Tribuna, iunie 1894 (Anul 11, nr. 113-133)
1894-06-11 / nr. 121
Anul XI Sibiiu, Sâmbătă 11/23 Iunie 1894 Nr. 121 ABONAMENTELE Pentru Sibiiu: 1 lună 85 cr., */« an 2 fl. 50 cr., »/, an 5 fl., 1 an d A. Pentru ducerea la casă cu 15 cr. pe lună mai mult. Pentru monarchie: 1 lună 1 fl. 20 cr., */4 an 3 fl. 50 cr., x/s an 7 fl. 1 an 14 fl. Pentru România și străinătate: V« an 10 franci, V» an 20 franci, 1 an 40 franci. Abonamente se fac numai plătindu-se înainte. INSERŢIUNILE Un şir garmond prima dată 7 cr., a doua-oară 6 cr. a treia-oară 5 cr.; şi timbru de 30 cr. Redacţia şi administraţia: Strada Măcelarilor nr. 21 Se prenumără şi la poşte şi la librării, Epistole nefrancate se refusă. — Manuscripte nu se înapoiază în sumer costă 5 cruceri v. a. sau 15 bani rom. Sz. 306394 n lTimlr nmmnlinn a Kiiäijf 11ÖYÖUÖU. A kolozsvári kir. törvényszék, mint esküdtszéki sajtó bíróság vétségeknek és ezekkel követőinek e miatt sajtó utján történt feldicsérésének vétségével vádolt Babutiu Joan és társai ellen a kolozsvári kir. főügyészségnek mint vádhatóságnak feljelentésére folyamatba tett sajtó büntetben a Br. Szentkereszty Zsigmond kir. törvényszéki elnök vezetése alatt, Fedenfeld Ottó és Mikó Imre kir. törvényszéki bírák, mint szavazók Dr. Balázs Elemér kir. törvényszéki aljegyző és K. Boér Géza kir. törvényszéki joggyakornok, mint tanácsjegyzők jelenlétében, Dr. Lehman Róbert, kir. törvényszéki hites tolmácsnak valamint Szakács Péter, Merza Gyula, Dr. Koch Antal, Andrásovszky Ede, Dr. Udránszky László, Bucsi Józsefet, Papp Kristóf, Dr. Kanitz Ágoston, Aszlán Becsei Hugó, Molnár József és Bogyó István rendes esküdteknek és Vincze István, Balogh Károly és Dr. Bogdán Péter pót esküdteknek közreműködése mellett, Kolozsvárt a városi redoute nagytermében 1894 év április hó 24-én megtartott nyilvános szóbeli sajtóügyi esküdtszéki végtárgyalás alkalmánál a Lázár Aurél királyi ügyész mint közvádló által előadott vád és a vádlottak által részben személyesen és mindnyájunk nevében pedig Dr. Ilea Görgy védő ügyvéd által kifejtett védelem meghallgatása után, a tizenkét rendes esküdt határozata alapján a következőképen ítélt: 1. Naiu János, a ki vajdaszéki szül, bucsumszászai lakos, 50 éves, gr.-kel. vallási!rős, gyermektelen, kevés vagyonnal biró, írni vasni tudó,büntetlen előéletű, bánya birtoos) — továbbá 2. David Jánosa Grofulus, a ki bucsumszászai lakos és születésű, 54 éves, gör.-cat. vallasd, nős, gyermektelen, kevés vagyonnal biró, czirill belükkell írni és olvasni tudó, büntetlen előéletű, bányász) és 3. Dávid János Dregán, a ki bucsumszászai szül. és lakos, 51 éves, gör.-kat. vallásu nős, 7 gyermekes, írni olvasni nem tudó, büntetlen előéletű, bányabirtokos — az ellenük emelt, a büntető törvénykönyvbe ütköző vétségek és ezek elkövetőinek sajtó utján történt feldicsérése által a btk. 171 §-ába irt módon elkövetett a btk. 274. §-ába ütköző vétség vádja és következményei alól mindthárman biróilag felmentetnek. Ellenben 4. Babutin Jóva, a ki verespataki szül., búcsúmszászai lakos, 30 éves, gör.-kat. vallásu, nős, 2 gyermekes, kevés vagyonnal biró, írni olvasni tudó, büntetlen előéletű, gör.-kat. lelkész, — továbbá 5. Munteán János, a ki boziási születésű, bucsumszászai lakos, 34 éves, gör.