Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-11-24 / 85. szám
* XXV. évfolyam. szekszdrí, 1943 november 24. (Szerda) 85. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal BMMSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM : 20—85. Előfizetési díj: *,re .... 24 pengő || Féléére.................................12 pengő Felelős szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési díjak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait Legkisebb hirdetés 4 P, a hirdetés szövegoldalon egy has&bmm 25 filer. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 2 P, minimum S P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 50 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 30 fillér, minimum 10 pengő. Álláskeresőknek 50 százalék engedmény. Szociális Marország „Szociális állam vagyunk“ — mondotta a képviselőházban a belügyi tárca költségvetésének előadója. Ez a megállapítása, amelyet eredmények felsorakoztatásával és számszerű adatok közlésével támasztott alá, igazolja, hogy szociális vonatkozásban nagyon sok kérdésben európaszerte vezető szerepet vívtunk ki magunknak. A szociális politikát folytató Kállay-kormány belügyi költségvetése is egyik legélénkebb bizonyítéka annak, hogy valóban szociális állam vagyunk, jóllehet a fejlődés és a haladás eddigi ütemét a rendkívüli viszonyok miatt nem lehet betartani. Ha nem is sikerül fokozni kívánatos mértékben a szociális jellegű kiadásokat, aránylag mégis jelentősen emelkedtek ezek a tételek. Eddig ugyanis a belügyi költségvetés túlnyomó részben a jogrend fenntartásának az előirányzata volt most azonban a belügyi kiadások tekintélyes részét a szociális kérdések megoldására irányozta elő a kormányzat. A mai idők nem alkalmasak arra, hogy új szociális programmot adjon a kormány s ezért hangoztatta Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter költségvetési vitazáró beszédében, hogy meg kell elégednünk a régi programm megvalósításával. Ezen a téren vitán felül rendkívüli dolgokat alkottunk. A belügyminiszter költségvetési expozéja igen érdekes képet nyújt a szociális államról, örömmel és megnyugvással állapítottuk meg a miniszter beszédéből, hogy a szociális biztosítás, a szociális költségek és intézkedések, amelyekkel a kormányzat szellemi és erkölcsi téren igyekszik emelni a népesség, főként a kisemberek életszínvonalát, most is első helyen szerepelnek a költségvetésben. Elég az Országos Nép- és Családvédelmi Alap anyagi erejének állandó emelkedésére rámutatni. Az ONCsA mindössze két éve szolgálja a szociális célkitűzéseket s ez alatt a rövid idő alatt is bebizonyosodott már, hogy nemcsak konstruktív szociálpolitikát lehet csinálni, hanem szociális megnyugvást is lehet teremteni az ONCs- val. Egyébként az alap a háborús nehézségek ellenére is 20.000 házat épített és adott át eddig, mintegy 150 falu sokgyermekes csalásainak. Másik jelentős szociális intézmény a Nemzeti önállósítási Alap. Ez fennállása 6 éve alatt 5000 folyamodót részesített 22 millió kölcsönben s ezáltal előmozdította újabb önálló gazdasági vállalkozások szerves beilleszkedését a termelési rendbe. Ha még megemlítjük, hogy a miniszter bejelentette az önkormányzati tisztviselők státuszának közeli rendezését, mindenkinek tárgyilagosan meg kell állapítania, hogy Magyarország mai vezetői a szociális fejlődés ütemét a háborúval kapcsolatos és a háború okozta nehézségek ellenére is egyre fokozzák s amikor a jól bevált szervezetek és intézmények továbbfejlesztésén dolgoznak, a jövő Magyarország mintaszerű szociális felépítését szolgálják. Nemzetvédelmi Kereszt adományozások A Budapesti Közlöny f. hó 14-i száma ismét több mint négyezer egyénnek a Nemzetvédelmi Kereszttel történt kitüntetéséről emlékezik meg. Ezek közül körülbelül ötvenen tolna megyei származásúak. A megyénkben kitüntetettek között a névsorban is első helyen áll dr Albers Rezső, a vármegyeszerte nagyrabecsült szekszárdi ügyvéd, akit ellenforradalmi tevékenységéért a kommunizmus alatt, mint túszt letartóztattak és aki a kommun bukása után a vármegyei direktórium elmozdítása iránt intézkedett. Köztük van néhai dr Fregler Károly vármegyei tiszti főorvos, a tamási ellenforradalmi mozgalom egyik szervezője, aki a Tamásiban rendezett gyilkos terrorcselekmények elől otthonából menekülni és a kommün bukásáig álruhában bujdosni volt kénytelen. Megkapta a Nemzetvédelmi Keresztet Kerényi János tolnanémedi főjegyző, akinek, mint a Ludovika Akadémia növendékének jelentékeny része volt