Turista Magazin, 1976 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1976-01-01 / 1. szám
Magyarországon egymilliónál több általános iskolai tanuló van. Ezek számára a tanterv és utasítás is előírja a tanulmányi séták, kirándulások szervezését. Alsó tagozatban ezt inkább a környezetismereti tantárgy fogja össze, míg a felső tagozatban a földrajzórákon kívül évi hat órát fordíthatnak az iskolák a környezet, a tájak, a hazai föld megismerésére. Cél, hogy a tanulók a tárgykör anyagának feldolgozása mellett tapasztalatokat szerezzenek tájaink szépségeiről, megismerjék szocialista országunk fejlődését, szeressék meg hazánkat. Az alsó tagozatos tanulóknak az ismeretszerzésben segítséget nyújtanak az anyanyelvi tantárgyak. A felsős tanulók ismereteit bővítik, szilárdítják a magyar, történelem, biológia stb. anyagait. Az első problémát az jelenti, hogy az osztályfőnöki órák tervében nem szerepel a kirándulás, a sok kötött és választható téma felhasználja az évi órakeretet s így nem marad idő sétára, túrára. A másik nehézség az, hogy az iskolának nincs kötelező jellegű kirándulási terve, amely elősegítené, hogy a tanulók egyegy osztályban Magyarország egy-egy tájára eljuthatnának. (Pl.: V. o. Balaton és vidéke, VI. o. Észak- Magyarország stb.) Ma bizonyos fokig szerencse dolga, hogy ká, melyik iskolába jár és ott hány lelkes pedagógus vagy aktív csapatvezető egyéni kezdeményezése alapján jut el az ország különböző vidékeire, sokszor csak alkalomszerűen. Középiskolásoknál végzett felmérések alapján megállapítható, hogy a VIII. általánost elvégzett tanulók Magyarország egyes tájain még sohasem jártak. Az általános iskolában meg kell különböztetni a tanulmányi kirándulásokat, a túrákat és a táborozásokat. Itt a legkedvezőbb helyzetben a táborozók vannak, mert az úttörőcsapatok igen változatos programmal és sokfelé megfordulnak. Különösen nagy élményben részesülnek, s gazdag tapasztalatokra tesznek szert a vándortáborokban részt vevő úttörők, akik 10—14 nap alatt egyegy vidéket alaposan megismernek gyalog, kerékpáron, vagy vízi járművön. De az Úttörő Szövetség, a csapatok erőfeszítései ellenére is ide nyaranként csak 110 000 gyerek jut el. Ha ehhez hozzáadjuk a 84 000 üzemi, tanácsi vagy SZOT szervezésében üdülőket és a 30 000 főt, aki napközis táborban tölti a szünidőt, akkor is még sok gyerek nem él a turizmus adta lehetőségekkel. Az általános iskola egyik legfontosabb feladata lenne, hogy a tanulókkal megszerettesse a turizmust, hogy mire felnőnek, már igényként jelentkezzék a túrázás, kirándulás szükségessége. Ezért lenne fontos, hogy az iskolák jobban éljenek a tanulmányi kirándulás, túrák, üzemlátogatás adta lehetőségeikkel, még akkor is, ha ez nehézségekbe ütközik. Sokszor hangzik el panaszként, hogy nincs szállás, a turistaházak korábbi szervezeti formái megváltoztak. A Turista Ellátó Vállalat megszűnt és a házak több kézbe kerültek. Ez így igaz, de az is tény, hogy 23 turistaházban fogadnak el előjegyzést. A 127/1975. (MK 18) OM számú utasítás pedig lehetővé teszi, hogy a nevelési-oktatási intézményeket is igénybe vehessék. Minden évben a Művelődési Közlönyben teszi közzé az O. M. a szállások jegyzékét. Ezek a szálláshelyek olcsók, kollégiumokban napi 15, az iskolákban napi 10 Ft, s ehhez még hét forintot lehet felszámítani egyéb szolgáltatás címén (mosás, fűtés stb.). Sokszor hallani, hogy sokba kerül egy-egy iskolai kirándulás. Az 1011. és az 1053. sz. Minisztertanácsi rendelet az eddigi évi tanulónkénti 10 Ft kulturális és táborozási támogatást 1976. január 1-től további, személyenkénti 10 Ft-tal emeli. Ez is segíti a turizmus elterjedését. Pontos leírást kapnak majd az iskolák, hogyan kell felhasználni ezeket az összegeket Sokat segíthet a Magyar Természetbarát Szövetség is. A helyi szervezetek nyújtsanak segítséget útmutatókkal, javaslatokkal, túraútvonalak, látnivalók propagálásával. Segítsék az iskolákat a felnőtt és ifjúsági túravezetők képzésében! Vonjanak be egyre több középiskolást és főiskolai hallgatót a túravezető-képzésbe. Az általános iskolákban sok a női tanerő, ezért minden iskola szívesen venné, ha a Természetbarát Szövetség aktív és nyugdíjas túravezetői segítenék őket munkájukban. Érdemes lenne azon is elgondolkodni, hogy a pedagógusképző főiskolákon, egyetemeken miért nincs turistajellegű képzés. Ne csak a testnevelő és a földrajz szakos tanárok foglalkozzanak ezekkel a problémákkal. Nagyot lendítene a turizmus ügyén, ha az általános iskolák jobban támaszkodnának a szülőkre. Sok anyuka és apuka venne részt az országjárásban, ha a segítségét igényelnék. Nem vitás, sok még a gond, probléma és egy ilyen cikk, már csak terjedelme miatt sem térhet ki részletkérdésekre, ezért csupán csak gondolatokat kívántam ébreszteni. Egy azonban fontos, mindenkinek kötelessége segíteni, hogy hazánkban minden általános iskolai tanuló tanulmányi ideje alatt jusson el országunk szép tájaira, ismerje meg eredményeinket, szeresse meg hazáját. S ha majd felnő, ő is legyen a turizmus híve, követője, mely az egészség megőrzésének is jó lehetősége. (A képeket Kútvölgyi Mihály készítette) HORVÁTH MIHÁLY Általános iskolai turizmus 3