-kat., nőtlen, kevés vagyonnal biró, írni olvasni tudó, büntetlen előéletű, néptanító, — továbbá G. Lup György, a ki bucsumszászai szül. és lakos, 29 éves, gör.-kel. vallasd, nőtlen, vagyonos, írni olvasni tudó, büntetlen előéletű, bánya birtokos és Z. Lázár Aurél lus Sándor, a ki Abrud,bányán szül., bolcsdmszászai lakos, 22 éves, gör.-kat., vallásu, nőtlen, kevés vagyonnal biró, sulyos testi sértés miatt pénzbüntetéssel büntetett előéletű, irni olvasni tudó, kereskedő, a büntető törvénykönyvbe ütköző vétségek és ezek elkövetőinek e miatt sajtó útján történt feldicsérése által elkövetett a btk. 174 §-ába ütköző s a btk. 171 §-ában megjelölt módon véghez vitt vétségben. 8. Pápa Necsa János, aki nagyszebeni szül. és lakos, 54 éves, gör.-keleti vallású, nős, 1 gyermekes, kevés vagyonnal bíró, írni olvasni tudó, sajtó útján elkövetett nemzetiség elleni gyűlöletre izgatás miatt 1 hónapi fogházzal és köteles gondosság és figyelem elmulasztása miat 2 hónapi elzárással büntetett előéletű, mely büntetéseit már ki is állotta, — és legutóbbi ugyancsak köteles gondosság és figyelem elmulasztása miatt esetleges behajthatatlanság esetén 20 napi elzárásra átváltoztatandó 200 frt pénzbüntetésre elitélt mely ítélet azonban nem jogerős, a nyomda intéző és a „Tribuna“ czimű nagyszebeni lapnak felelős kiadója az ezen büntetendő tartalmú közleménynek sajtó útján történt közétételével elkövetett az 1892 évi május 27-én kelt az 1880 évi XXXVII. tc. 7 §. által törvényesig érvényben hagyott sajtó rendtartás 34 §-sa c) pontjába ütköző sajtóvétségben bíróilag is vétkeseknek mondatnak ki, és ezért a 4. 5. 6. és 7. pont alatt felsoroltakkal szemben alkalmazva a btkv. 91. §-át ezek a btk. 174. §-a alapján mégpedig: 4. Babutiu Jovu 1 (egy) hónapi fogházra, 5. Muntean János 6 (hat) heti fogházra, 6. Lup György 2 (két) heti fogházra és 7. Lazar Aurel lus Sándor 6 (hat) heti fogházra, az idézett sajtó rendtartás 39. §-sa alapján végül. 8. Popa Necsa János 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett a kor. kir. ügyészséghez befizetendő az 1882 évi XXVII. tében irt czélokra fordítandó és felhajthatatlansága esetén 20 (húsz) napi fogházra átváltoztandó 200 (kétszáz) forint pénzbüntetésre ítéltetik el. Minden egyes elítélt 4. 5. 6. 7. és 8. pont alatt megnevezett vádlottnak a btkv. 4. §. alapján megengedtetik, hogy a fogházban magukat saját költségükön élelmezhessék s a fogházi munka teljesítésének kötelezettsége alól felmentetnek. Babutiu Jovu, Muntean János, Lup György, Lazar Aurél lus Sándor és Popa Necsa János egyetemlegesen köteleztetnek az 51 főt 63 krra rugó eddig tényleg kiadott s a végtárgyalási teremért fizetendő s még csak ezután felmerülendő összes eljárási költségeknek 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett a kolozsvári kir. ügyészséghez leendő befizetésére, ellenben a büntetésük végrehajtásával felmerülendő személyi költségeket külön-külön tartoznak hordozni. Köteleztetnek továbbá Babutiu Jovu, Muntean János, Lup György, Lazar Aurél lus Sándor és Popa Necsa János ezen ítéletet és indokait, egész terjedelmében az állam hivatalos magyar nyelvén, a „Tribuna“ czimű nagyszebeni hírlapnak az Ítélet jogerőre jutása után legelőször megjelenő számában a lap élén saját költségükön közzététetni, minek megtörténtét az illető lappéldánynak a megjelenéstől számított 15 nap alat a kolozsvári kir. ügyészséghez