Turista Magazin, 1998 (109. évfolyam, 1-12. szám)

1998-06-01 / 6. szám

TURISTA MAGAZIN váltogatják egymást. Növényze­téből kiemelkedő érték a vetővi­rágos, az erdélyi nyúlfarkfű, a szürke napvirág és sok más, a bükki sziklagyepekre jellemző nö­vény. Ezenkívül a mai flóra kép­viselői mellett kiemelkedő érté­ket képviselnek azok a geológiai feltárások, amelyek az egykori szarmata flóra megkövült marad­ványait őrzik. Az Upponyi-hegység állatvilága hasonló a Bükk állatvilágához, de előbbit gazdagítja a mesterséges vízfelületre rendszeresen táplál­kozni járó vízimadarak népes csa­pata. Már ez is bizonyítja a tájvédelmi körzet jelentőségét, de tovább növeli azt a körzet határain elhe­lyezkedő községekben található kultúrtörténeti emlékek sora. Az 1998. februári terepbejárásom so­raira: Bánhorváti, református templom (a szerző felvételei) tán ezek közül öt községet keres­tem fel. A hegység névadója, Uppony fa­lu érdekessége, hogy államalapí­tásunk után királyi bölényvadá­szok éltek a közeli Várhegy kirá­lyi várában, és hogy Fazola Hen­rik a 18. században vasércet talált itt ómassai kohója számára. A tájvédelmi körzet nyugati pere­mén, a Pilis-hegy (337 m) és a Cigány-tető (339 m) alatt fek­szik Sáta, melynek nevezetessé­ge az 1735-ben épült Fáy-kas­­tély, melyet 1966-ban állítottak helyre, jelenleg pedig gyermek­otthon működik falai között. Nekézseny a körzet déli részén fekvő szép kis falu, temploma a 19. század első harmadában épült. Dédestapolcsány közel 2000 lakosú település, 1950-ben Dédes és Bántapolcsány egyesíté­sével jött létre. A település elne­vezése a Dedus várjobbágy és a szlovák eredetű Tapolcsány - nyárfák, tapolafák mellett lakók­­ névből képződött. A falu neve­zetessége a keménycserép-gyűj­­temény (Petőfi u. 14.), mely dr. Kiss Miklós állatorvos kb. 2000 darabból álló magángyűjtemé­nye. Sajnos csak előzetes bejelen­tésre látogatható. Van ezenkívül a faluban két szép templom és egy kastély is, no meg egy Tourinform iroda, amely ottjár­­tamkor (szombat-vasárnap) zár­va volt­­ minden logikának el­lentmondva. (Egyébként ez az abszurd helyzet országos jelenség, a Tourinform-irodák hétvégén zárnak be, amikor legtöbb a ki­ránduló.) Utunk utolsó állomása a tájvé­delmi körzet keleti részén fekvő Bánhorváti. Nevezetessége a Platthy család 1752-ben épült barokk kastélya, melynek iroda­lomtörténeti emléke, hogy itt töl­­tötte élete utolsó esztendeit Ka­­ zinczy Gábor - Kazinczy Ferenc unokaöccse -, a jeles református irodalmár, akit Arany János, Jó­kai Mór és Toldy Ferenc is meglá­togatott itt. Kazinczy Gábor em­léktábláját 1994-ben avatták fel a kastély falán, mely jelenleg üdü­lőként üzemel. Bánhorvátit gaz­dagítja még egy szép 14- századi református templom is, mely mai formáját a 18. században kapta. Bánhorváti községből a kék ke­reszt turistajelzésen érhető el a fokozottan védett Damasa-sza­­kadék, mely mintegy „non plus ultrádként bizonyítja, hogy a körzet nagyon gazdag mind ter­mészeti, mind kultúrtörténeti ér­tékekben. Ezért is értek egyet dr. Gyulai Iván soraival, aki szerint a Lázbérci Tájvédelmi Körzet cso­dálatos tájképi együttes, és az ed­digieknél jóval nagyobb figyelmet érdemlő terület. Barna Jobbra: Sáta, Fáy-kastály 1998. június 27

Next