Tolnavármegye és a Közérdek, 1914 (25./10. évfolyam, 1-104. szám)

1914-07-27 / 60. szám

1914 július 21. TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK — Cigányok garázdálkodása. A szakcsi já­rásban az elmúlt hónapok folyamán szinte napi­renden voltak a bet­üresek és kisebb nagyobb tolvajlások. — Az egyes csendőrörsökre naponta tömegesül érkeztek a károsultak följelentései az ismeretlen betörők és tolvajok ellen, a csendőrség­­minden esetb­en­ meg is indította a nyomozást a tetteseket azonban sohasem sikerült kézrekeríteni. — Alig volt a szakcsi járás községeiben üzlet, amelyet meg nem látogattak és ki nem fosztottak volna az ismeretlen betörők, akik ezenfelül egész sereg magánházat is megtiszteltek látogatásaikkal, ahonnét javarészt ételre mű­eket, házicikkeket, apró szárnyasokat, sertéseket vittek és hajtottak el. A múlt hét péntek éjszakáján újabb betörés történt Várongon, ahol Weinstein Ignác fűszer­­üzletét törték fel s egy csomó árut s a kasszá­ban talált körülbelül 3— 400 koronányi készpénzt loptak el. A betörök a bolt külső falát ásták meg s ugy jutottak az üzletbe. Mindezt a leg­nagyobb csöndben tették, úgy, hogy a tulajdonos csak reggel, üzletnyitáskor szerzett tudomást a betörésről. A károsult kereskedő azonnal meg­tette a feljelentést az ismeretlen tettesek ellen a csendőrségen, amely a legszélesebb körű nyomo­zást indította meg kézrekerítésükre. Három napi fáradságos kutatás után a törökkoppányi csend­­őrségnek sikerült is aztán őket Lakatos Ljászló is Botkán Gergely faluhidvégi cigányok s három más cigányasszony személyében Düröcske község határában letartóztatni. A letartóztatottak először tagadni próbáltak, de megmotozásukkor egész csomó árut találtak náluk, amelyek eredetére vonatkozólag semmiféle felvilágosítást nem tudtak adni. A vallatás során a cigányok végre is meg­törtek és beismerték nemcsak a Weinstein üzletbe való betörést, hanem a szakcsi járásban az utóbbi idők alatt elkövetett összes betörések­­t és lopá­sokat.­­ A somogyi betörőbanda azért húzódott meg most Somogy megye határszélén, mert egy újabb tolnai kirándulást terveztek Láp­afő köz­ségbe A betörő cigányokat a nyomozás befejezése után Szekszárdrul kisérik a törvényszék fogházába. Késelések. A mozgósításra bevonuló egyé­nek között megvan az a rossz szokás, hogy egymást gúnyosan ugratják, becsmérlik. Így volt ez vasárnap éjjel a szekszárdi r. k. körben is, ahol igen nagy közönség gyűlt egybe, hogy pohár mellett politizáljon, bucsuzkodjék és készüljön a katonasorra. Steiner János Sinoro­­vits fiatal szekszárdi gazda ivás közben csúfon­­dárosan kezelte Bóvári Józsefet, aki mint kiszol­gált tengerész nem hivatott be. Bóvári aki ittas állapotban házsártoskodni szokott, ezen felfor­­tyant és kis zsebkését előrántva, Steinert a szi­vén, nyakán, fején, lábán megszúrta. A sérültet átszállították a közeli kórházba, ahol reggel fél 5-re meghalt anélkül, hogy Wagner Andor dr. bíró és Rácz József rendőrkapitány által kihall­gatható lett volna. A gyilkos Bóvári letartóztat­tatok és töredelmes vallomást tett.