a ludovikások ellenforradalmában. Mikor pedig a vörösök a ludovikásokat ki akarták végezni, mint középiskoláit Fiuméban végzett és olaszul tudó fiatal ember, ő értesítette olasz nyelvű levélben Romanelli ezredest, akinek közbelépése megakadályozta a tervbe vett gyilkosságokat. Kívülük Nemzetvédelmi Kereszttel tüntette ki a Kormányzó Ur Őfőméltósága dr lugen Aurél dombóvári közjegyzőt, Ambrus Pál tamási születésű gazdálkodót, Antus József faddi születésű postatakaréki tisztviselőt, Ács Mihályné tamási sz. háztartásbelit, Babai-Szücs Géza udvari sz. gazdasági intézőt, Bakay Dezső nagydorogi sz. tisztviselőt, Báli Antal faddi sz. postaaltisztet, Báint János szakcsi sz. nyug. főtörzsőrmestert, vitéz Bereczky Sándor madocsai sz. altisztet, vitéz Bódog Mihály dombóvári sz. kisbirtokost, Bodnár Károly mórágyi sz. bajai MÁV állomásfőnököt, Borsos Lajos bölcskei sz. fodrászt, Bruzer Zoltán dunaföldvári sz. adószedőtisztet, Budai István dunaföldvári sz. pénztárost, Czeiner Ferenc bölcskei kisbirtokost, Dely György faddi széjjeli őrt, Dévényi József szedresi sz. tűzoltót, ifj. Domonyai Sándor szekszárdi sz. üzletvezetőt, vitéz Éry László szekszárdi sz. budapesti vállalkozót, Farkas Béla dunaföldvári sz. MÁV intézőt, Farkas György bölcskei földmivest, id. Földesi Lajos madocsai földmivest, Gál Ferenc dunaföldvári földmivest, Gál János dunaföldvári kisgazdát, Gál Pál dunaföldvári kisgazdát, Gubányi Béla bonyhádi sz. likörgyárost, Gutai József faddi gazdálkodót, Hetényi Lajos szekszárdi takarékpénztári ellenőr-igazgatót, Gyenge György miklósvári földmivest, Horvát András dunaföldvári földmivest, dr Horváth Árpád szakcsi sz. gömörmegyei alispánt, Horváth Árpád paksi sz. MÁVAG tisztet, Horváth József pálfai sz. bankártisztet, vitéz Horváth H. Vilmos tamási sz. m. kir. honvéd tisztviselőt, Joó Károly bátaszéki sz. kir. bírósági végrehajtót, ifj. Kaszás János tamási sz. bankigazgatót, Gy. Keresztes András bölcskei kisbirtokost. Kassa hazatérésének ötödik évfordulóján hatalmas tömeg hallgatta a miniszterelnök szózatát. Egyes számára 28 fillér Kéri István tamási sz. rendőr főtörzsőrmestert, Kristófi Béla szekszárdi sz. főerdészt, Klics Márton kocsolai sz. székesfővárosi alkalmazottat, dr bonyhádi Kliegl Lajos ny. szekszárdi városi főjegyzőt, vitéz Ladányi József hőgyészi sz. vendéglőst, Ledniczky János paksi sz. postatisztet, Lukács Rudolf tamási sz. arcképfestőt és Gommermann Antal dombóvári sz. könyvelőt. Mai kultúrpolitika Fegyverzajban pihennek a múzsák. Ez a sokat emlegetett latin mondás magyar viszonylatban nem állja meg a helyét, mert nálunk a háborús időkben is igyekszik a kormányzat — rendkívüli erőfeszítésekkel — mindent megtenni, hogy kulturális téren megtarthassuk megszerzett fölényünket. A Kállay-kormánynak ez az elve érvényesül a kultusztárca költségvetésében, amit ha lapozgatunk, rájövünk arra, hogy a kormányzat háborús kulturális intézkedései a békeévekben is megállnák a helyüket. A munka üteme nemcsak nem lankadt, hanem az eddiginél is fokozottabb s kiterjed a magyar művelődés minden ágára. Szinyei Merse Jenő kultuszminiszter költségvetési expozéjában joggal hangoztatta, hogy tárcája tételeinek túlnyomó része a szociális gondoskodás jegyében áll. A háborús viszonyokra tekintettel a költségvetés csak a legszükségesebb beruházásokat foganatosítja s így is 35 százalékos emelkedést mutat a múlt évihez viszonyítva. A szociális gondoskodás végigvonul a tárca egész költségvetésén. A tanítók, tanárok és lelkészek helyzetét a kormány a legmesszebbmenően igyekszik javítani. Ezért oldotta meg úgy a helyettes tanárok és tanítók helyzetének a kérdését, hogy ezek már egyévi szolgálat után rendes tanárokká és tanítókká legyenek kinevezhetők s ne kelljen, mint a múltban, 8—10 évig ideiglenes minőségben szolgálatot teljesíteni. A hitoktatók illetményeit méltányosan javította a kultuszkormány s a tárca költségvetésében igen jelentős szociális természetű tétel a segédlelkészek fizetésének rendezése, amely a múlt évi költségvetéshez képest egymilliós többletet jelent. Szociális jellegű intézkedés a lelkészi nyugdíjintézetek támogatására felvett összeg emelése s a tisztviselői státuszokban az első kategóriák helyzetének javítása. A kisemberek sorsának helyzetét javítja az altiszti státuszban lévők és a klinikai ápolószemélyzet bérének az emelése is. Nem feledkezett meg a kormányzat az iparostanoncok helyzetének könnyítéséről sem; részükre kétszáz új internátusi helyről és 360 tanonc ebédjéről történik gondos-