leendő beadásával tartoznak — a törvényes következmények terhe akar igazolni. Elrendeltetik továbbá a „Tribuna“ czimü nagyszebeni hírlap biztosítékából 300 (háromszáz) forintnak a m. kir. államkincstár részére való elkobozása. Végül a m. kir. állam kincstár köteleztetik Naiy János, Dávid János a Grofulus és Dávid Dregán kezéhez a költségeik fejében ezennel folyósított 40—40 frt. 15 nap végrehajtás terhe mellett megfizetni. Scurtu Cornel vádlottra nézve a további eljárás kézre kerittetéséig felfüggesztetik. Naicu János, Dávid János a grofulus és Dávid János Drogan vádlottakat, — mivel őket az esküldszék határozata a nekik tulajdonított vétségben nem vétkeseknek mondotta ki, s a vád és következményei alól biróilag is fel kellett menteni s részükre az általuk úti költség és felmerült költségek fejében felszámított s méltányosnak talált költségnek a kir. kincstár által leendő megtérítését ki kellett mondani. A többi vádlottakat azonban, név szerint Babutiu Jovut, Munteán Jánost, Lup Györgyöt, Lázár Aurél lus Sándort és Popa Necsa Jánost — mivel őket az esküdszék határozata a nekik tulajdosított bűncselekményben vétkeseknek mondotta ki, — biróilag is vétkeseknek kellett nyilvánítani s őket a cselekményükért meg kellett büntetni. . A büntetés kimérésénél a bíróság minden egyes elitélt vádlottra nézve enyhitő körülményként vette tekintetve a beismerést és Lázár Aurél lus Sándor és Popa Necsa János kivételével az eddigi büntetlen előéletet, melyekkel szemben egyedül Popa Necsa Jánosra nézve merült fel súlyosbító körülményül az, hogy ő ugyanilyen bűncselekményért megelőzőleg már büntetve volt javára azonban nyomatékos enyhítő körülmény az, hogy meg nem cáfolt mentsége szerint a hírlapi közlemény tartalmáról a kérdéskor tudomással nem birt Mindezeknek tekintetbe vételével és figyelemmel vádlottak társadalmi állássára, a biróság a büntetés kinézesénél Babutiu Jovaval, Muntean Jánossal és Lup Györgygyel, s Lázár Aurél lus Sándorral szemben alkalmazta btk. 41 és 91 §. át Popa Necsa Jánost illetőleg a sajtórend trts. 39 §-ban megállapított enyhébb büntetési nemet a pénzbüntetést. A pénzbüntetés mekkoraságának megállapításánál a 45, 6. és 7. pont alatt megnevezett elítélt vádlottaknak a bűncselekemény elkövetésében tanúsított különböző fokú tevékenységért is figyelemmel volt, a kir. törvényszék s a mindezen, most felsorolt körülmények mérlegelése alapján kiszabott büntetés az egyes vádlottak cselekményével arányosnak tekintett. Az elítélt vádlottaknak az eljárási költségeknek hordozására való kötelezése elitélésük törvénszerű kifogása az ítélet közzétételére s a „Tribuna“ bizosítéka egy részének elkobozására vonatkozó rendelkezés pedig a többször idézett sajtó rendtartásnak 21 illetve 40 §-án alapszik. Scurtu Cornél vádlottal szemben mivel a végtárgyaláson szabályszerű idézés daczára meg nem jelent — az eljárást kézzé kerittetésig fel kellett függeszteni. Kelt a kolozsvári kir. törvényszéknek mint esküdtszéki sajtóbiróságnak, Kolozsvárit a városi redoute nagytermében 1894 évi április hó 24-én tartott nyilvános szóbeli sajtóügyi esküdtszéki vég tárgyalási üléséből. Indokok: Báró Szentkeresty Zsigmond, elnök. Béreg Dániel, jegyző : Volnicia guvernului. Privitor la cea mai nouă volnicie a guvernului, dăm mai la vale trei docimente, care pururea vor mărturisi