Történeti Tanulmányok 16. (2008)

Szendrei Ákos: "Ezerholdas" nemes vagy polgár?: Justh Gyula társadalmi státusai és szerepkörei

.Ezerholdas” nemes vagy polgári­ gabíró volt, de néhány év elteltével - függetlenségi politikai nézete miatt - kima­radt a testületből. Az 1870-es 1880-as évek fordulóján több alkalommal tett kül­földi utazásokat tapasztalatszerzés céljából. Többször járt az osztrák tartományokban és Németországban, de ellátogatott Franciaországba, Svájcba és Nagy-Britanniába is. Megismerkedett a fejlett politikai-társadalmi és gazdasági kultúrával rendelkező európai államok politikai berendezkedésével és szerkeze­tével. Hazatérését követően az 1880-as évek közepétől a regionális, majd az országos politikai élet meghatározó tagja lett. 1884-től haláláig, 1917-ig nyolc alkalommal szerzett országgyűlési képviselői mandátumot, s 1905-1909 között a képviselőház elnöke volt.­ Az 1909-es koalíciós válság során, a lehetséges ki­bontakozás egyik tényezőjeként belügyminiszteri, valamint miniszterelnöki po­zíciókban is felmerült a neve.10 A Justh család alföldi ágának birtokai az 1893-as Gazdacímtár adatai szerint négy személy tulajdonában összpontosultak: 1. Justh István Arad vármegye, Oláhpécska, 484 hold (legelő-szántó);11 Békés vm. Pusztaszenttornya, 155 hold (szántó);12 Békés vm., Szentandrás-Csabacsüd, 154 hold (legelő, rét, szántó);13 Csanád vm., Dombegyháza, 126 hold (szántó);14 Csanád vm., Tornya, 320 hold (szántó);15 2. Justh Istvánné Békés vm., Pusztaszenttornya 374 hold (szántó);16 3. Justh Gyula Arad vm., Nagyvarjas, 476 hold (szántó-legelő);17 4. Justh Matild Arad vm., Kurtics, 393 hold (szántó);18 A birtokok összességében 2482 holdat tettek ki. A birtokállomány legnagyobb része - a Pénzvilág egyik 1913-as cikke alapján­­ szülei halálát követően Justh Gyula kezében összpontosult, és terhelé­sekkel együtt a következő képet mutatta: Tornya, 302 hold tehermentes termő­föld; Tornya, 304 hold tehermentes legelő; Tornya, 12 hold, ill. 17 hold . Justh képviselőségéről bővebben lásd SZENDREI Ákos: Tíz választás egy politikus. Justh Gyula képviselőválasztásai. In: Tradíció és modernizáció a XVIII-XX. században. Szerk. BODNÁR Erzsébet - Demeter Gábor. Hungarovox Kiadó, Budapest, 2008. 190- 202. 10 Az 1909/10-es tárgyalásokról bővebben lásd SZENDREI Ákos: Három audiencia: Fe­renc József és Justh Gyula találkozásai. In: Állam és Nemzet a XIX-XX. században. Szerk. Bodnár Erzsébet - Demeter Gábor. Debrecen, 2006. 289-300. 11 Magyarország földbirtokosai. Szerk. BELLUSZ Baross Károly - NÉMETH József. Buda­pest, 1893. 29. 12 Uo. 137. 13 Uo. 138. 14 Uo. 187. 15 Uo. 187-188. 16 Uo. 137. 17 Uo. 29. 18 Uo. 19. 242

Next