Turisták Lapja, 1936 (48. évfolyam)

Fábián Dénes: Az Alacsony Tátra hegyei között (7 képpel)

256 Fábián Dénes A Kárpát Egyesület még a béke éveiben épített ugyan egy kis kőházat a hegység legmagasabb pontja, a Gyömbér tetejére, de ez régen összedőlt és addig is csak nagyon szerény me­nedéket nyújtott. Most fenn a gerinceken modern me­nedékházak, a lejtőkön és a völgyekben fejlődött és kényelmes üdülő- és fürdő­helyek vannak. Hegységünk közleke­dése jó, minden oldaláról vasúton vagy autóbuszon megközelíthető. Északon a Vág, délről a Garam völ­gyéből indulhatunk bércei közé. A Korpona-zólyomi vasútvonal nem régen tör­tént megépítése hozzánk közelebb hozta. A hegység nyugati végződésénél fekvő Besztercebánya a Diósje­nő—Ipolyság — Korpona— Zólyom útvonalon át kö­zelebb van Budapesthez, mint pl. Budapesttől Mis­kolc. Már ez az útvonal is érdekes vidéken visz ke­resztül. Elhaladunk az is­mert börzsönyi hegyek alatt, majd Ipolyságon túl a Korpona patak völgyé­ben Korponára ér a vonat. Ez a régi városka érdekes városkapujával a Szitnyára (1011 m) és Selmecbánya vidékére irányuló túrák ki­induló pontja lehet. Innen közelíthető meg a kevesek által ismert Bozók (Brovik) vára és a Litava szeszélyesen kanyargó völgye Csábrág várával. Korponán túl a vasút alagúton szeli át az Osztrovszki és Szitnya hegységek hágóját s Dobró várának (Podzámcok 447 m) romjai alatt ereszkedik le Zólyomba. Itt keresz­tezzük a Fü­lek-bruttkai vasútvonalat, megnézzük a jókarban tartott régi várat s a Garam völgyéhez szegődve, az európai hírű Szliács fürdő mellett, a kör­möci hegyek és a Polyána csoport erdős lejtői között érünk Besztercebányára. Az ősrégi bányaváros, Besztercebánya, Felsőmagyarország egyik legszebb, legtisztább és legrendezettebb városa. Történeti emlékekben rendkívül gazdag. Számos épülete megtartotta középkori jellegét. A mintegy 12.000 lakosú város a Nagy-Fátra, Alacsony-Tátra és a Vepor hegyeinek találkozásánál fekszik, így az ezen hegységekbe irányuló turistaforgalomnak központja, nagy télisport-élet­tel, nagyszerű síugrósánccal és ródlipályával. Besztercebányán halad keresztül a Budapest-krakói műút, amely innen északnak a Beszterce patak völgyét kö­veti. Ez a műút képezi a határt a Nagy-Fátra és az Alacsony-Tátra hegyei kö­zött. Az út legmagasabb pontja a Szureci-hágó (1010 m), hova az út nagy szer­pentinekkel kapaszkodik föl. 1849 januáriusában itt kelt át Görgey hadaival és vonult a Szepesség felé. Az úton rendszeres autóbuszközlekedés van Beszterce- Selmecbánya, Óvár.

Next