Turista, 2018. (125. évfolyam, 1-12. szám)

2018-03-01 / 2. szám

amit a korszellem diktált. A falfelületek a víz hullámzását idézik, a fehér falakon kék vízili­liomok a fő díszítőelemek, mellettük eredetileg vízi tündérek is voltak, de az a Reök család konzervatívabb tagjai számára már kicsit sok volt, így azokat lekapartatták. Az épület belső tere is gyönyörű, az aranyló liliomokba borult kovácsoltvas lépcsőkorláttal nem lehet betelni. Az épületben szintenként volt egy-egy garzon­lakás Reök Iván fiainak, és két-két többszobás lakás a lányainak. A földszinten egy vendéglő, több kisebb üzlet és a tervező Magyar Ede irodája kapott helyet. Magyar Ede nevét még sokáig Szegeden is csak kevesen ismerték, ma már van szobra, illetve róla elnevezett tér is a városban. Viszonylagos ismeretlensége annak köszönhető, hogy Budapesten nem dolgozott, autodidakta módon tanulta a tervezést, és mindössze 35 évet élt. Munkáit gyakran állít­ják párhuzamba a florális szecesszió világhírű képviselőjének, Antoni Gaudínak a munkás­ságával, azonban a két építész párhuzamosan, egymástól több ezer kilométerre, egymástól függetlenül alkotott. Magyar Ede számára elsősorban külföldi - bécsi, párizsi, münche­ni - élményei, illetve Victor Horta brüsszeli épületei jelentettek inspirációt. A Reök-palota komoly szakmai sikereket ho­zott Magyar Edének, számos megrendelést ka­pott, de magánélete rövidesen válságba került. Egy szegedi lakóház tervezésekor beleszeretett megbízója feleségébe, akivel új életet akart kez­deni, a hosszan elhúzódó válás azonban lelki­leg megviselte, anyagi helyzete is megrendült. Magyar Ede 1912-ben, mindössze 35 évesen vetett véget életének. Az Ungár- Mayer-palota frekventált helyen, Szeged sétálóutcájában, a Kárász utcában áll Magyar Ede nyolc év alatt több tucat épületet tervezett Szegeden, köztük például a szegedi Református palotát és a Kárász utca sarkán, a Dugonics térnél álló Ungár-Mayer-palotát, amely építésekor a város második legmagasabb épülete volt, és földszintjén működött a Corso kávéház, ahol József Attila és Juhász Gyula is sokszor megfordult. Aki Magyar Ede mun­kásságával behatóbban is szeretne megismer­kedni, az csatlakozhat a szegedi Tourinform által szervezett tematikus sétákhoz, amelyek során nemcsak a Reök-palotát lehet bejárni, de a tervező kevésbé ismert épületeit is meg lehet nézni. És ha Szeged összes szecessziós épületét megcsodáltuk már, egy kis autózással újabb szépségeket láthatunk a közeli Szabadkán. A „szecesszió városában” a városháza, a zsinagó­ga vagy a Raichle-palota mellett még számos szép banképület és bérpalota is van, de érdemes megnézni a 19. század végén népszerűvé vált hangulatos fürdőhely, Palics szecessziós épü­letegyüttesét is. ■ A szecessziós sétákkal kapcsolatban a Dugonics téren található Tourinform-irodában érdeklődhetünk. Itt besze­rezhetjük a szegedi és a szabadkai séta útvonalát tartalmazó kiadványt is. Ezt egyébként a szecesszio.szegedvaros.hu oldalon szintén megtaláljuk, az épületek rövid ismertetésével együtt. Szecessziós témakörében több sétát is szervez a Tourinform-iroda, ezzel kapcsolatban a szegedtourism.hu oldalon lehet tájékozódni. A Reök-palotában ezenkívül a Regionális Összművészeti Központ is szervez palotanéző sétát (www.reok.hu). WWW TURISTAMAGAZIN HU | 69

Next