán nem mi vagyunk az okai, hogy önállításuk szerint mindenesetre tudós urak nem a tudomány érveivel, a kutatások ered­ményeivel vitáztak, hanem a sze­mélyeskedés nem mindig finom tónu­sában. 2. szám. Rubinek Gyula meghalt. Hosszú szenvedés után vasárnap reggel meghalt Rubinek­ Gyula. Öt­­venhét évet élt és életpályája való­ban a szakadatlan és túlzásig feszí­tett munkálkodás súlya alatt roppant össze. Rubinek Gyula igazi arca, lénye, tehetsége nem a parlamenti azóharcokban mutatkozott meg, ha­nem sokkal eredményesebben azok­ban az évtizedekben, amelyeket a magyar gazdatársadalom szervezésé­nek szentelt, a­mikor nagyrahivatott alkotásokat hívott életre, tollal, szó­val, tökéletes és befejezett készült­­séggel és gondolatbőséggel előkészít­tette a gazdatársadalomnak azt a megerősödését és kivirágzását, mely a forradalom után elkövetkezett. Közgazdasági alkotásai, főképpen a szövetkezeti életben, túlélik őt és megőrzik emlékét, valamint nagy­szabású szakirodalmi munkái, melyek rengeteg tanulásnak, külföldi kuta­tásnak és egy szünetlenül alkotni vágyó léleknek az értékes termékei.­­­ Munkálkodásának nyomait megőrzi az Orige és csaknem valamennyi agrárius intézmény, mert mindegyik érezte nagyszerű energiájának, szer­vező talentumának kisugárzását. Nagy része van abban, hogy nemzetgyűlési választásokon már­a a kisgazdáké lett a többség. Megtör­ténvén egyesülése Nagyatádi Szabó Istvánnal, élete végéig vezető helyet töltött be a parlament életében is. Egy ideig földmivelésügyi miniszter volt és e működésének emlékét őrzik a mezőgazdasági érdekképviseletről, a közgazdasági egyetemről és nagy­részt a birtokreformról szóló törvé­nyek is. Rövid ideig a kereskedelmi tárcát töltötte be. Fokozódó szervi­ szívbaja miatt egyre jobban ki kellett kapcso­lódnia a politika és pártélet aktív intézéséből és a legutóbbi bonyodal­mak már az ő tartós távollétében­ folytak le. Mint politikust, sok táma­dás érte, ezek azonban érintetle­nül hagyják a szakembernek érde­meit, melyeket ismer és elismer a­­ külföld egész szakközönsége is.­­ Élete. Rubinek Gyula 1865-ben született a baja­i m­egye! óhajon. A magyaróvári gazdasági akadémia elvégzése után Kunbaján volt te­téző, majd a Borászati Lapok, később pedig a Köztelek társszerkesztője lett. 1894-ben lett Rubinek Gyula az OMGE ügyvezető titkára s 1895-ben már megszervezte a III. országos gazdakongresszust. Több agrárja­vaslatot dolgozott ki és több gazdasági irá­nyú könyvet irt, melyek közöl a Parasztszo­­cializmus és Kiegyezésünk Ausztriával kel­tettek nagyobb feltűnést szakkörökben. 1899-ben Szegeden megszervezte az első mezőgazdasági kiállítást, 1901-ben Újarad képviselőjévé választotta és 1906-ban az OMGE igazgatója lett. A Friedrich-kormány megalakulásával elvállalta a földmivelésügyi tárcát, a Teleki kormányban kereskedelmi miniszter volt. A Faluszövetség megalaku­lásakor részt vett a Szekszárdon és Mózsin tartott ünnepélyeken is. Betegsége és halála. Súlyos betegsége hónapokkal ezelőtt tá­madta meg. Ez év szeptemberében Balaton­­füredre utazott és hetekig ott kezeltette ma­gát. Még betegsége utolsó idejében is dol­gozott. Balatonfüreden a szívbaját kezelték. December 9-én a szövetkezetek Erzsébet­­szanatóriumába vétette fel magát. Ott igen súlyos vesebajt állapítottak meg, a­mely szívbajának is okozója volt. Az ötvösök tu­datában voltak annak, hogy menthetetlen. Karácsony után az állapota rohamosan ros­­­szabbodott. Vízkereszt napján reggel elvesz­tette az eszméletét. Már előzőleg víziói vol­tak, orvosainak panaszkodott, hogy állan­dóan 48-ról álmodik, honvédcsapatokat ve­zényel. Szombaton délutá­n Nemes püspök feladta neki a halotti szentségeket. Vasár­­­napra reggel örökre lehunyta szemét. Betegsége alatt nagyon sokan érdeklődtek a nagy beteg állapota felől. A részvét. A nemzetgyűlés ülésén Gaál Gaszton elnök tett jelentést Rubinek Gyula elh­rny­­táról s meleg­ szavakkal parentálta el az elhunytat. Horthy Miklós kormányzó, József főherceg, gróf Bethlen István miniszterelnök a táviratban fejezték ki részvétüket az özvegynek. A temetés: Rubinek Gyulát az OMGE a maga halott­jának tekintette s a Köztelek díszterméből temették el. Temetésén részt vett a nemzet- Lapunk legközelebbi száma — a főispáni beiktatásra való tekintettel — szerdán jelenik meg.

Next