Turista Magazin, 1996 (107. évfolyam, 1-12. szám)

1996-05-01 / 5. szám

* TAJAK-KOROK-MÚZEUMOK Az amerikai Kunta Kintó afrikai gyökerei kereséséről szóló finn mozgalmat indított el a világ­ban, hogy keressék az utat visszafelé az időben és idézzék fel az ősök életét. Az 1996. év egy nemzet 1100 éves útját eleveníti fel és szám­talan megmozdulással, ünnepi eseménnyel, kiállítással fordítja a figyelmet a magyar múlt felé, egyúttal bemutatva a fejlődést is, hogy honfoglaló őseink iva­dékai mit értek el, mire váltak képessé. A TKM kezdettől történelmi múltunk tárgyi emlékeinek meg­ismerésére, ezzel a valós törté­nelemszemlélet kiszélesítésére szervezett mozgalmat és ez a cél vezette a Kiskönyvtár sorozat ki­adásánál is. Államalapításunknak és az azt követő századoknak számtalan emlékét találjuk meg múzeuma­inkban. Az ásatások felszínre hozott tárgyaiból bemutatott ki­állítások beszédes történelemmé válnak hozzáértő muzeológusok munkája nyomán. Legjelentősebb ilyen kiállítást a Magyar Nemzeti Múzeumban láthatjuk az év végéig, „Ősein­ket felhozod” címmel. Ez a tárlat átfogó képet ad az új hazában megtelepedők életéről, társadal­máról, művészetéről. A honfoglalást követő korszak építészeti emlékeinek jelentős részével ismerkedhetünk meg összekötve egy szép borsodi ki­rándulással. A májusi tavasz utazásra, szép tem­észeti környezetbe csábító langyos levegője csalogathat olyan területre, ahol őseink ma­gas kultúrájának bizonyítékát is tanulmányozhatjuk. A Bódva völgye hazánk nem túl látogatott, de annál szebb, érté­kesebb tájegysége. A természeti értékekben gazdag vidék négy országos jelentőségű Árpád-kori műemléket rejt. Rakacaszenden a hasonló nevű patak jobb oldalán lévő dombon egy kistornyú, zsindelytetős fe­hérfalú templom tárni elénk. Mű­emléki feltárással sikerült az ere­deti XII. századi épületet felszín­re hozni, rekonstruálni és mellet­te egy másik XV. századit is. Megtalálták az eredeti falképeket és azokat felújítva, kiegészítve láthatjuk ma a rendeltetésszerűen használt refom­átus templomban. A XVIII., XIX. századból szár­mazó festett famennyezet és fa­ragott padok teszik még értéke­sebbé ezt a műemléket. A templom okiratos bizo­nyítékai is előkerültek, amelyek egyértelműen bizonyítják annak az Árpádok korából származó eredetét. Iratkóíves építészeti formája pedig egyike az e kor­ból számlázó megoldások ritka­ságainak. A XI-XV. században uralkodó román stílusban épült Szalonnán az eredeti fontiájában kör alakú templom. E századokból szár­mazó és a feltárás során felszín­re került freskó-töredékek ázsiai Szent Margit legendáját ábrázol­ják. A refom­átus templomok egy részére jellemző festett bútorzat és a szószék faragott koronája a XVm.-XIX. századból való. A templom kerítőfala is a közép­korból szám­azik, amelyen belül a XVI. században egy fa ha­ranglábat állítottak. Tornanádaska románkori temp­lomának érdekessége az iker­­szentély. Az épület a községtől délre, kis dombon áll. Építése korában a templom adott mene­déket ostrom idején a környék népének, ezért a védelem foko­zására fallal vették körül. Ezt az erődfalat igyekeztek a műem­lékesek feltárni és részben sikerült is helyreállítani. A szen­tély ritka építészeti megoldását két egytonna féköríves tonna jelenti. Az Árpádházi királyok idejéből számlázó templomot már az Anjou királyok idejében átépítették és ez a folyamat a ké­sőbbi időkben is folytatódott. Igen komoly feladat hárult ezért a műemléki szakemberekre, hogy az eredeti tornát kibont­hassák és annak megfelelően helyreállíthassák. A Bódva patak szép völgye a honfoglalás korában gyepű, or­szághatár volt, amit védeni kel­lett. A tatárjárás után előtérbe került az ország védelmének erősítése és ennek tanújelét lát­juk Szádváron, ha a vár romjait felkeressük. ISKOLATÖRTÉNETI JUBILEUM Honfoglaló őseink gyorsan al­kalmazkodtak az európai kultúra követelményeihez és már 100 év múlva 996-ban Szt. Benedek rendi szerzetesek Pannonhal­mán kolostort építettek és benne iskolát alapítottak. A Magyar Iskola Első Évszáza­dai címmel Győrben nyílt kiál­lítás, amely a kolostoralapítástól a mohácsi csatáig (1526) terjedő időszak iskolatörténeti fejlődését mutatja dokumentumok, korabe­li taneszközök, szemléltető mód­szerek segítségével. Az anyag egy részét külföldi levéltárak, múzeumok kölcsönözték. A ki­állítást a Xantus János Múzeum új kiállítóhelyén, a Rómer te­remben mutatják be. (Győr, Te­leki u. 21.) A Pannonhalmi Bencés Apátság kiállítótermében „Mons Sacer” (szent hegy) címmel reprezenta­tív tárlattal várják a látogatókat, akik a rend 1000 éves magyar­­országi történetét ismerhetik meg és gyönyörködhetnek a fel­becsülhetetlen értékű egyházi kincsekben. Mindkét kiállítás novemberig látható. Megszűnt Encsen az Abaúji Mú­zeum. Kékeden és Pácinban a kasté­lyokat csak kérésre nyitják ki. * Látogatókat fogad Zemplén le­véltára Sátoraljaújhelyen. Ka­zinczy Ferenc (1759-1831) egykori munkahelye, amelyben a híres író, költő, nyelvújító 17 éven át dolgozott ma is őriz töb­bek közt egy 1270-ből származó oklevelet és gazdag archív anya­got a XVI. század közepétől, köztük történelmünk legna­gyobb alakjainak kézírásait. A levéltárnak helyet adó 1754- 1768-ig épült egykori Várme­gyeháza megmaradt eredeti be­rendezésével egyike országunk jelentős műemlékeinek. Az ott folyó munka zavartalansága biz­tosítása érdekében csak munka­időben 8-16 óráig, pénteken 15 óráig fogadnak előre bejelentett csoportokat. Színárt Judit A szalonnai ref. templom részlete (balra) Szádvár romjai (lent) HÍREK: *

Next