Tolnamegyei Ujság, 1941 (23. évfolyam, 1-94. szám)

1941-02-15 / 13. szám

TOLNA MEGYEI ÚJSÁG helyzetről, éppen ezért nemcsak a vármegye és a város közönsége várja érthető kíváncsisággal február 23-ánt, hanem maga az ország is, hiszen ilyen előkelő politikai szere­pet betöltő férfiaknak a beszéde országos visszhangot szokott kel­teni és tájékoztatásul szolgál a nem­zet egész egyetemének. A nevezetes politikai esemény alkalmával Szekszárdra jönnek és a választmányi gyűlésen beszédet mondanak: dr Őrffy Imre Tolna vármegye nagytekintélyű és kiváló politikai iskolázottságú felsőházi tagja, dr Szakolts Pál, a szekszárdi vá­lasztókerület, országgyűlési képvi­selője, dr vitéz Téglássy Béla, a paksi kerület országgyűlési képviselője és Haypdl István Tolna vármegye országgyűlési képviselője. Mint már említettük, ezt a nem közönséges érdeklődéssel várt vá­lasztmányi nagygyűlést a Szekszárd- Szálló éttermében közebéd követi. Egy teríték ára 2 P. A közebé­den való részvételt legkésőbb folyó hó 15-ig kell bejelenteni a főispáni hivatalban. A Bonyhádi Takarékpénztár Rt. közgyűlése Élénk érdeklődés mellett e hó 9-én, vasárnap délelőtt 11 órakor dr Perczel Béla nyug. főispán el­nöklete alatt tartotta meg hetven­­egyedik évi közgyűlését a Bonyhádi Takarékpénztár Rt. A megjelent részvényesek között a helyi és kör­nyékbeli társadalmi és gazdasági élet sok kiváló reprezentánsát lát­tuk, akiknek megjelenése e régi pénzintézet népszerűségét és az iránta megnyilvánuló bizalmat jut­tatta ez alkalommal is kifejezésre. Az elnöki megnyitó után az igaz­gatóság jelentését dr Boga József igazgató olvasta fel és abban be­számolt az intézet elmúlt évi mun­kásságáról. A jelentésből kitűnt, hogy az intézet az elmúlt év nehéz viszonyai között is maradék nél­kül teljesítette hivatását és mintegy 560.000 pengő új kölcsön folyósítá­sával állott a hitelkereső közönség rendelkezésére. Mintegy 100.000 pen­gővel emelkedett a betétállomány is, amely az intézettel szemben min­denkor megnyilvánult bizalom mel­lett kifejezője annak is, hogy a ha­zának jobb jövőjébe és pénzünk szilárdságába vetett hit továbbra is kedvezett a takarékosságnak. Az igazgatóság javaslatának­ meg­­felelően a közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy a 25.841*86 pengő nyereségből az ingatlan értékcsök­kenési alap és a nyugdíjalap meg­felelő dotálása és óvatos tartaléko­lás mellett miként az előző évben, ez alkalommal is részvényenként 3 pengő osztalékot fizet. Az elért kedvező eredmények a szakszerű vezetés mellett a Bony­hádi Takarékpénztár Rt. anyainté­zetének, a százesztendős jubileumát ünneplő Pesti Magyar Kereskedelmi Bank értékes támogatásának és irá­nyításának köszönhetők. A közgyűlés az igazgatóság új tagjává Demjány Ervint, a bony­hádi reálgimnázium igazgatóját, a felügyelőbizottság új tagjává pedig dr Schlitt Gyula alesperes, majosi evangélikus lelkészt választotta meg. A nagyszámban megjelent rész­vényesek nevében Weber Kálmán földbirtokos mondott köszönetet az intézet vezetőségének és tisztviselő karának az elért szép eredményért. A közgyűlés dr Perczel Béla el­nök zárószavaival ért véget és arról a megjelentek azzal a megnyugtató érzéssel távoztak, hogy a Bonyhádi Takarékpénztár hét évtizedes tra­díciójához méltó módon tölti be a­­ mostani nehéz viszonyok között is hivatását. A Szekszárdi