Turul 1933 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
II. Kisebb rovatok - A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári Osztálya - Hivatalos Értesítő dr. Sulica Szilárdtól
A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM LEVÉLTÁRI OSZTÁLYA HIVATALOS ÉRTESÍTŐ. A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári Osztályának anyaga az 1933. év I. felében 5690 drb irattal és nyomtatvánnyal gyarapodott. E gyarapodásból 9 drb esik a külföldi iratok osztályára és 5681 drb a hazai iratok osztályára. Ez utóbbin belül a M. N. Múzeum tulajdonát képező Törzsanyag 5059 darabbal, az örökletétképpen elhelyezett iratok nagy csoportja pedig 622 darabbal szaporodott. Az örökletétképpen elhelyezett iratok szaporulata egy új családi levéltár, a Leveldi Kozma-család levéltára, egy, 3 darabot számláló letét és 6, már régebben letéteményezett családi levéltárhoz beküldött kiegészítés anyagából áll. A Leveldi Kozma-család levéltára immár a 171. a letéteményezett családi levéltárak sorában. A 60 darabból álló mostani letéthez hozzácsatolták a családnak 1535. IV. 18-i eredeti s letétképpen még 1926. V. 8-án a Múzeumi Levéltárba került címereslevelét. Az iratok egyébként Palatínus Józsefnek a család múltjára vonatkozó, különböző levéltárakban folytatott kutatásainak eredményeit (másolatok, kijegyzések, levelezés) foglalják magukban. Kiegészítést a következő régebbi letétek nyertek : Abaffy- (39 drb), Gáspárdy- (37 drb), Jósa- (83 drb), Podhradszky- (2 drb), Szikszay-Baskay- (1 drb) és Vizeki Tallián- (397 drb) család levéltárai. E kiegészítések leginkább az illető családok újkori és legújabbkori történetéhez nyújtanak szórványos nyers adatokat. Részletes feldolgozást, családtörténeti összeállítást a Jósa, illetőleg Szikszay-Baskay családról ad Jósa György állampénztári igazgatónak és dr. Szikszay-Baskay András miniszteri tanácsosnak egy-egy kézirata. A törzsanyagbeli gyarapodásból ki kell emelni a külön felállítást nyert Csépi Pázmándy-család levéltárát, a Vásárhelyi Pálra vonatkozó iratokat és az 1848 49-es és emigrációs iratok egy részét. A Csépi Pázmándy-család levéltára a komárommegyei Pázmándy és az azzal rokon Szőnyi Káposztás-család iratait tartalmazza. Az egész anyag egy birtokadományozó 1394-i oklevél későbbi másolatán kívül a mohácsi vész utáni időszakból származik s leginkább XVII—XX. századi periratokból, káptalani jelentésekből és gazdasági természetű feljegyzésekből áll. Az anyagnak a XVII. század második feléből való részében van 16 drb, török hatóságok által adózás- és birtokügyben kiadott irat, melyek a Pázmándy-és Káposztás-családokra vonatkoznak. Három címereslevél, egy címerkérő folyamodvány, több terjedelmes genealógiai feljegyzés és egy 420 darabból álló gyászjelentésgyűjtemény a családtörténeti, elsősorban a Pázmándyakkal rokon Káposztás-, Sárközy-, Csapóstb. családokra vonatkozó kutatáshoz nyújt értékes támaszt. Egyik, nemrégiben készült genealógiai összeállítás a XVII. század első felében élt Pázmándy Balázstól ( 1639-ben) kezdve a legújabb időkig vezeti le a család származását. Másik a Pálffy-család leszármazását tartalmazza. Úgy a gyászjelentésgyűjtemény, mint részben a gondos genealógiai összeállítások is a család egyik leányági tagja, Kis Dénes statisztikai tiszt szorgalmas munkáját dicsérik. A Pázmándy levéltárnál sokkal kisebb terjedelmű, alig 16 drbból áll egy másik törzsanyagbeli tételünk , a Vásárhelyi Pál-féle iratok, melyeknek azonban fontosságát éppen Vásárhelyi Pál működésének óriási jelentősége kölcsönöz. V. P. a XIX. sz. legnagyobb magyar mérnöke és gróf Széchenyi Istvánnak, nagyszabású gazdasági koncepciói végrehajtásában, egyik igen kiváló és lelkes szakmunkatársa volt. A Tisza és Kőrös-Berettyó folyók műszaki felvételénél, a dunai térképezésnél, különösen a dunai fölmérések vezetésénél és az aldunai hajózás műszaki teendőinek elvégzésénél kiváló érdemeket szerzett. Ezekre való tekintettel nevezték ki 1837-ben az országos építési igazgatósághoz első hajózási mérnökké. Mint ilyennek, véleménye mérvadó volt minden fontosabb országos mérnöki munkálatnál, pl. a Fertő-tó lecsapolócsatorna terveinél, az 1838-i pesti árvíz alkalmával szükségelt mérnöki teendőknél, a lánchíd előkészítő munkálatainál, a Száva folyó szabályozásának előkészítésénél stb. A Tisza-szabályozás tervezetének összeállítása is az ő nevéhez fűződik. V. P. születési centennariumának megünneplésére a Magyar Mérnök-és Építész-Egylet 1895. III. 26-án emlékünnepet tartott s a nagy mérnök életéről és működéséről szóló emlékkönyvet adott ki. A Gonda Béla által összeállított emlékkönyv (Vásárhelyi Pál élete és művei. Bpest, 1896.) a Múzeumi Levéltár által megszerzett V.iratok legnagyobb részét már ismerte, felhasználta és részben ki is adta. A múzeumi anyagból 7 drb van kiadva (Gonda művében, illetőleg gr. Széchenyi István levelezésében). A kiadatlanok közül megemlítjük a következőket : 1. 1841. VI. 18. Uj-Moldova. Gr. Széchenyi István levele V. P.-hoz. E levélben Széchenyi értesíti V.-t, hogy a nádor reggel 8 órakor misét fog hallgatni és azután megy a gőzhajóra. Elmondja, kik lesznek kíséretében. Intézkedik róla, mely úton menjenek a kocsik Orsova felé. 2. 1843. IX. 25. Pest. Clark Tierney Vilmosnak, a lánchíd tervezőjének levele V.. P.-hoz, melyben felvilágosítást ad a Duna-Tisza közötti csatornatervre vonatkozólag. Elmondja, mennyi földterületet kell kiásni e célból, minő elvek szerint történjék a munkálat, és számításokat eszközöl a kiadások megállapítására. 3. 1843. XI. 14. Buda. Lechner József építési főigazgató V. P.-nak József nádor köszönetét tolmácsolja Magyarország esetmérési térképének elkészítése alkalmából. 4. 1845. X. 28. Buda. A helytartótanács leirata a kir. víz- és építészi igazgatósághoz V. P.-nak a Tisza-szabályozási munkálatokkal való megbízása tárgyában. Egy másik figyelemre méltó és külön felállított szerzeményünk a báró Hennet-család 1848 49-es iratait foglalja magában. Ezt az egy fasciculusnyi (59 drb)