Turista Magazin, 1988 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1988-03-01 / 3. szám
EGY DARAB PANNÓNIA: TÚRÁK A JAKAB-HEGY TÁJAIN A Dél-Dunántúl szelíd középhegysége, a Mecsek, meredek homlokkal tekint az ország egyik legmelegebb, déli halomvidékére, a Baranyai-dombságra. A napfényben fürdő lejtők már a mediterrán tájak hangulatát is becsempészik erre a tipikus pannon tájra. Egyre több a melegkedvelő növényritkaság, a korai kitavaszodást követően már rendszerint április legelején is madárdaltól hangos, világoszöld rügyekkel pattanó erdőkben, gazdag virágszőnyegen járhatunk. Szép^^^ hazai ^^^tájak Az ősidők óta lakott táj a rómaiak egyik fontos magyarországi központja volt, majd a középkor századaiban a pécsi bazilika kőfaragó műhelyeinek mesteremberei máig álló szép román-gót templomokat emeltek a falvakkal sűrűn telehintett vidéken. Még a török világ századaiban is virágzó kultúrtáj volt a terület, amelynek gazdag kertjei közepében a viszonylagos békének örvendő Pécs virult, mint tipikus keleti város. E sajátos hangulatú, bájos vidék különösen szép szeglete a Jakab-hegy és környéke. Mint a Nyugati-Mecsek legmagasabb sarokbástyája - 593 m magas - valósággal uralja a tájat. Zömök tömegével védi-oltalmazza az északi szelektől a déli lábánál megbúvó falvakat, ahol nem ritkaság a füge, és az ország egyik legjelentősebb őszibaracktermő tája. A múlt sok érdekes emléke kiadós barangolásra csábítja a turistát, de maga a hegy is elsőrendű túracélpont páratlan érdekessége kultúrtörténeti értékeivel, lenyűgöző sziklavilágával. Induljunk tehát, lehetőleg egy szép tavaszi hétvégén! A pécsi pályaudvar előtti utolsó állomáson, Mecsekalja-Cserkút megállóhelyen szálljunk le a személyvonatról. A kék jelzésen szőlők és gyümölcsösök között, már a Jakab-hegy jellegzetes vörös homokkövén járva kisvártatva Cserkútra érünk. A nyugalmas, egyutcás falu közepén már messziről szembetűnik a nevezetes műemlék templom jellegzetes tömege. Arányai, az épületrészek egymáshoz kapcsolódása az avatott szem számára rögtön elárulják: Árpád-kori építményről van szó. Kulcsát az északi házsor legközelebbi épületében kapjuk meg. Az oklevelek már 1334-ben önálló plébániaként emliítik a községet. A török időkben elpusztul, templomának újjáépítését a XVIII. századi iratokból pontosan nyomon lehet követni. A korabeli források már beszámolnak a freskókról is. Az épület barokk stílusban épül újjá, a festmények híre is feledésbe megy, hiszen a kor szokása szerint a falakat fehérre meszelik. Az 1967-68-as műemléki helyreállítás során kiderült, hogy a hajó és a szentély a XIII. században, román stílusban épült. Erről tanúskodik a szentély keleti falának román résablaka és a szép kapuzat. A XV. században a templomhoz a ma is álló tornyot és az alapfalában feltárt déli sekrestyét építették és kívül-belül festményekkel bontották. Később még fallal is körülvették. Az egyszerűségében is megragadó kis templombelső legfőbb díszei a szépen rendbehozott freskók. Az északi szentélyfal apostolsorozata, a szenvedő Krisztus (” Vir Dolorum”) és Szent Mihály arkangyal ábrázolása, a diadalív Szent György-képe, a mesterségek megjelenítése középkori festészetünk becses emlékét jelentik. A kedves kis falu néhány múlt században épült háza, a maga falusi eklektikájával most születik újjá, értő mesterek ízléses munkájával valóságos gyöngyszemeknek ígérkeznek. A szinte kőhajításnyira lévő Kővágószőllőst is érdemes felkeresni. A cserkútinál sokkal nagyobb temploma túlnyomórészt barokk jellegű. Hatalmas homlokzati tornyának oromzatos bejárata, támpillérei, román kori ablakai azonban - éppen a stílustörés miatt - mély benyomást tesznek a szemlélőre. A belső berendezés kvalitásos munka, a pécsi székesegyház egykori barokk képei, szobrai, padjai kerültek ide az átépítés idején, a múlt században. A közeli Jakab-hegyi kolostor kőfaragványaiból is látunk egy szép darabot a falba beépítve. Ugyanígy egy román kori feszület díszíti a plébánia példásan gondozott barokk kori épületének homlokzatát is. A feltárt középkori romok, a A cserközi román templom freskói A kővágószőlősi templom tornyának meghökkentő lábazata