Daloskör folyó hó 8-án tartotta hagyományos társasvacsoráját a Szekszárd Szálló nagytermében. Ez a kiváló férfikar egész évi lankadatlan munkája mel­lett önzetlenül azon is fáradozik, hogy a dal varázserejével a város közönségét társadalmi és osztály­különbség nélkül egy-egy napra összehozza, hogy számára egy meg­hitt jó estet rendezzen viszonzásul azért a nagy bizalomért és szere­­tetért, amelyben a daloskört már évek hosszú sora óta részesíti. Ez úgy a múltban, mint ez alkalommal teljes mértékben sikerült. Boldog­ság töltötte el a sziveket annak lát­tára, hogy ezen a napon őszintén találkozott Szekszárd város társa­dalma osztálykülönbség nélkül leg­főbb helybeli képviselőivel. Este 8 órakor a fényesen deko­rált teremben, a gyönyörűen díszí­tett asztaloknál mintegy 300 személy elfoglalta fenntartott helyét és pon­tosan megkezdődött a vacsora. A vacsora közben szólásra emelkedett a Daloskör elnöke és mecénása: vitéz Vendel István polgármester és a tőle megszokott szellemes és de­rűs gondolataival teli beszéddel üd­vözölte a jelenlevőket és ezáltal olyan egységes családi hangulatot teremtett, ami már biztos alapja lett a kialakuló további kiváló han­gulatnak és poharát Szekszárd vá­ros és a Daloskör boldogságára ürítette. A jelenlevők a kedves házigazdát lelkesen ünnepelték. A köszöntőt a Daloskör váloga­tott műsora követte. Előadásra ke­rült 1. Huber Károly: Fohásza, a tenorsólót Végh Lajos kovácsmester, a baritonsólót Makk József belvá­rosi r. k. tanító énekelte. 2. Dr Tö­rök Zoltán : Mátyás királyhoz cimü műve. 3. Egy népdal egyveleg, egy bordal és ráadásul Sztojanovits Je­nőtől : Fekete szelei éjszakája cimü népdal dongókarral és tenorszóló­val. A sólót ismét Végh Lajos éne­­­­kelte. Úgy a kari mint a szólisták­­ éneke tökéletes művészi teljesítmény j volt. A daloskör a megjelentek és az­­ ő szeretett elnöke tiszteletére a mű­sor után egy „Éljen soká“ c. éltető dalt énekelt, amit reggelig tartó hangulatos tánc követett. A dalárdát Petz Hubert, a dalos­kör fáradhatatlan karnagya vezé­nyelte. A résztvevők egy meleg, magyar hazafias est jóleső érzésé­vel voltak együtt és távoztak.! 1941 február 15. Tívek Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország! Időjelzés- Hőmérsékleti szélsőségek és csa­padék Szekszárdon, 1941 február 6—12 ig. Hőmérséklet maximum: 11'6 C ° február 10-én, minimum: —4'8 C ° február 7-én. Csapadék: hó 2 2 mm február 6-án, hó 0'2 mm február 7-én, hó 2­7 mm február 8-án, eső 0 4 mm február 9-én. Összesen 5*5 mm — A csendőrség jubileuma. A magyar csendőrség, az állam köz­­biztonságának ez a jól bevált, nagy­tekintélyű és tiszteletreméltó szerve most üli alapításának hatvanadik évfordulóját. Ez alkalomból ország­szerte házi ünnepségeket rendezett a csendőrség, amely a mostani sú­lyos nemzetközi és gazdasági vi­szonyokra való tekintettel a jubilá­ns ünnepségek keretébe nem kí­vánta bevonni a hatóságokat és a nagyközönséget. A vármegye lakos­sága őszinte érzéseinek adunk vissz­hangot, amikor a magyar királyi csendőrséget, a biztonság és rend nagyszerű őreit ünnepen hazafias szeretettel üdvözöljük. — A közellátási miniszter rá­­dióelőadása. Felhívjuk lapunk ol­vasóközönségének figyelmét, hogy dr Laky Dezső közellátási miniszter f. hó 18- án este 9 órakor a rádió útján tájékoztatja az ország lakos­ságát eddigi tevékenységéről és