Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-01-04 / 1. szám

Előfizetési ár: Egész évre.................16 korona Fél évre.......................8 . Negyed évre .... 4 . Egy szám ára .... 16 fillér. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyilt­­tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Szerkesztőség: Bezeréd] István­ utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő osszes közlemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám­ utca 42. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések ida küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést eg­ész évre előre kt­küldik. 8 korona Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon­szám: 18­24. — Kiadóhivatali telefon-szám­: 18—II. Tisza utmvi szózata. Tömör, világos és plasztikus volt az a beszéd, amelyet Tisza István miniszter­­elnök újév napján a munkapárt tagjaihoz intézett. Nemcsak a munkapártnak, az or­szágnak és a monarkiának, hanem egész Európának szóltak Tisza szavai, melyek külső formában minden szóvirágtól men­tesek voltak, nemes egyszerűségöknek azon­­an díszt és súlyt adott az igazság ereje, ely belőlük kisugárzik. Históriai­­ jelentőségre tart Tiszának eszéde számot. Tisza minden túlzástól menten dom­borítja ki a magyar nemzet szerepét a vi­lágháborúban és a megcáfolhatatlan tények világra szólóan bizonyítják a magyar nem­zet erkölcsi és anyagi erőinek nagyságát, politikai érettségét, a magyar díjban rejlő összetartó energiát és a magyar társadalom intellektuális fajsúlyát. Hősiesen, az ősöktől öröklött és csorba nélkül megőrzött vitézséggel és becsülettel állja meg helyét a magyar nemzet a világ­háború által reá mért szörnyű nehézségek közepette és magatartásával méltán kivívja egy egész világ elismerését. Még nem tudjuk, mikor lesz vége annak a mérkőzésnek, amely a végtelen harcmezőkön folyik, de kötelességünket, lan leadást nem ismerve, fogjuk továbbra is teljesíteni, nem csüggedve és az akadályok tömkelegétől egy percre sem riadva vissza, úgy, amint azt a magyar nemzet politikai vezére újévi nyilatkozatában bölcsen meg­jelölte. Ellenségeink minden mesterkedése és ámi­gatása ellenében vas logikával mutatta ki a miniszterelnök, hogy a háborút nem mi okoztuk, hogy a hármas szövetség Közép-Európában csupán védelmi célokra szorítkozott, nekünk területi aspirációink egyáltalán nincsenek, csupán a magunk jogát és igazát védelmeztük a nemzeti ön­érzetünk és állami függetlenségünk ellen irányult féktelen és otromba szerb táma­dások ellen, amelyeket Oroszország alat­tomosan és makacsul élesztett. Orosz­ország telhetetlen panszlavizmusa és An­gliának irigykedése német szövetségesünk gazdasági föllendülése és világhatalmi ál­lása ellen idézték elő ezt a borzalmas há­borút, amelynek méreteire nem akad példa a világtörténelemben. Tisza beszéde jogos önérzettel biza­lomra aposztrofálja a nemzetet, hogy an­nak bámulatot keltő hatalmas erőfeszítése és tengernyi véráldozata nem lesz hiába­való, hanem megtalálja majd gyümölcsét. A magyar nemzet ezekben a sors­döntő időkben tanúsított fényes példaadás után újult erővel, tekintélyben és hatalom­ban megizmosodva kerül m­ajd ki a há­ború idegemésztő válságaiból — és a be­következendő béke emelni fogja az egész világ előtt a magyar nemzet presztízsét, de be fogja bizonyítani minden időre azt is, hogy a magyar nemzet oszlopa a di­nasztiának és gerince az egész monarkiá­nak. A dualizmusnak leghivatottabb és leg­következetesebb interpretátora és leghívebb képviselője. Tisza István ajkairól a ma­gyar nemzet paritásos közjogi állásáról, nemzeti önállóságáról és állami független­ségéről elhangzott nyilatkozatok örök életű igazságai és axiómái maradnak Magyar­­ország közjogának és azoknak a nemzet egész jövőjére kiható hatása nem ma­radhat el. Ugyancsak lelkünkből beszélt Tisza, amikor férfiasan rámutatott a szerbiai visszavonulás okozta sebekre és leplezet­lenül utalt azok indító okaira. Eléggé érett, eléggé bátor és eléggé erős a magyar nem­zet, hogy a szerb harctéren bekövetkezett, minden józan hazafit méltó fájdalommal eltöltő szomorú eseményekre, minden szé­­pítgetés és farizeuskodás nélkül leplezetle­nül rá lehessen mutatni és a miniszter­nek csak annak adott, a nála megszokott művészi formában, kifejezést, ami a kö­zönség körében szájról-szájra járt. És ép­pen Tisza igazmondásának ebben a szer­biai szomor­úságos epizódban is az ad nagy jelentőséget, hogy nyíltságával