­­ Ugyan­csak megkéselte Kis István agárdi gazda egyik társát vasárnap este Leányváron. A szurkálás után öngyilkosságot követett el és meghalt. Jobb lendületű lelkek rajza nagyobb tért foglal­jon el irodalmunkban. A könyv ára 3 kotorta. Melegen aj mtjük olvasóink figyelmébe. _______IRODALOM. — A malomember. Lindner Ernőnek a pécsi „Dunántúli” segédszerke szkesztőjének 128 olda­las regényét vettük, amelyet már csak rövidsége miatt is el kellett olvasnunk,, de végig olvastuk azért is, mert igazán kellemes olvasmány. Szer­zője könnyen és kedvesen is, sőt bátran is, mert nem riad vissza oly alakok rajzától, a­milyenekkel már hosszú idő óta sajnos csak a „vidéki“ regényekben, találkozunk. Egy ne­mes ideális lelkű férfi a hőse, a fiatal Grüner egy nagy malom igazgatója, aki egyik aláren­deltjében Gogolák Ábrisban is becsvágyat ébreszt egy nemesebb szebb életre. Nagy csalódás éri mindkettőt, közös vállalatuk összeomlik, minek folytán a felcsigázott , becsvágyó és idegzetű Gogoláknak megbomlik a lelki egyensúlya. Grü­ner azonban a szegénységben is boldogságot és nyugalmat talál egy szerető asszonyi szív mellett. A­­ szerzőnek igen finom és erős érzéke van lélektani bonyodalmak iránt, de ebben a regé­nyében még nem mert azoknak mélyrehatóbb rajzába bocsátkozni. De a problémája érdekes és rokonszenves is ha­ még fiatal ember, nagyobb sikereket is ígérhetünk neki. Ezt annyival in­kább óhajtanánk, mert ideje volna, hogy a neme­­ s vidéki pénzintézetek és az esetleges háború. Lakosságunk józan értékeléssel fogja fel a jelen helyzetet. Tudja, hogy a pénzintézetek betétei nemzetközi védelem alatt állanak és há­ború esetén sehol sem lehet nagyobb biztonság­ban a pénz és érték, mint éppen a takarék­pénz­tárakban. A kis bilitek megnyugtatására közöl­jük mégis, hogy a pénzügyi világnak egyik leg­előkelőbb tagja pesti munkatársunk előtt a kö­vetkezőket jelentette ki : Abban a megbeszélés­ben, amelyet a monarkiának Szerbia ellen való fellépése alkalmából a pénzügyminiszter a buda­pesti nagy pénzintézetek képviselőivel folytatott, valóban megnyugtató módon nyilvánul meg , az az általános fölfogás, hogy bárminek legyenek is a monarkia lépésének következményei, a közgaz­dasági élet megzavarásától tartani nem kell. Két­ségtelen az, hogy semmiféle ok izgalomra­ vagy kishitűségre nincs gazdasági téren sem. Mindenki meg lehet nyugtatva aziránt, hogy a budapesti nagy pénzintézetekben meg­van a képesség és a készség is arra, hogy még a rendkívüli hiteligé­nyeket is kielégítsék, annak szüksége esetén pe­dig máris megállapodtak arra nézve, hogy a jegy­bank és a kormány vezetése mellett, egy meg­felelő organizációt létesítenek az egyébként hitel­képes kisebb pénzintézetek és magánosok hitelé­nek kielégítése érdekében. Forrásunk, amelynek illetékességéhez semmi kétség nem férhet, különös nyomatékkal hangsúlyozta előttünk, hogy külö­nös fontossággal bír ez a megállapodás a vi­déki pénzintézetekre, melyeknek úgy vezetni, mint betevői és adósai teljesen nyugodtak le­hetnek aziránt, hogy bármi történjék is, ennek a megállapodásnak következtében a vidéki pénzintézetek ügymenete minden tekintetben az eddigi mederben lebonyolítható lesz. A szekszárdi, sőt a vidéki pénzintézeteké helyzete sem ad tehát a legkisebb aggodalomra sem okot. A közönség a legnyugodtabban ítéli meg az eseményeket „Jelentkeztek ugyan pénzkivevési szándékkal úgy a Tolna megyei Takarék és Hitel­banknál, mint a Szekszárdi Takarék­pénztárnál és Népbanknál is elég szép számmal, de ezek 100—200 koronás kis betétesek voltak, akiknek drukko­lási s más apróbb kiadásaikra volt szükséges a pénz. A nagyobb tőke teljesen nyugodt, mert az is lehet. Az utolsó évek alatt alaposan meg­edződtek az idegek. Hozzászoktunk a folytonos hadikészenléthez és