despre „echitatea“ şi „dreptatea“ cu care „liberalul“ guvern unguresc ţine a se conduce faţă cu naţionalităţile şi îndeosebi faţă cu noi Românii. Se înşeală însă guvernul, dacă prin astfel de măsuri arbitrare crede a înăbuşi o mişcare mare şi dreaptă. Dimpotrivă îi împinge pe Români la o luptă mai largă, mai intensivă, îi sileşte să se organiseze mai temeinic încă. Am pus, fără îndoeală, multă speranţă în activitatea comitetului naţional. Fruntaşii noştri au şi prestat o muncă lăudată de întreaga românime. Guvernul vrea să stînginească acţiunea. Crede că astfel va desorgannisa partidul, va înăbuşi aspiraţiuni legitime. Niciodată însă, nici un Român nu a crezut, că numai comitetul naţional duce lupta, că scoşi de pe teren aceşti distinşi bărbaţi nu o să rămână alţii, care tot cu acelaşi spirit de jertfă, cu acelaşi curagiu şi energie să continue lupta susţinută de întregul popor. De aceea arbitrara măsură luată de guvern nu poate produce între Români decât o singură impresie: să’i îndârgease încă la luptă, să dovedească cu o zi mai iute, că pot fi loviţi, dar’ nu striviţi, că pot fi siliţi să cedeze forţei, dar’ nu renunţă la nimic. Singuratici luptători pot fi aruncaţi în temniţă şi cei mai zeloşi împedecaţi în munca lor naţională. De sub sute şi mii de cadavre însă, de sub ruine şi cenuşe, spiritul naţional, conştienţa forţei poporului ese la lumină, şi cu glas, pe care nimic nu-l poate înăbuşi, dreptate cere şi puternic are să răsune până ce dreptate se va face. Prin noua sa volnicie, guvernul ne angajază să-i dovedim acestea! Iată acum cele trei documente. Nr. Preş 35/894 M. Stimatului domn Dr. Ioan Raţiu, advocat şi president al comitetului executiv a! partidului naţional român. Loco. Cornnţele suprem al comitatului Sibiiu, Preastimatul domn Gustav Thalmann, m’a recercat să procur o declaraţiune în scris asupra următoarelor întrebări: Pe ce basă s’a constituit partidul naţional român şi comitetul executiv al acestuia? Care sânt statutele fundamentale? Este constituirea înştiinţată ? când şi cui ? Când şi de cine sunt aprobate statutele ? Am onoare deci a Vărecerea cu stimă oficioasă se binevoiţi a-mi înainta cu posibilă grăbire declaraţiunea cerută. Sibiiu, 19 Aprilie 1894. Locţiitor de primar: Drothff ui. p. La această adresă a primarului urbei Sibiiu, din partea biuroului executiv al partidului naţional român s’a răspuns în următorul chip: Stimate Domnule Primar! Cu provocare la pn. D-Voastre scrisoare cu data de 19 Apr. Nr. pres. 35 a. c., prin care, din ordinul comitelui suprem al comitatului Sibiiu, ne cereţi se Vă relatăm pe ce basă s’a constituit partidul naţional român şi comitetul seu, care-’i sânt statutele, cui şi când s’a anunţat constituirea şi cine a aprobat statutele, avem onorul a Vă răspunde următoarele: în virtutea legii electorale în vigoare, alegătorii români din toate cercurile electorale, în care locuesc cetăţeni de naţionalitatea română, sânt constituiţi politiceşte în partid naţional românesc. Dreptul alegătorilor de a se constitui în partide este incontestabil recunoscut în §. 