az izgalma­kat csak tompítja és bármennyire fájdal­mas maga a tény, hogy közel öt hónapig tartó, páratlanul hősies küzdelmek és óriási áldozatok eredményét egy ember stréber­kedése meghiúsította, a további sikerbe, a mi hadseregünk vitézségébe és hősi ere­jébe vetett bizalmunk rendületlen marad és csak a kishitű, kicsinyes kételkedők, a kiknél pedig a titkolódzás sem használ és a kiknek száma vajmi csekély, őrzik meg sötétlátásukat. Különös kegyelme a Gondviselésnek, hogy nemzetünk élén a mostani súlyos megpróbáltatások közepette egy egész fér­fiú áll, aki maga a törhetetlen hazafias tettvágy és energia, amellett a legnemesebb önfeláldozásra kész önzetlenség inkarnációja. pontját, Borzymovot elfoglalni. Eközben ezer oroszt foglyul ejtettünk és 6 géppus­kát zsákmányoltunk. Három támadásban kísérelték meg az oroszok Borzymov vis­­­szafoglalását.­­Támadásaikat visszavertük, miközben súlyos veszteségeket szenvedtek. Ravkától keletre is támadásaink lassan előbbre haladtak. Az orosz jelentésekben többször em­lített Inovledz körüli sikerek tisztára ko­holtak. Ezen a környéken az oroszok ös­­­szes támadásait súlyos veszteségeik mel­lett visszavertük és tegnap a támadások meg sem ismétlődik. Egyebekben a Pilicától keletre a hely­zet változatlan. — A legfőbb hadvezetőség. Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. A németek győzelmes előnyomulása. Az orosz főhadállás támaszpontjának elfoglalása. Berlin, január 3. Nyugati hadszíntér: Westend előtt teg­nap délben torpedónaszádoktól kísért né­hány ellenséges hajó jelent meg, amelyek azonban nem tüzeltek. Az egész nyugati arcvonalon tüzér­ségi harcok voltak. Ellenséges gyalogsági támadás csak St. Menehouldtól észak­nyugatra történt. Ezt a franciák súlyos vesztesége mellett visszavertük. Keleti hadszíntér: Kelet-Poroszország­­ban és Lengyelország északi részében nincs változás. Lengyelországban a Visztulától nyu­­gatra csapatainknak több napi kemény küz­delem után sikerült az orosz főhadállás­nak különösen jól megerősített támasz­ Győzelmeink az oroszok felett. Budapest, január 3. Az ellenség ismételt kísérletei, hogy arcvonalunkat Gorliczától nyugatra és észak­nyugatra áttörje, az ellenség súlyos vesz­teségei mellett újból meghiúsultak. A har­cok közben, amelyek egész napon át foly­tak, Gorliczától délre rohammal bevettünk egy magaslatot, amely erős vetélkedés tár­gya volt. Egy ellenséges zászlóaljat meg­semmisítettünk, egy törzstisztet, négy alan­tas tisztet és nyolcszázötven főnyi legény­séget elfogtunk és két géppuskát zsák­mányoltunk. A hadizsákmány közt van az ellenségnek egy repülőgépe is, amelyet le­lőttünk. Az arcvonal többi részén különös esemény nem történt. — Höfer: Újév a vármegyén. Tolnavármegye tisztikara újév napján, ha­gyományos szokáshoz híven, testületileg tisztel­gett Farster Zoltán alispánnál dr. Eri Márton főjegyző vezetésével, aki ez alkalommal a követ­kező üdvözlő beszédet mondotta : Nagyságos Alispán Úr! Úgy gondolom, hogy ezer éves állami fönn­állásunk óta még egy újesztendő sem köszöntött a magyar nemzetre oly komoly viszonyok és aggo­dalmat keltő körülmények között, mint az 1915-ös esztendő s a hazáját féltően szerető magyar ember lelkét sem ülte meg még úgy a kétség fojtó köde, mint a létért folyó jelen izgalmas titáni harcok közepette. Ma tehát, amikor az állami életnek úgy­szólván minden vonatkozása, az egyéni törekvés­nek és munkásságnak azt mondhatnám teljes mérve a haza biztonságáért és magyar nemzeti mivoltunk fönnmaradásáért folyó élet­halálharcnak minél eredményesebb és sikeresebb befejezésére irányul, úgy vélem, hogy nincs helye az ünnepi szólamoknak, de annál inkább ezen magasztos cél elérésére irányuló csöndes, komoly, szakadatlan hazafias munkásságnak. Éppen azért ezúttal egyszerű szavakban csak azon őszinte, szívből fakadó jókívánságainkat óhajtjuk kifejezésre juttatni, hogy adjon a Minden­ható Nagyságodnak az új esztendőben jó egész­séget, zavartalan örömet és boldogságot, sokat szenvedett édes magyar hazánknak pedig mielőbb adja meg egy szebb, egy jobb jövő megalapozá­hoz annyira szükséges békét. A meleg közvetlenséggel elmondott üdvözlő beszédre az alispán a következőleg válaszolt: Édes Barátaim ! Köszönöm, hogy az év­forduló alkalmából szíves jókívánságaitokat tolmá­csoljátok. Az évforduló volt mindig azon időpont, amelyet ősi hagyományokhoz képest tisztikarunk .. Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.

Next