a közönség műveletlenebb, vagy felszínesebb rétege is megtanulta, hogy nem ily kis incidens, hanem európai háború esetén is teljes biztonságot nyújtanak tőkésnek a külön­ben is jó és szolid pénzintézetek. Még az ellens­é által elfoglalt területeken sem veszhet el a lakosság vagyona, melynek a nemzetközi egyezmény a legnagyobb oltalmat biztosítja A szerbek által elfoglalt török muzul­mánok betéteit ép úgy nem érintette a regim­­változás, mint ahogy a franciák sem veszítették el a lehanyatlott csillagú törököknek régente köl­csön­zött milliókat. A főtényező a jegybank érckészlete, mel­­­lyel a mozgósítás időpontjában rendelkezik, miu­tán ehhez arányítva bocsátja ki bankjegyeit. Jegybankunk érckészlete az utolsó négy év alatt (1910—1913) átlagban kitett 1.628 910.500 koro­nát E mennyiség 40 százalékos fedezeti arány mellett 4 072.301 250 korona bankjegy kibocsá­tását tette lehetővé. Ha ebből az összegből a normá­lis bankjegyforgalmat, mondjuk az 1910. évben forgalomban volt jegyek átlagösszegét 2.081 430 ezer koronát levonjak, akkor 1.909.871.250 ív összeget tesz ki a szabályszerű fedezet mellett újonnan kibocsátható bankjegyek összege. De ha pesszimisztikusabb számítással az utolsó négy év bankjegy forgalmának átlagát vesszük is, még mindig 1.832.244.500 koronát tesz ki a még megengedhető bankjegyforgalom. Ez oly óriási összeg, mely magában is hó­napokig elégséges volna az állam háborús költ­ségeinek fedezésére. Erre azonban semmi esetre sem kerülhetne sor, mert elsősorban is rengeteg más meglevő Fi fedezete van az államnak háború esetére, melyek­kel azonban bolyszűke miatt sajnálatunkra nem foglalkozhatunk. De magában ez az egy példa is elégséges arra, hogy mindenkit a legnagyobb megnyugvás­sal töltsön el. Az állam el van készülve a leg­végső esetekre s nem képzelhetünk el oly körül­ményt, amikor a pénzintézetekben elhelyezett tő­kénket csak a legkisebb veszély is fenyegetné. Meg vagyunk arról győződve, hogy közön­ségünk esetleges nagyobb vih­­arok esetén­ sem ül fel ostoba emberek­­ rosszakaratú ijesztgetéseinek, hanem bizalommal vis­ l­etik azok ir­ányában, akik hivatottak érdekeit minden körülményük között meg­édeni. F­ogo­r­vo S­ICowsci I. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket. Arany, platina és por­cellán koronákat és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nél­küli fogakat. FogSha­szás érzéstelsmSéssel 2 Mű-fogak, és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. LsaSsás­s a gimnáziummal ejzesmlfoííirc. | RED STAR ali ií&rös CssaSag WeessS An­t­werpen-Amerika Rendes és közvetlen postahajójáratok Antwerpen—New­ York es Antwerpen — Boston közötti Lapland a társasá­g hajóraja Vaderland Samfimd Marquette Finland Zeeland Gothland Menominee Kroonland Mauitou A hajók New­ York felé minden szombaton és Bostonba minden második csütörtökön indulnak. — Bővebb fel­világosítást nyújt : Telefon sz: l­ed Stsis11 Lirae József 10-37. m­agyarországi képviselője Budapest, Vili, Köztemető­ út 12 a. üzletfelhagyás miatt Külesd és Kistormás községek között közvetlen az országút mel­lett egy teljesen jó karban levő és felsze­relt jó forgalmú Turbinás 16 EIL­ erejű benzinmotoros, 2/7 számú combinált hen­gerrel és 27 számú Gans-féle henger 2 kőjáratú, 3 szitás vízimalom 8 hold szántó, rét és belsőséggel. Bővebb felvilágosítással szolgál Diósy Endre urad intéző Nagytormás puszta, posta Zomba, Tolnamegye.

Next