Történelmi szemle, 2013 (55. évfolyam)
1. szám - TANULMÁNYOK - Mikó Gábor: Élt-e valaha Szent István fia, Ottó herceg? - Egy ismeretlen 15. századi krónika tanúskodása
O599 TANULMÁNYOK MIKÓ GÁBOR' Élt-e valaha Szent István fia, Ottó herceg? rti.n i*V '» t*' Egy ismeretlen 15. századi krónika tanúskodása* Egy mindeddig ismeretlen, feltehetőleg Mátyás királyságának első évtizedében összeállított rövid krónika a következőképp számol be Szent István uralkodásáról. Szent Istvánt, Géza fiát, a magyarok első királyát, miután áttért a keresztény hitre, az Úr 1001. évében megkoronázták. 46 évig uralkodott, több fia is volt, így Imre, Ottó és még mások is, az ő nevüket nem ismerjük, hiszen fiai utód és koronázás nélkül haltak meg. Szent István király az Úr 1047. évében hunyt el, és a fehérvári egyházban temették el, amelyet ő alapított. A mindössze két mondatra terjedő tudósításnak - szűkszavúsága dacára - van egy figyelemre méltó adata, amely sem az úgynevezett „bővebb” krónikákban, sem a részben ezek kivonatolásával szerkesztett - „rövidebb” szövegekben, sem pedig az államalapító király legendáiban nem szerepel: hírt ad Imre herceg Ottó nevű testvéréről. Azzal, hogy Istvánnak és Gizellának nem Imre volt az egyetlen gyermeke, eddig is számolt a szakirodalom, ám az Ottó név mindeddig csupán két forrásból volt ismert: egyfelől egy - hol (tévesen) Temesvári Pelbártnak, hol pedig (helyesen) Laskai Osvátnak tulajdonított - sermóból, másfelől egy német nyelven írt krónikából, amelynek a bajor származású Jakob Unnest volt a szerzője. Közös a két kútfőben, hogy megközelítőleg azonos időben, a 15. század legvégén íródtak, késő középkori szövegekről van szó tehát. Laskai adata ismert régebbről: már Pray György felhívta rá a figyelmet Szent Imre herceg életét bemutató „történetkritikai értekezésében”. Unrest művének első töredékes, ám a Szent István fiaira vonat . E helyütt mondok köszönetet Körmendi Tamás és Thoroczkay Gábor egyetemi adjunktusoknak (ELTE BTK) a dolgozat elkészítésében nyújtott segítségükért. 1 Item Sanctus Stephanus, filius Geise, primus rex hunorum post converssionem (!) ad fidem orthodoxam anno Domini millesimo primo coronatus est, et regnavit XLVI annis, et genuit filios, Emericum et Ottonem, plures enim filios habuit, sed nomina eorum propria non exprimantur, nam filii ipsius sine haerede et sine coronatione decesserunt. Ipse quidem sanctus rex Stephanus obiit anno Domini millesimo XLVII-mo, in Albensi ecclesia, quam ipse construxit, requiescit. A jelzetet ld. a 15. sz.-ben. 2 Georgius Pray: Dissertationes historico-criticae de sanctis Salomone rege et Emerico duce Hungáriáé. Länderer, Posonii, 1774. 42. Az adatra Katona István monumentális történeti munkáját böngészve bukkantam rá, ld. Stephanus Katona: Historia critica regum Hungáriáé stirpis Arpadianae. I—VI. Weingand, Pestini, 1779-1783.1. 132. TÖRTÉNELMI SZEMLE LV (2013) 1:1-22