a jövőre vonatkozó terveiről. Mint­hogy az előadás anyaga mindenkit érdekel, saját érdekükben cselek­szenek a rádiótulajdonosok, ha a miniszter előadását meghallgatják. — Előadás a tuberkulózisról. Előzően és most is hosszabb cikk­ben hívtuk fel a közönség figyelmét, hogy a Tuberkulózis Elleni Orszá­gos Szövetség folyó hó 16-tól kez­dődően Országos Tuberkulózis He­tet rendez. Ennek az ország egész területén megrendezett szervezke­désnek az a célja, hogy a magyar társadalom minden erejét mozgó­sítsa és összefogja a gümőkór el­leni küzdelemben. Ez akció kere­tében vitéz Mádi Kovács Imre fő­ispán, mint a Tuberkulózis Elleni Országos Szövetség iQMääifilMSXäafc. fiókszövetségének elnöke folyó hó 21-én, pénteken délutánj W Sfiktor a vármegyeháza nagyd­^TO^H^mP^ paganda és ismeretterjesztő délutánt rendez, melyen dr Szüle Dénes egye­temi magántanár, a szekszárdi vár­­megyei Horthy Miklós közkórház tüdőgyógyászati­­ osztályának főor­vosa tart előadást ,,Gyógyítható be­tegség-e a gümőkór ?“ címen. Erre az előadásra azzal hívjuk fel­ a nagy­­közönség figyelmét, hogy az ügy országos és közérdekű voltára való tekintettel kívánatos, hogy flip^l többen vegyenek r^gj^ggjta. — Vármegyei kOTfmetés tár­gyalása. Megírtuk, lí^ffi$fängon Edvin alispán Budapesten volt, ahol a belügyminisztériumban letárgyal­ták a vármegye 1941. évi költség­­vetését. A minisztérium a vármegye előirányzatát elfogadta és ennek eredményeképpen a vármegyei pót­adó az előző évihez képest némi­leg esik. — Emelkedik a községek pót­adója. Vármegyénk községeinek 1941. évi költségelőirányzata letár­­gyaltatván, megállapítható, hogy a községek pótadója némi­ emelkedést mutat, ami a most folyó népszám­lálással járó költségeknek, a dologi szükségletek általános drágulásának tudható be. Tolna vármegye Horthy Miklós közkórházának betegforgalma a következő volt: 1940 december hó végén ápolás alatt állott a kórház­ban 423 beteg. Ápolásra felvettek a hó folyamán 798 egyént. Az ös­­­szes ápolt közül meghalt 23 beteg, távozott a kórházból 74 L egyén . S így a hó végén ápolás alá­ maradt 457 beteg. A közkórház elmebeteg-V osztályához tartozó palánki telepen összesen 54 elmebeteget ápoltak, míg a szekszárdi, sióagárdi, őcsény­­hegyi, szálkai, kakasdi elmebetege­ket gondozó, úgynevezett családi­ápolási telepeken együttesen 510 elmebeteget gyámolítottak az ide­gen családok. ------- — A vármegyei tű­zoltószövet­­ség közgyűlése. Tolna vármegye Tűzoltószövetsége 1941. évi február hó 22. napján d. e. 10 órakor tartja rendes közgyűlését, ezt megelőzően pedig d. e. 9 órakor választmányi ülését a vármegyeház kisgyűlési ter­mében. I. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Elnöki megnyitó. 2. Az ügyve­zető alelnök évi jelentése. 3. A tisz­tikar tagjainak megválasztása. 4­.A lezárt 3 év zárszámadásának jóvá­hagyása. 5. Tisztviselők és a h. vármegyei tűzrendészeti felügyelő munkaátalányának megállapítása. 6. Indítványok. II. A választmányi ülés tárgysorozata: 1. A számvizsgáló bizottság jelentése. 2. A zárszáma­dások tárgyalása és a költségveté­sek megállapítása. A felmentvény megadása. 3. Az ügyvezető­ alelnök , évi jelentésének tárgyalj­­a. Keszőhidegkút község elöljárósága elhatározta, hogy községháza cél­jaira ingatlant vásárol. Az erre vo­natkozó határozatot a vármegye kisgyűlése már jóvá is hagyta.

Next