Horvát István (szerk.): Tudományos Gyűjtemény 18. évfolyam, 1834
2. szám - N.Takátsi Horváth János : A' Tudományok Ditsérete. 49-72
( so ) história bajnokit elől mutatja; az emberi szív érzéseit fel bontzolja. Már a' tsillagok útját is leirta, és a' szántó vetőnek, a* pásztornak foglalatosságit fel jegyzette. A' munkás és a* magányos élet, a' testi és a' lelki világ, a' leg távolabbi ideák , és a' legérzékibb érzések, egyenlőkép tárgyává lehetnek, 's tőle világosságot 's erőt nyerhetnek. Meg szépít ez minden esmeretet, kivétel nélkül. Minden dolgot érdeklőbb világosságban mutat, akár a' részt vételt kivánó érzések fel indításában, akár végre abban is, a' mi nevettető, mulattató. A' verselés művei, ketsei, részént az előladás látszó elevenségéből, részént a' nyelv mesterségéből származnak. A' harmónia, az erőltetés nélkül való kellemes vers hang, melly a' rendes vers épületéből, és a'syllabák mértékéből származik, eleitől fogva nagy része volt azon gyönyöröknek, mellyeket a'verselés mestersége művei adnak. Mennél inkább meg van korlátolva a' szavak és kifejezések választása, annál inkább tsudálkozásra méltó az a* költő verselő, ki mind a* mellett még is mindenkor a' legillőbbet választani tudja. Azon kivtl a' rövidség bizonyos rithmusban a' gondolatot méllyebben az emlékezetbe zárja, így az érzékiség is részt vesz, a' költés műve azon gyönyöreiben, mellyek tulajdonkép tsak az észnek, és a' szívnek voltak szánva. Ezen betsűlete a' poetai jó hangnak nem minden nemzetnél van meg; és egy nemzetnél sints minden embernél, még a' leg lelkesebb embernél sints mindenkor. Némelly nemzetek, mint, hihető az olaszok,ki tsapongva ragaszkodnak ehez;és azon kevert érzések közt, mellyeket kell szülni a' költésnek , ennek adják az elsőséget. Azért valamelly versezet musicája több nekik, mint annak foglalatja, és ez, az isteni mesterség veszedelemben forog, nehogy üres szó czifrasággá, balgatag melódiává változzék. Ha ellenben valamelly nép a' vers harmóniájára nem vigyázs költőji azt eléggé nem mivelik, olvasóji azt eléggé nem érzik, annak poesise mindig darabos prósa leszsz. De ha a költés műveiben