Történelmi szemle, 1959 (2. évfolyam)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Hanák Péter: A dualizmus válságának problémái a XIX. század végén

НЛХЛК PÉTER európai népek nemzeti egyesítésének feltételei még nem értek meg. A polgári forradalmak korszakának a Monarchia felbomlasztására­­irányuló nemzeti törekvései időlegesen háttérbe szorultak, vagy lekerültek az akut nemzetközi kérdések napirendjéről. A második mozzanat a Monarchia ellenére egyesített császári Német­ország volt, amelynek teljes mértékben érdekében állott a dualista — tehát a nagynémet centralizációról lemondott, a szláv népeket és a demokratikus­­ törekvéseket elnyomó — Monarchia fenntartása, erősítése és szövetségesül való megnyerése.41 A harmadik mozzanatot a nyugati nagyhatalmak, elsősor­ban Anglia „egyensúly-politikája" jelentette. A nyugati nagyhatalmak szük­ségesnek tartották a konzervatív Monarchia fennállását, mint a délkelet-európai status-quo biztosítékát és a cárizmus európai terjeszkedésének ellensúlyát. Ez utóbbi szerep egyébként, amint arra Mark és Engels több ízben rámutatott, a haladás általános érdekei szempontjából is a Monarchia „történelmi létjogo­sultságának" mozzanata volt.42 A nemzetközi viszonyok mellett — részben azonos okok folytán — a Monarchián belüli erőviszonyok alakulása is kedvezett a dualizmus létre­jöttének és fenntartása lehetőségének. A kiegyezéssel a Monarchiában is lezá­rult a polgári forradalom korszaka. 1867 után, a szabadversenyen alapuló kapitalizmus kifejlődő szakaszában, amikor a munkásosztály még csak kia­lakulóban volt vagy a szervezkedés kezdeti fokán állott, s amikor a kapita­lizmus ellentétei még nem éleződtek ki, a demokratikus népi és a nemzeti moz­galmak apályának időszaka következett el.­­ Az elmondottakból következik, hogy a dualizmus létrejöttét a gazdasági alap akkori fejlettségi foka, a nemzetközi és ЪёЬо erőviszonyok alakulása tette lehetővé, s a bázisát alkotó uralkodó osztályok érdekközössége alapozta meg. Az elmondottakból azonban az is következik, hogy a dualizmus rendszere kezdettől fogva számos ellentmondást rejtett magában. Ezek vizsgálatánál, úgy véljük, leghelyesebb az alapban meglévő ellentmondásokból kiindulni. A dualista Monarchia gazdasági alapjában a kapitalizmus alapvető és általános — a termelés társadalmi és a kisajátítás egyéni jellege közti­­ ellent­mondás mellett megvolt a nemzeti termelés és az idegen nemzet burzsoáziája által történő kisajátítás közti sajátos ellentmondás számos eleme is. Ilyen elemeknek tekinthetjük a gazdaságilag elmaradottabb területek értékes nyers­anyagforrásainak kisajátítását az uralkodó nemzetek burzsoáziája által; a gazdaságilag elmaradottabb nemzetek kizsákmányolását a termelékenyebb gazdasággal rendelkező nemzetek részéről. Az effajta kizsákmányolás azon alapult, h­ogy az egyes országok, tartományok fejlettségi színvonalában, terme­lési struktúrájában meglévő nagy különbségek miatt az egységes piacon léte­sült árucsere és egyéb kapcsolatok a gazdagabb, iparosodottabb, több tekin­tetben monopolhelyzetet élvező osztrák és cseh tartományok burzsoáziája­­— később részben a magyar burzsoázia — számára nyújtottak jelentős előnyöket. Ez az ellentmondás tehát a soknemzetiségű Monarchián belüli egyenlőtlen fejlődés tőkés kihasználásából, a nemzeti elnyomás túlnyomóan burzsoá jelle­géből fakadt. Ezzel függött össze, hogy a kapitalizmusra általánosan jellemző 41 Pach Zsigmond Pál — Hanák Péter : Magyarország története az abszolutizmus és dualizmus korában. 1849—1918. 2. füzet. 1867 - 1880. Bpest. 1956. egyetemi jegyzet. 11 — 12. o. (Pach Zs. Pál munkája). 42 Marx : Herr Vogt. Berlin. 1953. 149. o. és Engels: Az orosz cárizmus kül­politikája. Marx —Engels válogatott tanulmányai. Bpest, é. n. II. k. 278. o.

Next