Horvát István (szerk.): Tudományos Gyűjtemény 18. évfolyam, 1834

2. szám - N.Takátsi Horváth János : A' Tudományok Ditsérete. 49-72

4 C 51 ) az ész és a' fül egyeránt ki­elégíttetik ; ha a' gondo­­latok gazdasága, a'rajzolatok valósága, 's hasonla­­tossága a' legtökéletesebb, és mértékes kifejezéssel párosul, akkor, kétség kivűl, a' lélek miívei közül a' leg­elsők azok, és legnyomosabban érdeklők. Vala­mint az emberi lélek minden ereji dolgoznak raj­ta , úgy mind azok kellemes munkásságba is hely­keztetnek az által. A­ poesis észre nem vett első­sége az is, hogy az egészen esm­eretes dolgokkal, és meghatározott állításokkal is foglalatos lehet, mellyet a' prósa, melly ha tsak újat nem mond valamiről nem tetsző*, meg vet. Azért is jóltevő a'verselés az emberi nemre nézve , mivel a' nyilvánságos , és megesmért igazságokra , mellyek egyszersmind a'leg hasznosabbak is * a' figyelmet újabban fel gerjesz­ti * és a‘ régi böltsesség, a' szokás, és ismételés által megnyúlt tanításinak fényt ad, melly által az emberi lélekre azok újabban béhatnak. De a' ta­nultabb és érettebb nemzeteknél miért nem annyi­ra kedves a'poesis?Azért,mivel mennél tovább hal­­ad egyes nép vagy ember, annál inkább keresi esmeretei és meg fogásai bővülését, mint sem azok­nak csak szépülését. Gazdagulni kivánóbb leszsz az ember, mennél többje van. És az igen gazdag lélek nem örömest hagyja magát az újabb felfedezések utján leg­szebb előadás által is gátoltatni. Azonban ezen vélt tapasztalás talán tsupa tsalatkozás. Ta­lán a­ nagy költők most se kevesebbé tsudáltatnak, mint hajdan. De illyen költők tsak kevesen vagy* nak; és Horátznak igaza van, hogy a' lélek művei e* nemében tsak az egészen tökéletes tetszhetik. Akár mikép változzék azonban a­ költés műveinek a' halgatókra, vagy olvasókra való béhatása; vál­tozhatatlan béfolyással vágynak azok magának a* költőnek boldogságára. Jól lehet tulajdon tapaszta­lásból nem igen tudhatom; de , úgy hiszem, eléggé látom, hogy a' poesis annak, a' ki arra a' termé­szettől meg van hiva, és azt szerentsésen űzi, min­den lelki foglalatosságok felett a' leg­kellemesebb

Next