Turista Magazin, 2002 (113. évfolyam, 1-12. szám)

2002-12-01 / 12. szám

rangtornya. Az úgyne­vezett Sötét-kapunál talál­ható a legrégibb épségben maradt lakóház, az 1650 körül épült Rákóczi-ház. A város jelentős intézmé­nyei, templomai, magán­házai a XVIII. században épültek. Miskolc szellemi pezsgé­sét jellemzi, hogy a polgá­rok adományaiból e város­ban épült meg az ország első kőszínháza - a mai Miskolci Nemzeti Színház - 1823-ban. Az intézményt az 1990-es években modernizálták. Megújult a 670 nézőt befogadni képes Nagyszínház, megnyílt a Színháztörté­neti- és Színész Múzeum, a 270 férőhe­lyes Kamaraszínház, a Szabadtéri Szín­ház és a Játékszín. A Bükk ölelésésben, a hegyvidék és az Alföld találkozásánál fekvő Miskolc természeti adottságai to­vább növelik a város vonze­rejét. Miskolc-Tapolcán az egyedülálló barlangfürdő, az azt körülvevő parkrend­szer, számtalan családias vendéglátóhely jelzi, hogy a település kiemelkedő tu­risztikai központ. A lillafü­redi Hámori-tó partján emelkedő Palotaszálló ro­mantikus épülete üde szín­foltja a völgynek. Az idelá­togatók felkereshetik a Her­mann Ottó Emlékházat, az Anna- és István-barlangot, sétálhatnak a Hámori-tó partján a Szinva-patak völgyében, vagy túrára in­dulhatnak a Látó-kövekhez. Miskolc gazdag programkínálata igazi kincses­­bánya. Márciusban Nemzetközi Ásvány­­kiállítás, tavasz végén a Diósgyőri vár­játékok, nyaranta a Borsodi Fonó, Nem­zetközi Dixieland Fesztivál, szabadtéri színházi előadások és további progra­mok várják a turistákat. (További infor­máció: Tourinform Iroda: (46) 348-921, Miskolci Nem­zeti Színház: 46/344-711, Miskolc Tapolcai Termál- Barlangfürdő: (46) 369-452) Következő úticélunk Sá­rospatak volt. A Zempléni­hegység lábánál elhelyez­kedő festői szépségű, mű­emlékekben gazdag város a Rákócziakat idézi. Belső vá­rát Perényi Péter építette, az épületet ezután a Királyi Kamara, a Dobó család tagjai, majd a Lorántffy família uralták és építették tovább. Amikor 1616-ban Lorántffy Zsuzsanna házassá­got kötött I. Rákóczi Györggyel, Patak a Rákóczi birtok fejedelmi központja lett. A tovább bővített vár fontos történelmi események helyszíne: a kuruc mozgal­mak központja. Zrínyi Ilona második fér­jével, Thököly Imrével többször időzött a várban. 1697-ben a város a hegyaljai felkelés egyik csomópontja. A Rákóczi szabadságharc idején, 1708-ban tartot­ták itt az ún. jobbágy felszabadító or­szággyűlést. Későbbi tulajdonosai több­ször felújították, míg a várkastély el­nyerte romantikus és eklektikus homlok­zatait, megőrizve azonban a XVI-XVII. századi reneszánsz jellegét. Ma az épületegyüttes ad otthont a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeu­mának. Állandó kiállításai: „Élet a főúri udvarban a XVI-XVII. században"; „A Rákóczi-kor és a szabadság­­harc története"; „A hegyal­jai szőlőművelés borászat története"; „Beszélő kövek". A várban reneszánsz lako­mákat rendeznek, melyen korabeli ételeket szolgálnak fel reneszánsz környezet­ben. Híres látványosság a Rákóczi Pince, melynek 800 méteres pincerendszeré­ben borkóstolással egybekötött bemu­tatókat szerveznek. A sárospatak-végar­­dói gyógyfürdő termálvize főleg az izü­leti és érrendszeri betegségekre van jó hatással. A Zemplénben számos vendég­ház várja a falusi turizmus híveit is. (In­formáció: Tourinform Iroda: (47) 311-744, Tokaj Keres­kedőház Rt.: (47) 322-133). Természetesen Tokajban is gazdag program és kiállítás várja a látogatókat. Au­gusztus első hetében kerül sor a Bornapokra, melyre Budapestről különvonatok is indulnak. (Tourinform Iroda, 47/352-259) A kamara és vendéglátó­ink jóvoltából egy vidám, eseménydús kiránduláson vettem részt a lap képvi­selőjeként. Láthattam azt a pozitív változást, melyen az országnak e szép része az utóbbi években keresz­tülment. Szinte mindenütt érezhető a helybéliek törekvése, hogy szülőföldjü­ket az idegenforgalom számára vonzó turisztikai célponttá tegyék. Az utazó­kat éttermek, érdekes és értékes kiállí­tással büszkélkedő múzeumok, törté­nelmi nevezetességek, kulturális és szabadidő-programok várják. Ezekről a helybéli lapokon túl a helyi tuorinform irodákban, a me­gye (www.baz.hu), valamint a városok honlapján is tájé­kozódhatunk. Reméljük, hogy a megyébe látogató természetjárók az er­dők, hegyek világának szép­ségein kívül Borsod építészeti csodáit és műemlékeit is él­vezettel szemlélik. Pintér Tünde 2002IDECEMBER HAZAI TÁJAKON 13

Next