Turista Magazin, 1972 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1972-12-01 / 12. szám
SZATMÁRI TÁJISMERTETŐ VERSENY E.Ezen a nyáron nagy megtiszteltetés ért. Egy nagy fővárosi sportkör természetbarátai azzal a kéréssel fordultak hozzám, hogy segítsek megtervezni szűkebb hazám, Szatmár irodalmi emlékhelyein tervezett túrájukat. Olyan emberektől érkezett a kérés, akikkel már jártam együtt a csepeli homokos Duna-parton, örültünk a Kaposvár környéki sík erdők végtelenjének és akikről tudtam, mit is kívánnak tőlem: minél több gyaloglást és mennél kevesebb autóbuszt. De hát mit csináljak, ha a legtöbb szabolcs-szatmári látnivaló tíz-húsz és még több kilométerre van egymástól? Törtem a fejemet. A megoldás akkor született meg, amikor az idei délszabolcsi Tájismertető verseny „bejáró” kirándulásán Csallány Géza, a Nyírtourist igazgatója, miután sok tréfával jól megnevettette a versenybusz utasait, a Dessewffy-kastély bejáratánál azt találta mondani: — Na most sétálunk egy kicsit. A buszt majd egy kis kerülővel megtaláljuk. És következett egy kis igazi „belegyaloglás”. Bizony, sok mindent lehet egy csomóban is látni mifelénk is. Egyetlen támaszpontról Tisza-partot, horgásztanyát, történelmi emlékölest Például itt hallottam először, hogy a Dessewffyek, amikor a család egyik tagját, Arisztidet kivégezték a másik tizenkét vértanúval Aradon, egy emlékdombot emeltettek a parkban és körülültették tizenhárom szép fával. (Nemrég vágatta ki a fák iránti könyörtelenség ...) Rögtön eszembe jutott, hogy a most megalakuló megyei műemlék bizottság egyik első dolga között védetté kívánja nyilvánítani a Rókás dombot, körülültetve fákkal. Azon a helyen, ahonnan, a turistvándi vízimalomtól két kilométerre, egy labanc tábornok lövette a szép műemlék istvándi templomot, ahová a falu lakossága menekült, a Rákóczi felkelés vége felé... Hiszen csak el kell indulni a templom mögött... Vámosatya. A református templom harangtornya. (Mihalik Tamás felv.) Szatmári parasztház Nyírbátor. A minorita templom oltára. (Mihalik Tamás felv.) 22