104 al legii electorale, care expres recunoaşte partidele şi pretinde numai ca la adunările, şedinţele şi festivităţile acestora să poată asista şi representanţii autorităţilor administrative. Partidul naţional român dela începutul erei constituţionale, în special dela 1869 încoace, la sfîrşitul fiecărui period electoral, în preajma alegerilor şi după trebuinţă şi la alt termin, s’a întrunit în conferenţă generală publică, la care au participat delegaţii aleşi ai tuturor cercurilor electorale cu poporaţiune română. Dela 1887 încoace aceste conferenţe s’au ţinut regulat în Sibiiu şi anume şese de toate, în anii 1883, 1884, 1887, 1890, 1892 şi 1893. Totdeauna aceste conferenţe au fost compuse din câte 2.300 de delegaţi aleşi, au deliberat şi au adus condusele în şedinţă publică şi au fost asistate de un representant al autorităţii publice, de regulă directorul de poliţie, respective căpitanul orăşenesc din Sibiiu. „ Nici când dreptul alegătorilor români de a ţină asemenea conferenţe nu a fost contestat, ci mai vîrtos recunoscut, după cum şi era natural, pe baza legii care recunoaşte dreptul constituirii alegătorilor în partide. Recunoscut fiind însă acest drept, de la sine urmează, că partidele au şi dreptul de a se constitui alegându-şi organele, care să le conducă şi să le represente. Astfel şi partidul nostru este constituit în cluburi cercuale, pentru fiecare cerc electoral şi în cluburi comitatense, pentru fiecare comitat cu poporaţiune română. Ear’ conferenţele generale, pentru conducerea uniformă a partidului întreg dela 1887 încoace regulat au exmis câte un comitet electoral central, care avea se pună candidaturile de deputaţi, câtă vreme pasivitatea generală absolută a alegătorilor români n’a fost decretată, care de atunci încoace au să pună condusele conferenţelor în aplicare şi peste tot să poarte de grije despre atitudinea uniformă a întregului partid în afacerile electorale. President al comitetului electoral central al partidului naţional român a fost ales la 1881 ilustritatea Sa dl Nicolae Popea, actual episcop gr.-or. al Caransebeşului, la 1884 dl Parteniu Cosma, actual director al băncii „Albina“ în Sibiiu, la 1887 regretatul dl Georgiu Bariţiu, la 1890 dl Vincenţiu Babeş, care dela 1892 ocupă subscrisul presidiul menţionat. Totdeauna comitetul central şi presidentisei au fost aleşi în deplină publicitate, au comunicat în multe rînduri cu autorităţile publice, până chiar şi cu guvernul, dar’ niciodată nimenea nu li-a contestat legalitatea existenţei şi a activităţii. Ca organe electorale ale unui partid politic, comitetele cercuale şi comitatense, precum şi comitetul central nu au nici un fel de statute, nu au trebuinţă de ele, căci existenţa Ie este basată în legea şi dreptul electoral, care activitatea le este normată în programul partidului, care încă nu este un secret, ci de la formularea lui în conferenţă din 1881 aparţine publicităţii. Noi ştim şi ştie ţeara întreagă, că nu numai Românii, ci toţi cetăţenii patriei se folosesc în cea mai largă măsură de dreptul de a se constitui şi organiza în partide politice. Ştim d. p. că toate partidele maghiare, afară de cluburile lor centrale parlamentare au în ţeara întreagă cluburi politice cu comitete şi subcomitete şi alte organe executive. Asemenea şi cetăţenii noştri de naţionalitate săsească ştim că sânt asemenea organizaţi în partid politic cu „Centralausschuss“ şi „Bezirksauschuss-uri“ în toate cercurile lor, ceea ce este dreptul lor incontestabil. Acelaşi drept, care îl exerciază şi alţii, fără