Turul 1909 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
I. Értekezések és önálló czikkek - Holub József: A Kisasszonyfalvi Istvánffy-család. (Két pecsétrajzzal)
112 habbeli magyar papnak, tudósnak a viselete, tehát e czimer viselettörténeti szempontból is érdekes. A nyitott sisak jobb felé fordul, fölötte háromágú korona látszik, ebből ismét szembenéző, fehérruhás, szárnyas angyal emelkedik ki, jobbjában aranykorona, baljában kivont kard. A czimerpajzs és oromdísz aránya : 5 , 6 cm. A foszlányok jobbról : kék-sárga (arany) ; balról : vörös-fehér (ezüst). Az egész czimerrajz igen díszes és gondos munka, látszik, hogy nagy szorgalommal készült, izlés tekintetben is legfölebb a belső keret ellen lehet szót emelni. A czimerlevelet 1665 julius 1-én Szendrőn (Borsodm.) hirdették ki, miről a következő feljegyzés tanúskodik : «Anno domini millesimo sexcentesimo sexagesimo quinto die prima mensis Julii in sede iudiciaria inclyti comitatus Borsodiensis in confinio Szendrő celebrata praesentes sacratissimae caesareae regiaeque maiestatis domini domini nostri clementissimi litterae armales privilegiales generoso ac egrigio domino Andrea Zakany vice comitis, Stephano Szentpeteri, Valentino Biro, Mathia Szepesi et Izrael Pap iudicium nobilium officii pro tempore gerentibus presentatae similiter lectae ... et solemniter nemine contradicente sunt publicatae. Per iuratum eiusdem sedis iudiciarii notarium Matthiam Aszalay mp.» Az oklevél száma: 748. V. ö. Szádeczky i. h. 29. 1. GYÁRFÁS TIHAMÉR, A KISASSZONYFALVI ISTVÁNFFY-CSALÁD. (Két pecsétrajzzal.) Baranya vármegyének délnyugati, fekete homokos, erdő-berkes, sík vidékén, melyet valaha, mint török eredetű neve, Ormányság, is mutatja, rengeteg erdőség borított, fekszik Kisasszonyfa kisközség — hajdan Kisasszonyfalva — a Kisasszonyfalvi 2 Istvánffy-család ősi fészke. A falu onnan nyerte nevét, hogy egyháza a Boldogságos Szűz tiszteletére épült , s patrónájának a Révay S. : Ormányság. (A M. N. Múzeum néprajzi osztályának értesítője. 1907. 194. 1., 1908. 194. 1. 3. jegyzet.) 2 A «baranyavári» előnévvel csak egy alkalommal találkoztam : 1559. . . . «Nicolaus Istvánffy de Baranyawarav. . . . (Magy. orsz. levt. N. R. A. f. 171. n. 24.) » 1526. jun. 14. ... «in ecclesia Beatissime Virginis Marie fundata» ... (N. Múz. levt. Törzsanyag.) — A XIV. sz. elején már fennállt : ... « us sacerdos ecclesie Beate Virginis solvit XVIII banales.» (Mon. Vat. I. i. 265. 1.) — «Sancte Marie Virginis ecclesie prior.» ( Ortvay T.: Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején. I. k. 241. 1.) szeptember 8-i ünnepet, Mária születésnapját szentelte, melynek a magyar ember a Kisasszonynap elnevezést adta ; ezen a napon, amint az ma is szokás kisebb helyeken, bucsuk alkalmával nagy vásárt is tartottak. Itt álltak a templom mellett a kőből épült, megerősített kastély s az egyes családtagok házai ; ezeknek nyomait azonban mamár hiába keressük, temető van a régi kastély helyén, s e temető árka azt Balázsffy Tamás, boszniai püspök, Istvánffyról irt kis életrajzában emliti. (Kiadta Pray, Annales, IV. k. 5. lap.) 2 1519. . .. «domus lapidea in Kysazzonfalva» . . . (Az Istvánffy- és Both-család oklevelei egy részének eleadása a M. N. Múzeum kézirattárában. Fol. Lat. 32., számozatlan : Elenchi variorum instrumentorum literalium II. k.) — 1526. . .. «curiam meam nobilitariam prope ecclesiam in Kysazzonffalwa» . . . (Magy. orsz. levt. Dl. 25022. sz.) — 1560. . .. «castellum lapideum Kysazzonffalwa« . . . (U. o. N. R. A. f. 1862. n. 18.)