Történelmi szemle, 2013 (55. évfolyam)
2. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Imre: Kánya Kálmán útja a külügyminiszteri székig
KÁNYA KÁLMÁN ÚTJA A KÜLÜGYMINISZTERI SZÉKIG 229 ebben rejlő lehetőségeket éppen Kánya igyekezett legteljesebben kihasználni.16 A magyar sajtóra fordított minden addiginál rendszeresebb anyagi támogatás már a kinevezése előtti időből is dokumentálható.17 1913. október 15-én rendkívüli követnek nevezték ki, és Mexikóba akkreditálták.18 Noha a távoli és Ausztria-Magyarország külpolitikai érdeklődésében periferikus helyet elfoglaló Közép-Amerika szintén nem tartozott azok közé a helyek közé, amelyek a legnagyobb szakmai presztízst biztosították az oda küldött diplomatáknak, a rendkívüli követi státusz Kránya számára akár a karrier elérhető legnagyobb magaslatát is jelenthette. Az osztrák-magyar misszióvezetők közé ugyanis csupán kapcsolati alapon, jó politikai helyezkedéssel nem lehetett bekerülni.19 A kinevezés Kánya szakértelmének, jó politikai érzékének szólt ugyan, de az Osztrák-Magyar Monarchia külügyi vezetése nem kívánt első vonalbeli diplomatát küldeni Mexikóba. Berchtold külügyminiszter számára Kánya éppen megfelelőnek látszott a posztra, de források szólnak arról is, hogy az úgynevezett Prochaskaügy kapcsán megingott vagy legalábbis kényelmetlenné vált a személye. Az affér 1912 őszén nagy port vert fel a sajtóban. Miután ugyanis a szerb hadsereg bevonult a koszovói Prizrenbe, megszakadt a kapcsolat Oskar Prochaskával, az ottani osztrák konzullal. Osztrák, majd külföldi lapokban is több hamis híradás jelent meg a konzul fogva tartásáról, sőt állítólagos erőszakos kasztrációjáról. A híresztelések hátterében a bécsi sajtót instruáló Kánya állt, aki heves szóváltásba keveredett az ügy miatt tiltakozó szerb követtel.20 Noha a prizreni hírek cáfolata már november második felében megérkezett a Ballhausplatzra, a sajtóosztály még hetekig nem cáfolta hivatalosan a pletykákat, sőt hagyta, hogy a rémhírek tovább keringjenek a nyilvánosság körében.21 Ezzel lehetőséget adott a sajtónak arra, hogy hetekig tárgyalja a Szerbiát uraló vad és barbár állapotokat. Mivel a követi kinevezés és a Prochaska-affér között csaknem egy év telt el, korántsem bizonyos, hogy közvetlenül ez a kínos ügy okozta volna Kánya elmozdítását. Az osztrák és a nemzetközi sajtó mindenesetre hevesen támadta őt. Egyrészt azzal vádolták, hogy saját szakállára cselekszik, másrészt azt vetették a szemére, hogy az általa vezetett hivatal a trónörökös játékszerévé vált, ahelyett hogy munkáját a külügyminisztérium érdekeinek rendelte volna alá. Berchtold - hogy ezeket a vádakat eloszlassa vagy a zavartalan működés látszatát fenntartsa - már 1912 decemberében nyilvánosan 16 két év alatt 22 400 koronát használt fel kül- és belföldi (kiváltképpen a magyar) újságírók befolyásolására. Gemeinhardt, H. A.: Pressepolitik i. m. (12. sz.) 52. 17 Ulrich von Brockdorff-Rantzau budapesti német főkonzul ezt már két hónappal az előtt jelentette, mielőtt Kánya 1910. április 24-én hivatalosan átvette a Literarische Bureau vezetését. Uo. 169. sz. 18 Kánya mexikói éveiről ld.: Anderle Ádám-Kozár Mónika: A monarchia utolsó követe. Kánya Kálmán Mexikóban 1914—1919. Szeged, 1990. (2. kiad.: 1996.; a mexikói kiadás: Un húngaro en la revolución mexicana. Kálmán Kánya, Edamex, México, 1999.) 19 Az Osztrák-Magyar Monarchia diplomáciájának személyi kérdéseiről, a (kül)szolgálati karrier részleteiről ld.: Diószegi István: A külpolitikai ügyintézés struktúrája és a döntéshozatal mechanizmusa az Osztrák-Magyar Monarchiában, http://www.grotius.hu/. Letöltés ideje: 2011. december 11. 20 Ld. Hory A. : Bukaresttől i. m. (4. sz.) 392. 21 U o.