Thaisz András (szerk.): Tudományos Gyűjtemény 5. évfolyam, 1821
4. szám - Szép János : Elmélkedés az Aszszonyi Nem' Taníttatásáról. 22-60
( 42 ) közt is az öregekkel, kik közt ismét az okosabbakkal, kik tapasztalt férfiak lévén a világot esmérik. Ne véljétek pedig illyeneknek lenni, kik legtöbb országokat jártak be , mert nem az tud legjobb tanácsot adni , ki legtöbb országokban fordult meg, hanem az , kit valamelly nyomorúság megtanítván emberré tett. Ei ne hagyjátok, fiaim, hazátok' kívánságából a' vitézlő seredben viseltt tisztségteket , mert történhető , hogy az ellenség diadalmaskodván minden jószágtokból kipusztíttson. Én ugyan nem tudom , mi jó lehetne Romában , mellyért ide kívánkozhatnátok. Illert ha Afrikában ellenségtek vagyon , itt jó barátunk nincsen , a' mi keservesebb. Ha ott gyönyörűségek nélkül szűkölködtök , itt nyomorúságokkal bővelkedünk, a' mi annál roszszabb. Ha ott kardokkal fenyegetnek benneteket, mellyek a' testet megölik, itt a' nyelvek a' jó hírt, és nevet kissebbítik , a' mi még szomorúabb. Utoljára , látván , a' mik itt történnek, dicsérem az Afrikai háborút, alázom, és gyűlölöm a' hazai békességet. Ha a'miket mondottam, nem vetitek meg, sokkal többre becsüljétek a' mit mondandók. Halljuk , tudniillik feleletek, hogy az Afrikaiakon győzedelmeskedtetek , rajtunk pedig a gonoszok győzedelmet vesznek. Azért ha igaz anya vagyok, nem de inkább óhajthatom, hogy az idegen országban örök emlékezetű dicsőséggel viaskodjatok, mintsem hogy Rómában gyalázattal töltsétek az időt. De talán örökségtek megtekintése végett szándékoztok Rómába? ha úgy van emlékezzetek meg, fiaim, hogy míglen atyátok élt, kevés felesleg való találtatott a' házban, nekem pedig, anyátoknak, sok szükségem van özvegy létemben, és valamint az atyátok örökségül a' fegyvereknél egyebet nem hagyott, úgy én tőlem a könyveknél