Turista Magazin, 1977 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1977-07-01 / 7. szám
lom. A Mezőföld síkságán elterülő kis község, lakói Dunaújváros ipari üzemeiben találnak munkát. A 6. sz. főútról bekötőúton érhető el, mely tovább vezet Mezőfalvára. Öjvenyim vmh.-tól földút megy a faluba (10 km). Nádasdladány ötk., székesfehérvári j. L., 1917. V. á.: Csór—Nádasdladány 5 km. Am. R. kat. templom. A Sárvíz vizenyős rétjein tőzeget termelnek ki. Település Veszprém megye határán, Jenővel majdnem egybeépült már. A kastélyt övező park természetvédelmi terület. Oroszlán-szikla A Velencei-hegység déli részén érdekes sziklaképződmény a Pogánykő és Ingókő társaságában. A P + jelzésen érhetjük el Pákozdról, igen szép kilátást élvezve a Velencei-tóra. Pákozd ötk., székesfehérvári j. L.: 2476. V. á.: Pákozd 3,5 km. Am. R. kat. templom. Étkezés: Kisvendéglő a faluban, az M 7-es útmellett (kb. 2,5 km) Ikerbüfé és a Szúnyog-szigeten (kb. 5 km) Halászcsárda. A település a honfoglalás óta fennáll, már Árpád egyik vezére is itt ütött tanyát. Egy 1279-ből származó oklevélben a veszprémi püspökség birtokaként szerepel. 1348-ban már plébániája van, 1543-ban a török elpusztította. 1848. szept. 29-én a honvédsereg Pákozd közelében győzött Jellasics horvát bán császárhű serege felett. Ennek emlékét hirdeti a falu keleti szélén levő régi- és a Mészeg-hegyen felépített új Honvédemlékmű; a magas obeliszket messziről láthatjuk, és autóval is elérhetjük, előtte nagy parkoló van. Innen gyönyörű kilátást élvezhetünk a Velencei-tóra és a Velencei-hegységre. Pákozdvár A Pákozd és Sukoró háromszögelésében emelkedő magaslaton (253 m) bronzkori földvár sáncmaradványai húzódnak. A két falu között, a Mészeg-hegyi Honvéd-emlékműhöz vezető bekötőúttal ellenkező irányban haladó földúton, a P jelzésen érhetjük el. A környéke pihenőkkel ellátott szép kirándulóhely, a közelében van az Angelika-forrás és a Bárcaházi-barlang. Pátka ötk., székesfehérvári J. L., 1933. V. á.: Pátka 1,5 km. Am. R. kat. templom. A Velencei-hegységtől Ny-ra fekvő kis település, a Székesfehérvár — lovasberényi országútról bekötőúton érhető el. Pázmánd ötk., székesfehérvári j. L.: 2255. V. á.: Kápolnásnyék 8 km. Am. R. kat. templom, barokk stílusban épült. Kisvendéglő és kisáruház. Igen régi település a Velencei-hegység ÉK-i lankáinál. Bronzkori, kora vaskori és római leletek is előkerültek határában. A középkorban a Buzlay családé volt és Csókakő várához tartozott. 1637-től a jezsuitáiké, ők építették a kastélyszerű rendházat (ma általános iskola). 1775-ben a Kempelen család birtokába került a falu, a templom kriptájában 3 vörösmárvány sírkő őrzi emléküket. Érdekes látnivaló a barokk faluközpont (— védett —), sok népi építészéül, „paraszt-barokk” stílusú lakóházzal, melyet csak fokoz a támpilléres barokk r. kat. templom. Pázmándi-sziklák Pázmánd községtől délre, a Cseplekhegy Zsidó-hegyi részén található érdekes sziklaalakulatok, szél által csiszolt és barázdált hatalmas kvarcitsziklák egy kőfülkés hasadékkal. A P jelzésen Nadapról is elérhetjük, mely félkörívet ír le Pázmánd felé, és az M 7-es úti bekötőútig vezet. Perkáta öth., dunaújvárosi j. L.: 4636. V. á.: Szabadegyháza 8 km. Am. R. kat. templom. Kisvendéglő és bisztró, kis ABC-áruház van a faluban. A Mezőföldön, a 62. sz. főút mellett fekvő település mezőgazdasági lakossággal a nagy kiterjedésű határban tsz. és ing. üzemekkel. Lakóinak egy része pedig Dunaújváros ipari üzemeiben dolgozik. Pogánykő Az MTSZ túraminősítő rendszerének Velencei-hegységi érintő pontja. A hegység déli része érdekes sziklaalakulatainak harmadik tagja. (Ingókő és Oroszlán-szikla a másik kettő.) A 240 m tengerszint feletti magasságban levő kopár szikláktól szép kilátás nyílik a környező tájra. Pákozdról a P -f jelzésen érhetjük el. Polgárdi Nk., székesfehérvári I. L.: 5767. V. á.: Polgárdi 2 km, Polgárdi-ipartelepek 7 km. R. kat. templom. Kisvendéglő és presszó, ABC-áruház van a faluban. A Székesfehérvár és a Balaton között fele úton fekvő településen (a 70. sz. főút mellett fekszik) több ipari üzemet találunk, a falu központja pedig városiasodó képet mutat, középiskolája is van. Kisebb arborétum is van a községben, ahol az ország legmagasabb mammutfenyője díszült. (Természetvédelmi terület.) Pusztaegres ötk., sárbogárdi j. L., 1447. V. á.: Sárbogárd 14 km. Am. R. kat. templom. A Mezőföld déli részén, a Sárréten fekvő kis település. A 64. sz. főútról, Mezőszilastól bekötőúton érhető el. Közigazgatásilag hozzá tartozik a 3 km-re a halastavak mentén levő Örspuszta is. Pusztaszabolcs Nk., dunaújvárosi I. L.: 5794. V. á.: Pusztaszabolcs. Am. R. kat. templom. Kisvendéglő, presszó, ABC-áruház, Pályaudvar Étterem és büfé. A Dunától alig 10 km-re fekvő nagyközség a Dunántúl egyik fontos vasúti csomópontja. Itt halad át a Budapest—Pécs—mohácsi fővonal, és öszszeköttetése van Székesfehérvárral, illetve Dunaújvárossal is. Pusztavám ötk., móri j. L.: 3036. V. á.: Mór 8 km. Am. R. kat. templom. Kisvendéglő és presszó. A Vértes lankáin, Mór közelében fekvő település egyrészt még a híres móri borvidékhez tartozik, másrészt a vértesi bányászat egyik központja. Kirándulás: A Z jelzésen a Gerencsér-várhoz juthatunk (1 óra), innen tovább pedig Szentgyörgyvár érintésével a Horogvölgyön át (túraminősítő pont) Csákberénybe. Rácalmás ötk., dunaújvárosi j. L.: 5050. V. á.: Rácalmás 4 km, Kulcs vmh. 3,5 km. Am. R. kat. templom. Kisvendéglő és presszó. A 6. sz. főút és a Duna között fekvő település Dunaújvárostól É-ra részben szerb ajkú lakossággal (erre utal a neve is), akik még a törökök elől menekülve települtek erre a vidékre (éppúgy, mint Ráckevére és Szentendrére). Közigazgatásilag hozzá tartozik a tőle 5 km-re északra, ugyancsak a Duna mellett levő Kulcs község is. Ráckeresztúr ötk., dunaújvárosi j. L., 2851. V. á.: Ercsi 5 km. R. kat. temploma 1723- ból származik, benne barokk oltárokkal és faszobrokkal. A faluban római kori híd maradványai láthatók. A település Martonvásár és Ercsi között 21