Turul 1903 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
I. Értekezések és önálló czikkek - Bay Ilona: Jegyzetek a chicheri Ormosok és a ludányi Bayak családtörténetéhez
5« jubileumi emlékkönyv. Az én jelenlegi közleményemnek sem czélja a nemzedékrend feltüntetése, csakis a család történetének kiemelkedőbb mozzanataira terjesztem ki figyelmemet. A chicheri Ormosokkal a harczok mezején ritkán találkozunk; a Zsigmond király ellen Durazzói Károly fia, László herczeg érdekében szított zendülésbe azonban belekeveredtek. A zendülés csillapultával ősi birtokjaik egy része elnótáztatott. Bár chiceri Ormos Pál, fiával, Andrással és atyafiaival egyetemben a váradi káptalan előtt Zsigmond királyt eltiltják szabolcsvármegyei Berkez nevü birtokuk adományozásától, és mindenkit tilalmazanak azon őket illető örökös birtokuk fölkérésétől , mégis sokat vesztettek. Kárpótlásul Zsigmond király chicheri Ormos Pálnak és fiának chicheri Ormos Andrásnak a ki 1411 — 1416-ban Szabolcsvármegye alispánja volt, — összes birtokukon megengedte az akasztófa fölállítását. Századok folyamán a chicheri Ormosok a rokon ágazatoktól és az ősi Chicher földtől teljesen elszakadtak, sőt saját kebelükben is két ágazatra oszlottak, szabolcsi és zempléni ágra , de a régi Chicheri nevet, és az ősi Chicheri Ormos czímert közösen viselték. A Zemplén vármegyei Ormos ágbeli Antal buzgó róm. katholikus hitvese Almásy Krisztina kedvéért, a protestáns hitről szintén áttért a róm. katholikus vallásra és miután Zemplén vármegyétől 1774-ben nemessége bizonylatát kivette, egész családjával Aradvármegyébe költözött. Ennek az Aradvármegyébe települt chicheri Ormos Antalnak, Almásy Krisztina hitvesétől három élő gyermeke maradt : Terézia, nagykállói Kállay Emánuelné, Klára, chicheri Orosz Józsefné, a ki házassága első évében gyermektelenül elhunyt, mint azt velem Temes főispánja, Ormos Zsigmond közölte volt és József. Ez utóbbinak elsőszülött fia chicheri Ormos Zsigmond temesi főispán, a Szent István- és Lipót-rendek lovagja, főrendiházi tag. Ennek a Zsigmondnak testvéröcscse Péter, Arad vármegye alispánja, királyi tanácsos és a Ferencz József-rend lovagja. A Szabolcsvármegyében már az Árpádház uralma alatt megtelepült Chicheri ágbeliek birtoklási adatai egyenest az 1216. év körül élt Chicheri Jób örökös birtokaira utalnak. Ezek a szabolcsvármegyei chicheri Ormosok századok hosszú során hivek maradtak az ősi földhöz, ezen ágnak utolsó férfitagja György. Ennek a Györgynek (mint már a Turulban más alkalommal elmondám) anyja idősb Szathmári-Király Miklós, hitvese pedig Szentmiklósi és Óvári Pongrácz Erzsébet leánya . Szathmári - Király Erzsébet volt. A kis chicheri Ormos György korán árvaságra jutván, anyja testvérénél, ifjabb Szathmári-Király Miklósnál, Gömör vármegyében Bején nevelkedett. Ifjabb Szathmári-Király Miklós több vármegyék székeinek birája, Gömör vármegye alispánja, a korhoz mérten nagyműveltségű férfiú volt és II. Rákóczi Ferencz fejedelem egykori híres hivével, Szathmári-Király Ádámmal közeli vérségben állott. Irodalommal is foglalkozott, minek bizonyítéka egy 1780-ban Pozsonyban nyomatott könyvecske : «A nemes születésű személyekre fontos Polgári Rendtartásnak igaz erkölcsi Tudománya, melyet francziából magyarra fordított ifjabb Szathmári-Király Miklós nemes Gömör és több vármegyék székeinek bírája.» A munka Csáky Nepom Jánosnak, a királyné asszony kamarásának van ajánlva. Aranyos préselt bőrkötésű példányom rózsás védőlapján fakult bejegyzés olvasható: «A Forditónak Atyafiságából nyerte ezen becses és hasznos könyvecskét chicheri Ormos György 1795-dik Esztendő napján Bejében.» Az ifjú chicheri Ormos György úgy látszik nagybátyja szellemét örökölte, mert iskolai éveit Sáros-Patakon bevégezvén, Szabolcsvármegyébe, ősi birtokára vonult, csinos könyvtárt gyűjtött, költeményeket irogatott s a régi klasszikusok műveiből forditgatott ; csakhogy munkái kiadatlanul kallódtak el. 1802-ben Szabolcsvármegye szolgabirája volt . József császár elhunytával, a Budán közszemlére kiállitott magyar szent korona mellett, más előkelő nemes ifjakkal őrt állott, és éltesebb korában több vármegyék táblabirája volt. Mint hiteles okmányok igazolják, ennek a chicheri Ormos Györgynek fitestvére nem volt, úgyszintén fia utódja sem maradt és 1844-ben 1 Történelmi Tár, 1901. évf. I. f. 68. 1. 2 Zichy Okmánytár, VT. k. 151. 1. Történelmi Tár, 1901. évf. I. f. 68. 1.