Hegyisport és Turista Magazin, 2005 (1. évfolyam, 1-12. szám)
2005-12-01 / 12. szám
SZOMSZÉDOLÁS gátnak. A vár az alsó és felső várból áll: az alsó a felsőt egészen körülveszi, és szélesen kiterjedt erősítésekkel bír; a felső pedig egy magas, kősziklás hegyen van építve és erős kőfalakkal és sáncokkal körülvéve." Az óratoronytól tehetünk egy nagy kört a várfalakon: kővárakhoz szokott szemünknek eleinte furcsa, hogy a bástyák, falak vöröstéglából épültek. Lábunk alatt egyébként 16 kilométernyi kazamatarendszer is húzódik; az itt kialakított börtönben raboskodott 1813-ban Kara Djordje, a későbbi Karadjordjevic-dinasztia megalapítója, az első szerb felkelés vezére, s itt volt bebörtönözve 1914-ben egy Josip Broz nevű fiatal katona is, veszélyes eszmék terjesztése miatt. A hatalmas téglafalakon, bástyákon több helyen ultramodern szobrokat láthatunk, de ugyanakkor világháborús lövegeket is. A kört a felsővárban lévő Újvidéki Városi Múzeumban (az egykori Arzenál épületében) fejezhetjük be, ahol a várról szerb, német és angol nyelvű ismertetőket is vásárolhatunk. A múzeum után az egyik kilátóvendéglőben ihatunk egy törökös kávét, s közben felidézhetjük a vár történetét. Állítólag már Cusum és Acumincum néven római őrhely állt a péterváradi dombon, ahonnan i. sz. 173-ban Marcus Aurelius római császár csapást mért a limest fenyegető szarmatákra és jazigokra. A magyar történelemben 1237-ben említik először Péterváradot, mely egyébként a Gertrúd királyné megölésében bűnös Törce fia, Péter ispán - vagy ahogyan Katona József darabjából jobban ismerjük, Petúr bán - nevét viseli. Míg azonban a darabbeli Bánk bán később még országbíró is lesz, addig II. András egyedül csak Pétert húzatja karóba. Az ő nevét őrző Pétervárad a mohácsi csata évében, 1526-ban került török kézre, s 161 évig, 1687-ig ők is ültek itt. A jelenlegi várat 1692- ben Vauban tervei szerint kezdték építeni, s csak 1780-ban készült el. S mivel 112 hektáron sorakoznak a csillagbástyák, sáncok és ellensáncok, téglafalak és kaszárnyák, az osztrákok a „Duna Gibraltárja” néven is emlegették. Volt is alapja: minden leírás megegyezik abban, hogy a péterváradi vár a XVIII. századi osztrák várépítészet legnagyobb és legépebben megmaradt alkotása. Pétervárad védte a császárság déli határait, tehát már akkor is fontos volt. De hogy stratégiailag mennyire fontos helyen is fekszik, annak az 1999-es bombázás a legfőbb bizonyítéka: a NATO az Újvidéket és Péterváradot összekötő mindhárom Dunahidat lebombázta. Szerencsére ezek nemrégiben újjáépültek, s ma már kellemesen sétálhatunk át rajtuk ismét a Szerbiához tartozó Vajdaság legszebb várához. ■ Újvidék Budapesttől 310 kilométerre délre, Belgrádtól, Szerbia fővárosától pedig 75 kilométerre fekszik északnyugatra. Autóval majdnem végig autópályán (M5) megközelíthető, de nemzetközi gyorssal is közvetlenül elérhető. Péterváradról, Újvidékről és az egész Vajdaságról mostanában nem jelent meg magyar nyelvű útikönyv, csak egy 1:280 000-es Vajdaság-térkép a Topográftól. Szerb nyelvű térképekhez (akár a Vajdaságról, akár a városról) hozzájuthatunk az újvidéki könyvesboltokban vagy a város széli hipermarketben is. Hivatalos fizetőeszköz a szerb dinár (kb. 3-4 forint egy dinár), a péterváradi várba nem kell belépődíjat fizetni. A vár alatt 16 km-nyi kazamatarendszer húzódik Hegyisport és Turista Magazin 2005. december 11