Turisták Lapja, 1899 (11. évfolyam)

Dr. Thirring Gusztáv: A budai és pilisi hegyvidék történelmi emlékei (4 képpel és 2 tervrajzzal)

DR. THIRRING GUSZTÁV kezdetben Pilis-Szent-Kereszten volt, utóbb azonban, midőn fiókja, a budai hárshegyi Szent Lőrincz-kolostor annyira felvirágzott, oda tétetett át. Daczára annak, hogy 1285-ben Kún László hadai, Oldamur kún vezér elleni hadakozásuk közben a szt.-kereszti kolostort felgyújtották, az mégis újra felvirágzott s országos hitre tett szert. Ez volt tehát bölcsője ama hazafias egyházi szerzetnek, mely a Pilis magányából világgá menve, nemcsak egész Magyarországon terjedt el, a­hol 127 zárdát alapított, hanem Lengyel-, Orosz-, Németországban, Ausztriában, Portugáliában és Romániában is sikeres működést fejtett ki. És ha tekintetbe veszszük, hogy a középkorban mily nagy szerepük volt a szerzetesrendeknek hazánk kulturális haladása körül, hogy a népnevelés, a tudomány, irodalom és művészet mindezek kebeléből indult ki, akkor nem tagadhatjuk, hogy Pilis-Szt.-Keresztnek hazánk művelődéstörténe­tében jelentékeny szerepe jutott. Ez a szerep annál fontosabb volt, mivel ugyanott a pálos-szer­zeten kívül még egy másik egyházrend, a cziszterczita-rend is meg­vetette lábait. Keletkezésére nézve ez még régibb a pálosoknál; hiteles okmányok igazolják, hogy III. Béla király 1184. május 27-én alapí­totta a czisztercziták pilis-szt.-kereszti apátságát, a burgundiai Aceyből beköltözött szerzetesek részére. Az új rend tagjai csakhamar meg­honosodtak hazánkban, s megerősödve, hazafias kulturális missziójukat nagy buzgalommal teljesítették úgy itt, mint az innen telepített pásztói, dél-háromkúti és ábrahámi apátságban. Már 1230 körü­l épült a „fehér papok" (mint nálunk a cziszterczitákat nevezik) itteni kolostora és temploma, melyeknek nagyságáról még ma is tanúskodnak a mexikói A zsámbéki templom.

Next

/
Thumbnails
Contents