de a cere aprobarea prealabilă a guvernului şi fără de a avă statute întărite de cineva,i-am exerciat şi noi Românii, partidul naţional românesc şi organul acestuia, comitetul central electoral presidat de acesta. Aşa stând lucrurile, ar fi greu de înţeles ce rost ar pute să aibă recercarea ce Dn, D-voastră m-aţi făcut din ordin mai înalt, dacă din nenorocire, situaţiunea politică şi atitudinea înaltului guvern faţă cu poporul românesc, nu le-ar explica toate şi nu ne-ar fi obicinuit să nu ne mai surprindem de nimic. Din nenorocire, înaltul guvern se vede căşi-a propus a resolva cestiunea naţionalităţilor şi în special cestiunea românească, cu mijloace violente, cu persecuţiuni, procese politice, întemniţări, detragerea dreptului de întrunire şi a libertăţii cuvântului. Toate acestea însă se par a nu fi suficiente şi astfel se vede că s’a luat hotărîrea de a scurta pe Români şi în drepturile emanate din legea electorală, atacând cu puterea, fără motiv şi lasă legală, organizaţia lor politică, care celoralalţi cetăţeni mai favoriţi de soarte, li se permite în cea mai largă măsură. Au ajuns chiar până la noi veşti despre propuneri formale ce s-au făcut guvernului în această privinţă într’un Memoriu inspirat de sentimente duşmane poporului românesc. Acţiunea, al cărei preambul pare a fi recercarea D-voastre, constitue deci o dovadă că acest Memoriu a fost acceptat şi s’a făcut deja primul pas al punerii lui în aplicare. Drept aceea noi sântem pregătiţi la toate şi nimica nu ne mai surprinde. Binevoească guvernul a merge numai înainte pe calea violenţei; noi rămânem cel puţin cu mângâierea, că cu cât măsurile ce se iau şi se vor lua contra noastră vor fi mai drastice, cu atât mai curând se va dovedi absurditatea politicei de guvernament faţă cu naţionalităţile şi în special faţă cu Românii, şi cu atât mai curând se va înţelege absoluta necesitate de a resolva cestiunea naţionalităţilor în statul nostru, nu cu forţa şi cu mijloace violente, ci cu măsurile dreptăţii, egalităţii de drept şi ale echităţii. Sibiiu, 23 Aprilie 1894. Presidentul comitetului central al partidului national român ) Dr. loan Raţiu m. p. Ear’ la 20 Iunie după ameazi dl Dr. loan Raţiu a primit următoarea adresă: Dela fişpanul comitatului Sibiiu şi comite săsesc. Nr. 71/894 reser. Onorabilului presidiu al conducătorilor partidului naţional român, la mâna domnului Dr. I. Raţiu, advocat. Loco. Având în vedere ordinul presidenţial Nr. 321 din 16 c., trimis mie de către Excelenţa Sa dl ministru reg.ung de interne cu privire la constituirea partidului naţional român, conform articlului 104 din legea electorală , adunări şi partide etc. numai pe durata alegerilor se pot organiza, pe când reuniuni formate pentru o acţiune mai largă, nu exclusiv pentru alegeri, ci cu tendinţe politice, reuniuni a căror acţiune este continuă, nu se pot sustrage controlului autorităţilor, care autorităţile exercită aprobarea şi controlul acţiunii reuniunilor. Existenţa şi activitatea partidului naţional român neputând fi deci basată pe legea electorală, existenţa şi activitatea lui n are basă legală. Tocmai de aceea Excelenţa Sa dl ministru reg. ung. de interne a binevoit se interzică funcţionarea mai departe a reuniunii, care există sub titlul de „partid naţional roman“. De altfel conducătorii par