Tudomány és Mezőgazdaság, 1969 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1969-01-01 / 1. szám

Termelői exporttevékenység, mint a kertészeti termelés fejlesztésének egyik befolyásolój­a DR. MOLNÁR BÉLA S­zakembereink körében ismert tény, hogy Magyarországnak évszázadokon át mezőgazdasá­ga volt az egyetlen exportágazata. Ez a helyzet a második világháború után is fennállt, sőt a mezőgazdasági export jelentősége még fokozódott. Előreláthatólag a jövőben is változat­lan minőségű lesz, ezért nem szük­ségtelen, ha szakembereink a termelés mellett jobban megismerik e kérdés reális tapasztalatait, mivel sok, főleg túlzott elképzelés uralkodik e kérdés­ben. Export tevékenységünk szerepét döntően meghatározza népgazdasá­gunk adottságai, mivel hazánk erősen export-import érzékenységű. Gazdasági reformunk végrehajtása során ezért érthető, hogy kormányza­tunk nagy figyelmet fordít export le­hetőségeink fokozására. Ennek érde­kében tett intézkedések között öröm­mel üdvözöltük azt a rendelkezést, amely termelőüzemeknek is megadta az export-import jogot a külkereske­delmi vállalatokon kívül. Ez a rendel­kezés tette lehetővé, hogy a dísznö­vény export-import jogot öt termelő üzem (négy termelőszövetkezet és egy kutató intézet) megkaphatta. Ez azért is érdekes próbálkozás, mert ez az első olyan külkereskedelmi tevékenység, amelyet termelő üzemek társulásos bonyolítása tesz lehetővé, olyan ága­zatban, ahol a múltban nem volt je­lentős export. Két külkereskedelmi vállalat melléktevékenységeként vé­gezte. Figyelemre méltó próbálkozás azért is, mert alátámasztja azt a he­lyes törekvést, hogy minél jobban szélesítjük az export alapot. Ezzel az intézkedéssel lehetővé vált, hogy az érdekelt termelőknél ez a tevékenység fő feladatok közé kerüljön, sőt megala­pozza egy fejleszthető termelési ág ki­bontakozását. A HUNGAROFLOR Dísznövény Export-Import Egyesülés egyéves te­vékenysége és ezalatt szerzett tapasz­talatok több illúziót oszlatott el már eddig is, és élesen rávilágított azokra a problémákra, amelyek a termelő üzemek export tevékenysége során más ágazatokban is felmerülhetne sőt értesülésem szerint hasonló ta­pasztalatokat szereztek más mezőgaz­dasági export-import tevékenységet folytató üzemek is. Tapasztalataink alapján a következőkben foglalom ösz­­sze azokat a legfontosabb prob­lé­­á­­kat, melyek tanulságul szolgálhatnak a további ilyen irányú tevékenység fejlesztésénél. Ezek a témakörök az exporttermelés gazdaságossági, mű­szakfejlesztési, kereskedelemszervezési problémái. A gazdaságos exporttermesztés problémái 1968 januárjában megkezdett tevé­kenységünk első feladatának azt tar­tottuk, hogy az átvett külföldi üzlet­kötések mellett piackutatással újabb exportüzlet lehetőségeket keressünk. Az itt szerzett tapasztalatok erősen rácáfolnak azokra a gyakran hangoz­tatott, de meg nem alapozott felfogás­ra, mely szerint a magyar adottságok

Next