Történelmi szemle, 1968 (11. évfolyam)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Sándor Pál: Az 1849 utáni parasztbirtok történeti statisztikai vizsgálatához Győr megyében

SÁNDOR PÁL Az 1849 utáni parasztbirtok történeti statisztikai vizsgálatához Győr megyében I. A Vas és Moson megyei parasztbirtok történeti statisztikai vizsgálatai­ után, kitűzött programunknak megfelelően, a Dunántúl egy újabb megyéjében, Győr megyében vesszük szemügyre az 1849 utáni parasztbirtok nagyságtípusait. Tanulmányunk része azon átfogóbb vizsgálódásoknak, amelyeknek célja, hogy parasztságunk osztályszerkezetének forradalom utáni elmozdulásait a birtok­viszonyok elemzése alapján mutassák be. E vizsgálatok túlságosan is széleskörű­ek, egy kisebb munkaközösség energiáját is alaposan igénybe veszik, az objektív forrásfeltételek pedig sokszor nem a legkedvezőbbek s a módszertani megoldás útjai sem kimunkáltak; jelenleg még a kísérletezés stádiumában vannak. Az ered­mények és a megoldás módszerei a megyénként, helységenként változó forrás­feltételektől is függnek. Győr megye esetében sem dicsekedhetünk túlságosan kedvező forrásfeltételekkel, mivel a rendelkezésünkre szolgáló források — mint erre a továbbiakban utalni fogunk — ezúttal is hézagosak, és nem teszik lehetővé a témának módszeres teljességgel történő feldolgozását. S ha ezért eleve le kell is mondanunk — legalábbis a kutatások jelen stádiumában — arról a rokonszen­vesebb megoldásról, hogy teljes és befejezett eredményekről adjunk számot, de célunkat — a parasztbirtok tájanként változó, valamint a megyére jellemző nagyságtípusainak bemutatását — némi megszorítással, és a további kiigazítá­sok lehetőségét ki nem zárva, így is megközelíthetjük. Tájékoztatásul az alábbi megjegyzéseket bocsátjuk előre. 1.) A paraszt­birtok fogalmát egyelőre — a forrás adta lehetőségeinkhez mérten — most is megszorítással használjuk: csupán az egykori telek-, maradvány- és irtásföldek számára tartjuk fenn, nem értvén ide sem a parasztkézen levő legelők, erdők há­nyadát, sem a szőlőket és a községi földeket. 2.) A parasztbirtok típusai minden­kor a területileg változó nagy­ságtípusokat jelölik és nem a földek jogilag, illetve gazdaságilag (üzemileg) is eltérő típusait. 3.) Az egyes helységek egykori nemesi birtokosainak jogilag rendszerezett csoportjai nem jelentik az úri birtok üzemtípu­sait is. Továbbmenően: az adott forrásfeltételek nemcsak a téma vizsgálatát szűkí­tik le, de e vizsgálatok módszerét is megszabják. A forráshiányok ugyanis két ponton korlátozzák a teljességre törekvő kutató erőfeszítéseit. Nevezetesen: 1.) Az egykori úrbéres területen kívül eső, de paraszti birtokban lévő földek nagy­ságáról nem vagy csak olyan esetlegességgel tájékoztatnak, hogy e földek helysé- 1 Vasi Szemle, 1967. 3. sz. 510—525., 1968. 2. sz. 185—197., Statisztikai Szemle, 1968. 1968. 4. sz. 415—429., 5. sz. 531-542. 1. 2 Sokkal kedvezőbb forrásfeltételekkel találkozunk Veszprém és Fejér megyék esetében. A parasztbirtok hasonló típusú vizsgálatait ezen megyékben is elvégezve, teljesebb eredményekre is jutottunk, amelyeket külön tanulmányokban teszünk közzé.

Next